leabugyival

Ez kell?

Címkék: Erotika, Dráma


A férfiaknak is van lelke. WXYZ története állítása ellenére fontos tanulságot tartalmaz: egy punci is lehet hülye fasz. 

Te is szolgálhatsz egy tanulságos esettel? Haladéktalanul küldd el nekünk a  lebugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Talán néhányan kíváncsiak lennének egy farok történetére és egy makrancos punci
viselkedésére a férfi szemszögéből. Ezért megosztanám életem egyik viharos félévét, amiben nagy
szerepet kapott a farkam és egy punci, sokáig azt hittem, hogy A PUNCI! A történet szubjektív, de
igaz. Mindenki azt von le tanulságnak, amit akar.
Az első néhány randin kiderült, hogy a kémia eszméletlenül működik közöttünk, a lány
gyönyörű volt (még most is az), a stílusa pedig határozott. Kicsit talán túl direkt, de brutálisan szexis.
Csókig jutottunk csak 1 hétig, de történtek érdekes dolgok. A punci nem túl burkoltan közölte velem
a lányon keresztül, hogy ha ő nem kapja meg amire szüksége van (és készüljek fel, hogy szó szerint
kőkemény igényei vannak), akkor bizony ez a kapcsolat halálra lesz ítélve, ahogy az előző 1 hónap
alatt elvérző próbálkozó is hamvába holt. Majd kiszólt a gazdája punci mögül:
-A legutóbbi komolyabb farok punci életében hatalmas volt és imádta, bár kis híján pinává baszta szét, de ne aggódj, mert hiába volt a srác még kigyúrt is mellé, egy elviselhetetlen fasz volt, így annak meg nem punci hanem én vetettem véget. -mondta.
Nyilván lerövidítve, leegyszerűsítve és lefordítva mondom el, de még az ennél lényegesen finomabb változat után is kb. azt gondoltam: „AZTAKURVA!”
Ami most jön, azután már szürreálissá válik a sztori, de ettől még szóról szóra igaz. Egy másik
beszélgetés alkalmával, amikor még mindig csak a csóknál tartottunk, bár a szó gyakran terelődött a szexre… Mit a szexre? Konkrétan a puncira és a farokra! Szóval rákérdezett, hogy popsival való játszadozásról mi a véleményem, mert azzal a bizonyos „nagy farokkal” annyira sokat csinálták, hogy már kellett valami új. Az a bizonyos „nagy farok” nem fért be oda (elmondása alapján még puncinak is okozott sérüléseket nem kevésszer), de ha közben bevették a játékba, popsi segített puncinak gyorsan, sokat és nagyokat élvezni…
A mai napig fejet hajtok az egóm előtt. Egyrészt hogy ezt lenyelte „NAHÚZZAPICSÁBA!” felkiáltás nélkül, másrészt hogy mindezek ellenére farokkal egyetértésben úgy gondolták elbírnak puncival és popsival!
A kapcsolatunk eleinte nagyon jól alakult! Rengeteget voltunk együtt és már kínzóan
kívántuk egymást. Az esték általában maszturbálással értek véget, amit aztán telefonon elmeséltünk egymásnak. Megbeszéltük, hogy lassan fogunk haladni mintha szűz tinédzserek lennénk és punci a farokkal nem találkozhat 1 hónapon belül. Addig ki kell húznunk csókokkal, simogatásokkal, nyalakodásokkal. Közben felejthetetlen pillanatokat éltünk át, például első alkalommal úgy láthattam puncit, hogy miután kérleltem a lányt hadd nézzem meg, megegyeztünk megmutatja ő is puncit, ha láthatja a farkat. Mint a kisgyerekek az óvoda udvarán.
Aztán 2 hét után egy ilyen nyalakodós élvezés után éreztem, hogy a punci beszél a lányból és közli
velem, hogy elege volt a nyelvemből ő a farkat akarja most azonnal. Próbáltam hatni rá, hogy
megbeszéltük és a kapcsolatunk érdekében feszítsük még a húrt egy kicsit, de punci elővette az
aduászt és megkérdezte, idézem: „Nézd milyen duzzadt, nedves és rózsaszín vagyok, nem kívánsz?”
A farkam már üvöltötte a fejemben, hogy ő ott bent akar lenni mindenáron és bár nem szeretem ha
irányít, úgy gondoltam ezúttal engedek neki. Kénytelen voltam, egó is bizonyítani akart. Széthúztam
kicsit az ajkait és lassan bedugtam a farok fejét. Punci halk cuppanó hangot adva sóhajtotta,
hogy „lassan-lassan”. Olyan kis feszes, gyámoltalan és törékeny punci volt valójában. Kívánta a
farkat, de nehezen tudta beengedni. Lüktetett, szorított, hihetetlenül selymes és forró volt. Mintha
szívta volna a farkam befelé. Folyamatosan remegett, minden mozdulatomra hangos elcsukló
nyögéssel válaszolt. Egyre erősebben lüktetett és 2 perc múlva hatalmasat élvezett. Majd újra és
újra elélvezett hátulról és lovagolva is, egyre jobban szorítva-masszírozva a farkat. Itt már voltak
arra utaló jelek, hogy punci nagyokat tud élvezni, de kielégülni képtelen. A farok jól bírta a dolgot,
az egó folyamatosan ostorozta őt, nehogy pár perc alatt teleokádja a puncit, majd ha bizonyított,
akkor jöhet az élvezet. Miután punci elfáradt, a gazdája a szájába vette a farkam. Érezhető volt ahogy
szívta keményen, hogy nem csak teljesíteni akar, hanem punci még mindig hajtja-űzi őt. Vettem a
lapot, nyaltam csókoltam közben én is. Ekkor hátranyúlt és feldugta a popsiba az egyik ujját, jelezve, hogy a punci már fáradt, kell hogy popsi besegítsen. Bevettük őt is a játékba, kényeztettem, nyaltam, ujjaztam popsit is és így együtt tudtunk elélvezni. A farok is megkapta, ami kellett neki és az egó is elégedett volt. Megcsináltuk, gondolta! Itt volt ez a nagy farok előttünk, de mi az ő árnyékában is hoztuk a kötelezőt.
Minden nap, néha naponta többször szeretkeztünk. Mit szeretkeztünk? Dugtunk, keféltünk, basztunk! Nem szeretkeztünk egyszer sem, punci azt szerette, ha a farok jól megdöngette, úgy hogy levegőt se kapjon utána.

1-2 hónapig ment ez így. Egyre jobban összehangolódott punci a farokkal, és lassan popsi is állandó
szereplője lett a műsornak. Sőt, idővel már puncival egyenrangú bánásmódot követelt magának.
Ha punci nyelvet kap, ő is kapjon, ha valami játékszert, akkor ő is érezni akarja magában. Egyedül
farokkal gyűlt meg a baja, akarta kívánta hívogatta, de mikor megkapta leblokkolt, nem tudott
mit kezdeni vele annyira kitöltötte, igaz ettől punci néha nagyot élvezett. A farok úgy érezte elbír
mindkettőjükkel, az egó is jól érezte magát, és nagyon szerettük egymást a lánnyal.
Aztán idővel, ahogy minden kapcsolatban jöttek a hétköznapok. Előfordult hogy 1-1 nap kimaradt,
de máskor hétvégi napokon punci már kegyelemért könyörgött a maratoni kefélések után. Farok
ilyenkor büszke volt, egó pedig annyira elégedett, hogy lassan háttérbe húzódott.
Ekkor jött a pofon!
Nagyjából 3 hónap után egy veszekedés közben, ami már személyeskedéssé fajult úgy éreztem
puncival veszekszem. Nem is tévedtem, de én nem tudtam veszekedni vele, hiszen az farok dolga
lett volna, de szarban hagyott. Szó szerint! Nem is értette az egészet. Ők puncival jól megvannak,
mi köze neki ehhez? Punci viszont nem hagyta annyiban. Közölte velem, hogy nem szeretkezünk,
kefélünk eleget és hogy ő nem érzi így jól magát. Egó azonban közbelépett és próbálta kimenteni a
farkat hiszen ha ő elégedett a teljesítményével akkor baj nem lehet. Visszagondolt, eszébe jutottak
a szombat esti és a vasárnap egész napi maratoni szexcsaták amiket meg is említett, de punci azzal
vágott vissza, hogy már szerda van és 2-3 nap szünetet ő nem visel el. Ekkor magamra maradtam. Egó és farok nélkül álltam punci előtt. Ésszerűtlennek találtam, hogy a férfiasságom megkérdőjelezésre kerüljön 2 szexmentes nap után, amit ájulásig tartó dugások előztek meg, de vissza akartam szerezni farok becsületét és egó támogatását. Letepertem. Szemtől szemben akartam állni puncival, de ő csak farokkal állt szóba. Odaadtam neki keményen, könyörtelenül, ahogy szereti. Ez kell? -kérdezte tőle egó- Akkor megkapod!
Rácsaptam egy nagyot a fenekére. Felnyögött, éreztem, hogy durvulni akar. Többször, egyre
keményebben ütöttem, közben keményen keféltem. Elélvezett, és én felálltam. A meredező
kielégületlen farokkal és a sértett egóval együtt kisétáltam a szobából, mint egy gép. Bementem
a fürdőbe és néztem magam a tükörben. Nem hittem el, hogy a büszkeségemért, a farkam
becsületéért szexeltem a saját barátnőmmel. Ekkor eltört valami. Farok és egó egysége megszakadt,
már nem élvezett farok olyan támogatást, mint azelőtt és így fordulhatott elő hogy farok egyszer csak
cserben hagyott minket. Egót, engem, saját magát. Nem működött rendesen, képtelen volt. Vagy nem állt fel teljesen, vagy képtelen volt elélvezni. Az előbbi csak 1-2 alkalommal fordult elő, és akkor a lány puncival egyetértésben megértő volt és beérte nyalással, de a másik esetben farok megkapta, hogy punci nem elég jó neki, én pedig hogy nem szeretem a gazdáját eléggé. Szép lassan aztán egó újra egy hullámhosszra került a farokkal. Rájött, hogy támogatnia kell, különben saját maga alatt vágja a fát, így kisebb nagyobb viharokkal, de jól megvoltunk már 5 hónapja. 
Ekkor egy veszekedés újra személyeskedéssé fajult és megint a felbőszült puncival találtam szembe
magam. Kiszolgáltatottan, egyedül. A korábbi, adott pillanatban olyan megértően kezelt felsülést
emlegette fel, ezzel sárba tiporva egót.
Vége van! -gondoltam. Csak akkor még nem akartam elfogadni.
Megmondtam puncinak, hogy ha még egyszer az én lakásomban beleüvölti az éjszakába, hogy nem
áll fel a farkam akkor mennie kell. Tudomásul vette. Ezután dugtunk. Gépiesen, mintha kötelező
lenne. Nem tudtam elélvezni. Vége volt. Nincs tanulság, nincs konklúzió!

Nem éred be ennyivel? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

Komment 1 | Reblog! 0 |

Vétkekre vágyom

Címkék: Erotika


"A pusztító vágyról, a várakozó csendről, amikor mindketten iszonyatosan akarják és mégsem történik semmi. Milyen furcsa, amikor egymásra várunk, mikor ott vagyunk egymásnak... Biztosan le lehetne írni sokkal prózaibban is, de egyszerűen így jött. És nekem a vágy is pont ilyen. Ha van az írásban impresszionizmus, akkor ez az." - Aki szereti a műfajt, annál tarolni fog Elilian álomkép szerű vallomása.


Ki lesz a következő? Írj nekünk a leabugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az a rothadó alma... Ott feketéllett már egy ideje a lábai közt és ahogy betömte a szájába, agyonütött engem a gyönyör. Kétségbeesettem túrtam ujjaim a földbe, hátha megragadnak valami fogódzót. Sztahanovista volt ő, bár ez nála csak fejben játszódott le, külső szemlélő mit sem sejtett az ő elfoglaltságaiból.
Játszadozott a gondolataival, a fénnyel és a sötéttel, rakosgatta őket egymás elé, mögé. Beágyazódtam a földbe, néztem a szája széléről lecsorgó fekete savat. Langyos szél enyhén odébb fújta az arcán a cseppeket, lassan, bele a hajába, a hajáról a könyökéig csorgott, onnan az én számba. Mint a méz olyan volt. Egy villanásnyira egymásba botlott a tekintetünk. Itt kezdődött el valami, ami abban a pillanatba meg is halt. Ahogy a föld lassan átázott, gőzölgő megfeszített testem a föld felett le és fel.

Puha rothadó alma édes nedve csorog le a torkomon, a magány koronája hatalmasodik fejem fölé, fogaimat csikorgatja a vágy. Nézem görcsös kezeit. 
Azt akarom, hogy az arcom érintse, tapogassa, kezeivel oda nyúljon, markoljon. Az illata, ahogy párállik és duzzad két combja közt. Egy ér dagadt ki a homlokán, hűvösségétől mégis megfagyottan bámultam a lombok közül a szúrós fénybe. Megneszeltem pillantását, észrevette. Most, lágy nyelve, nézd, nézd!

Nedves, verejtékes gyönyört, hogy profanizálja a valóság. Szemembe szúrja tömeggyilkos tekintetét, ledöf vele és nem ereszt. Most fogok megsemmisülni, most fogok meghalni. Remegek, most megállt az idő, mikor indul újra már várom, de érzékletes ez a mozdulatlanság, ahogy esendő hitványságunkban mártózva, pimasz gátlástalanságával fosztogatja testem.
Elfogyok.
Már egy vagyok a földdel, tekintgetek kifelé a fehéren szűrődő égboltra, pislákol csak bennem az élet. Meghaltam.

Ki lép? Sóhajtok csak úgy bele a világba, csak kering a levegőben, rá a szájára. Vétkekre vágyom, apró kínokra, hogy a végén beteljesüljön egy utolsó petit mort.

Milyen gyönyörű, így halottan, tudom, egy alig megtörténő érintéssel újra életet adnék, de nem teszem. Átjár a fölényes gonoszság édes íze.

Továbbá: http://www.facebook.com/leabugyival 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Hozzád, vagy hozzám?

Címkék: Erotika


A talán Csáóként bemutatkozó írónk körül nem a neve az egyetlen talány. Azt sem sikerült kiderítenünk, hogy egy női szerepbe bújt férfi fantáziáját, vagy egy valós egyéjszakás kalandot örökített meg. Mindenesetre ez semmit nem von le a helyenként németes pontosággal megírt erotikus novellából. 

Kövesd a jó példát, és oszd meg velünk te is a pinához fűződő viszonyodat! Címünk:  leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Csevegve fogyasztottuk rendelésünket. A zongorista egy tangóba kezdett. Éreztem, valaki
néz. Felnézve, a barátnőm mögötti asztalnál ülő férfi tekintete mélyedt az enyémbe, majd
kérdőn felvonta szemöldökét. Igenlően pillantottam.
Felállt, begombolta zakóját, és asztalunkhoz jött.
- Szabad lesz? – kérdezte.
- Igen – válaszoltam, és elindultam a táncparkett felé.
- Csaba vagyok, tegnap óta szalma – mondta, miközben jobb karjával átölelt, erős kezével megtámasztva gerincem a lapockáim alatt.
- Zelma, szingli – feleltem.
Bal kezemmel átkarolva, jobbomat a baljába téve belelendültünk.
Néhány ütem után jobb térdével a térdeim belső oldalát érintgette. Kissé széttártam lábaim,
hagyva, hogy belépjen, majd izmos jobb combját az enyémek közé szorítva suhantunk, forogtunk a zene ritmusára.
Rövidesen a kisöccsét éreztem mocorogni a szemérmem táján, aztán rohamosan nyújtózkodni
alhasam fölött, végül a köldökömben pihent meg a feje. Ígéretes husángjától kellemes
izgalom fogott el, hasam hozzá simult, és csípőmet finoman ringatva dörzsölgettem. Így
lejtettünk, pörögtünk tovább.
A szám vége előtt Csaba megszólalt:
- Egy óra múlva találkozunk a Blahán, a 7-es megállójában.
- Ott leszek – feleltem.
Az asztalhoz kísért, a széket alám tolta, biccentett a barátnőmnek és a helyére ment. Hamarosan hívta a pincért, rendezte számláját és távozott.
- Jó táncos, belevaló pasi – jegyezte meg Vanda.
- Igen - feleltem közömbösen.
Nemsokára mi is fizettünk és mentünk. A vendéglő előtt fáradtságra hivatkozva elbúcsúztam.
Volt még időm egy patikában esemény utáni tablettát venni.
Csaba már várt a Blahán.
- Hozzád megyünk, hozzám vagy panzióba? – kérdezte.
- Hozzád – feleltem.bu
A taxiban végig csókolóztunk, folytatva a lakásán is, egymás vetkőztetése közben. Akkor
ölbe vett, a franciaágyon hanyatt fektetett és fölém ereszkedett. Magamhoz húztam, domború
mellkasához szorítva cickóim. Lábfejeim az ágyon megtámasztva csípőit térdeim közé fogtam, és lágyékom megemelve pancsimat odaillesztettem vakfiújához. Nem rontott be ajtóstól.
Apró csípőmozgásokkal addig csúsztatgatta buksiját egyre lucskosabb csiklóm és kitárult
nagyajkaim között, míg kisajkaim közé nem juttatta. Akkor éreztem, hogy daliája fájdalmatlanul – mert fitymája kisajkaimat bélelve megvédte őket a betűrődéstől, miközben ő átsiklott közöttük – rugalmas bemeneti gyűrűmet jól kitágítva belém hatol, aztán visszavonul. Ezt ismételgette, észbontóan pattogatva bunkójával torkosom, miközben egyre mélyebbre nyomult, teljesen kisimítva pixisem hosszanti és haránt redőit. Amikor elérte méhszájam, Csaba összehúzta gátizmait, még nagyobbra és keményebbre duzzasztva nagykövetét. Én medence izmaim megfeszítésével válaszoltam, így torkászva vendégem. A tágítások és szorongatások tartama egyre hosszabbodott. Éreztem, mind jobban zsong hüvelyem, méhem alhasam. A ritmusunk is gyorsult, míg végül kéjes sikoly tört fel belőlem. Teljes erőmből magamhoz szorítottam Csabát, aztán elfolytam a gyönyörtől a karjai közt.
- Pazar voltál – mondtam, amikor magamhoz tértem.
- Mit iszol, bort, vermutot, töményet? – kérdezte, és csókolgatott.
- Pinot noire-t, ha van – feleltem. 
- Az esténkre! – koccintott.

Lassan kortyolgatva élveztük az italt, miközben kezeim felfedezőútra indultak csábítóan
szőrös, férfias combjain. Ő is gyengéden ölelt, simogatott, csókolta mindenem. Lassan hasra
fordított, mögém térdelt, csípőm megmarkolva lágyékához emelte tomporom, és újra megacélosodott ekéjével mélyszántani kezdte vágyperzselte kertem. Jól megforgatva visszahúzta, a bejáratát pamacsolta lágyan, aztán keményen beakasztotta jó párszor. Utána jobb ajkaim dörzsölgette, majd a bal oldaliakat, gyakori kemény köpülésekkel váltogatva. Amikor már teljesen kitágított, visszakozott, hogy csiklómon szánkázva döfje belém tövig. Mindezt addig, míg ismét el nem mentem. Ekkor se kegyelmezett: rám ereszkedve lenyomott az ágyra, lábait az enyéim közé helyezte, alám nyúlt, mókusom simogatva-markolászva kissé megbillentette medencémet és tovább kalapált, míg ő is elélvezett.
Teljesen letaglózva bújtam hozzá, amikor mellém hanyatlott, és elszenderültünk.
Derűsen ébredtem, jobb mellemmel a mellkasán, lágyékomat medencéje jobb oldalához
nyomva, jobb lábát az enyéim közé véve. Lágyan csókolgatni kezdtem a fülét, nyakát, mellét,
kezemmel kis vitézét simogattam. Rövidesen az ő kezei is megindultak rajtam. A tarkómat
markolva átölelt és magához szorított, kezeit az oldalaimon lecsúsztatta a derekamra,
csípőimre, és magára húzott. A popsimat morzsolgatta, aztán combjaim közé nyúlva széttárta
őket az övéi két oldalán. Akkor már ismét éreztem lándzsáját: töve keményen préselte
csiklómat, teste a szeméremdombom, feje meg a köldököm. Kezeit melleimre téve felültetett,
aztán medencémet megemelte és belehúzott. Fenekem megmarkolva előre-hátra, meg körbe
mozgatott benne. Éreztem, köldököm kiszúrja, úgy nyársal, ezért feltérdeltem és áradozva
habzsoltam pompás dákóját. Medencémet kezeivel megfogva irányította köröző, bólintó,
ringó mozgásaim, néha megemelve, hogy hüvelybemenetemmel hegyezzem karóját, máskor
belehúzva annyira, hogy szeméremcsontja szúrta a Vénusz-dombom. Aztán pallósa hátán tolt
a lábai felé, míg csiklóm szikrázott a kéjtől, utána az élén húzogatva a hegyével masszírozta
azt, meg izgalomtól duzzadt, párnás ajkaim, gátam. Végül alulról combtöveim közé nyúlva
alkarjaira vett, ujjaival széttárta cuppogómat és elkezdte tömni. Ritmusosan, teljesen kihúzva,
majd a golyóiig belém nyomulva, váltogatva csiklóm, illetve gátam kitartó bökdösésével, míg
egész testemben remegve, méhem és hüvelyem görcsös rángatózása közepette elaléltam.
Reggel ébredtem. Csaba a jobbomon feküdt felém fordulva, bal karjával a fejem alatt, a
másikkal a bal mellemen, jobb lábával az enyéim közt. Izgató férfi illatára bizsergés fogott el.
Gyönyörködtem arányos testében, férfias szőrzetében. Cirógattam lankadt zászlóját, petyhüdt
zacskóját, puha golyóit. Lassan ő is ébredezett: mellbimbóim bügyörgette míg ágaskodni nem
kezdtek, didiim markolászta, köldököm csiklandozta, vágyakozó Vénusz-dombom simogatta.
Amikor végül szemét is ki tudta nyitni, megkérdezte:
- Te nem éheztél meg? Én mindjárt leszédülök az ágyról. Mit szólnál egy sajtos, tojásos
sonkához, savanyúsággal, borral megöntözve?
- Föláldozom magam.
Az apró amerikai konyhában sonkát szeletelt egy serpenyőbe, hagyta olvadozni, majd tojást
ütött rájuk, gusztusosan megborsozta-paprikázta, én meg az egészre sajtot reszeltem.
Farkasétvággyal estünk neki, közben kortyolgatva is.
Mikor éhünk csillapodott, lábaival megkereste lábfejeim és simogatni kezdte őket, bokáimon
matatott lábujjaival, talpaimat ingerelte. Én is elindultam jobb lábammal a családfája irányába, és boldogan felnevettem, érezve, hogy áll a zászló.
Elszedtük hamar az asztalt, leterítette a paplan egyik felével, a másik felét párnának összetekerve. Csókolgatva ráfektetett, fejem a tekercsre helyezve. Lábfejeim arcához emelve lábhátaim és talpaim csókolgatta, nyelve hegyével benyúlt lábujjaim közé, sarkaimat szopogatta, ajkaival bokáimat, vádliimat, combjaimat harapdálta, nem feledkezve meg szétnyílt kagylómról sem. Aztán továbbhaladva kupolámat csiklandozta, köldökömbe bekíváncsiskodott nyelvével, mellbimbóim szopogatta. Ahogy előbb az ajkaival, aztán a fejével, végül a törzsével lábaim közé került, én egyre szélesebbre terpesztettem, végül a dereka köré fontam őket. Amikor ajkaink összeforrtak, fütyköse berontott harcsaszájúmba. Alulról megfogta vállaim, és úgy húzott lüktető dugattyújába, közben egyre csókolva, izmos melleit az enyéimhez dörzsölve, szőrzetével a hasam csiklandozva.

Aztán felegyenesedett, megragadta derekamat és úgy nyomult belém, élvezve ahogy izgat a
látvány.
Minden döfésére megemelkedett alhasam a köldökömig. Világos, ritka csalitomat mindannyiszor elnyomta közévegyülő, sűrű, fekete bozótja. Csiklóm kíváncsian kandikált kisajkaim közül, melyek élénk rózsaszínje minden behatoláskor elhalványult, de visszatért, amikor az ostromló kihátrált. Nagyajkaim minden rohamozás alkalmával háromszor is pufókokká duzzadtak: amikor buzogányát bevágta, amikor fenyőként vastagodó töve kipeckelte őket, végül amikor makkja ismét előbukkant. De az ostromot élvezettel állták: kezdeti zártságukból egyre jobban kinyíltak, mohón nyelték a méretes betevő falatot, ügyelve, hogy szőrvágást ne ejtsenek, kéjesen végignyalva őt minden hátráláskor, cuppanós csókkal és tátott szájjal csábítva vissza. Ő meg egyre pirosabb lett a küzdelemben. Mind nedvesebben csillogott, végül már úgy őt, mint rózsámat fehér tajték lepte el, mely összetapadásaik során fanszőrzeteinkre is rákenődött, összetapasztva és lelapítva azokat.
Vonója tátott ajkaim között néha nem be, hanem felfelé siklott, végig a csiklómon, s míg
csillogó vége köldököm fölött lüktetve torpant meg, felstimmolt lík-őröm sikongott a gyönyörtől.
Máskor Csaba - tövig bennem – cövekjét nem ki-be, hanem oldal irányba vagy le-fel mozgatta. A hegye ilyenkor nagyétkűm felső részét tágította, behatolva hüvelyboltozatomba, körbemasszírozva méhnyakam, mely ettől annyira felizgult, hogy azt hittem kiugrik. A töve viszont hol a csiklóm, hol ajkaim, hol gátam gyúrta, melyek szintén olvadoztak a gyönyörtől.
Dorongja simogatásai, nyalogatásai fokozatosan hosszújáratokba mentek át: fáradhatatlanul
tódult belém, és vonult vissza. Én minden öklelését és visszakozását csípőm emelésével,
illetve süllyesztésével nyugtáztam.
Lágyékaink hullámzása egyre gyorsult, derekamat mind keményebben markolta, én pedig a
fenekét megragadva tapadtam rá, minden löketekor élvezve szorgos farizmai keménységét.
Egyszerre jutottunk a csúcsra, szorosan összetapadva. Akkor a kampójába húzva felemelt, az
ágyra tett és rám feküdt.
- Maradjunk így egyesülve, nem akarlak többé kiereszteni! – mondtam.
Hosszú nyelves csókkal tapasztotta be a szám, aztán lefordult rólam, hogy levegőt kapjak.
Magához szorítva apró csókokkal cirógatott, majd azt mondta:
- Köszönöm, hogy megtáncoltathattalak!
- Szívesen máskor is!

Jó hírünk van: a buli tovább pörög a Facebook-on. Le a bugyival!

Komment 9 | Reblog! 0 |

Gyere, drágám!

Címkék: Erotika, Szerelmi


Minden kislány arról álmodik, hogy egy napon megjelenik az ajtóban a szőke herceg fehér lovon. Enikővel is kicsit hasonlóan történt, kicsit hasonlóan.

Pennára fel! Küldd el nekünk te is önazonos történeted a leabugyival@gmail.com-ra!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
15 évesen már nagyon jókat vitatkoztam Puncusommal!  Nagyon sóvárgós fajta Puncus volt, de (talán neveltetésem miatt) csak sokára ismerkedett meg a fütyivel!

Bár jókat hancúroztunk sokat dédelgettem Puncust, neki mindig is a fütykösön járt az esze!

Mikor néha fütykös közelbe kerültünk, és esetlenül simogattam, akkor ujjongott, majd követelőzött! –

„Én is kérem, add már oda nekem is” -egyre csak ezt szajkózta, de én nem engedtem fütyköst puncusom közelébe! Ilyenkor dühöngött

-„Hülye k….va!” -kiabálta! Még az sem volt elég mikor a fütykös gazdija kényeztette ajkaival, kezével!

-„Fütyköst akarok, FÜTYKÖST” -szinte már ordibált!!!

Aztán jött Ő! A NAGY Ő! Imádtuk mindketten! Én és puncusom is! Ő volt az első nekünk! Jó volt nekünk! Puncus áradozott, hogy milyen csuda jó amikor kitölti Őt fütykös, milyen szuper is ez a játék! Hálásak voltunk Ő-nek! Én a sóhajaimmal, puncus szoros ritmusos öleléseivel ajándékozta meg Őt és fütykösét! Megbékéltünk puncussal!  

3 évig tartott, akkor kiderült, hogy fütyköse más utakon is jár!

Kidobtam!

Puncusom őrjöngött!

„Hülye k…va!”- mondta!

- „Most megint azzal az idióta vízsugárral akarsz lecsillapítani? Én fütyköst akarok!!!!”

Sokat sírtam!

Egy emelettel lejjebb lakott egy pár évvel idősebb lány! Egyik nap leszólított a lépcsőházban, megkérdezte hol van Ő?! Nem tudtam megszólalni! Könnyeim hullani kezdtek, mint a záporeső! Bevitt a lakására, ahol elmeséltem történetem töviről hegyire! Éjszakába nyúlóan beszélgettünk! Megnyugodtam! Másnap munka után becsöngetett ismét! „Ne szomorkodj egyedül, gyere le, ha van kedved” -mondta!

Lementem!

Sokat beszélgettünk, meg boroztunk, aztán nem tudom már, hogy hogyan, de szorosan közel ült mellém! Melleink összeértek, kezével megérintette ajkaim, mondván, van valami morzsa rajta! Aztán se szó, se beszéd megcsókolt! El akartam húzódni Tőle, de nem engedett! Keze mellemre csúszott! Furcsa volt érezni egy nő érintését, csókját magamon! Jólesett! Puncusom félszegen ébredezett! Aztán átszakadt bennem a gát! Visszacsókoltam! Aznap megismertem a női szerelmet!

Jó volt!

Puncusnak is tetszett az a másik punci! Ettől a naptól kezdve összejártunk! Mindig valami új dolgot tanultunk Puncussal! Puncus legjobban azt élvezte, mikor teljesen magatehetetlenül kikötözve fekszem az ágyon, szememen kendővel bekötve, fülemen fülhallgatóval, mely a korábbi szeretkezésünk erotikus hangjait sugározza és így kényezteti a másik punci!

„Most én irányítok, nem TE” -ujjongott Puncusom! !!!!

Aztán egyre több feladatot kaptunk! Ha nem teljesítettük a feladatot, akkor 1 hétig nem találkozhattak puncusaink egymással! Ilyenkor Puncus, aki kezdett megbékélni a „mesterséges fütykössel és számtalan eddig nem is látott, tapasztalt kényeztetővel” kikelt magából!

-„Hülye k…va! Én akarom, azt akarom, hogy az a másik gyöngyöző Puncus felfaljon, hogy azaz izé, melynek két vége van döfködjön hajnalig - így siránkozott!

Ekkor feladtam!

- Teljesítem Edit kérését - hódoltam be Puncusnak!

Egy szál bugyiban leosontam hozzá és becsöngettem (hiszen ez volt a feladat)! Hosszú percekig várakoztatott!

–Talán nincs is itthon? -villant fel bennem a rémület?

-De hisz hallom bent motoszkál!

És ekkor beütött a krach!

Kinyílt a szomszédos ajtó  és egy jóképű srác jelent meg az ajtóban! Igen elcsodálkozott a látványon! Szerencsére lekapcsolódott a villany!

-Kérlek, ne kapcsold fel!-kértem!

-Persze,persze- köhintett egyet! Segíthetek valamit?

-„IGEN! „- kiabálta Puncusom, akit nagyon felvillanyozott egy valódi fütykös közelsége!

-„Döngessen meg a fütykösöd engem, meg ezt a hülye k…vát!” -ordította az én neveletlen Puncusom!

-Nem, köszönöm, csak kizártam magam és Editnél van a kulcs- mentettem a menthetőt.

Ekkor nyílott az ajtó és megjelent az említett nőnemű egyed!

-Gyere be mondta!

Mikor becsukódott mögöttünk az ajtó azonnal benyúlt a bugyimba, mely jócskán nedves volt már, hiszem Puncus mindenféle szégyenérzet nélkül csorgatta a nyálát az elképzelt fütykös után!

-Szóval így állunk –kérdezte Edit!

Aznap este egész erotikus játszadozásunk alatt a szomszéd srác járt az eszemben! Kb egy hét múlva egy csomag várt otthon! Kibontottam és egy rózsaszín bilincs volt benne egy levéllel!

-Fél tízkor legyél az ajtóm előtt, hátrabilincselt kézzel, meztelenül!

Hezitálva vártam az időpontot! Furcsa gondolatok keringtek bennem!

-Nem megyek!

-„De lemész és engem is leviszel”-kontrázott Puncus!

- De meglátnak, nem megyek!

-„De lemész Te hülye k…va!

-Talán lemegyek!

Aztán eljött az idő és én lementem! Ügyetlenül hátrabilincseltem Edit ajtaja előtt a kezem, aztán az orrommal megnyomtam a gombot! Kérlek, nyisd ki, nyisd ki, nyisd ki mielőtt valaki meglát! Pánikoltam! Szerencsére hamar kinyílott az ajtó! Gyorsan beosontam és azonnal körbenéztem! Semmi extra, kezdtem megnyugodni!

-Gyere drágám-mondta az én Úrnőm!

Lekötözte kezeim lábaim a dohányzó asztalra, megkaptam az én szemfedőm és a jól ismert fülhallgatóm! Puncusom már tudta a dolgát! Nedvesen várta a reánk váró gyönyört! Valami mégis furcsa volt! Finom ajkai, kezei sokkal tovább kényeztettek, mint szoktak! Aztán nagyon furcsát éreztem! Parfümszagot! Úristen! De hisz ez egy férfié! Olyan ismerősnek tűnt ez az illat! Majd megéreztem azt a valamit ott lent! Gyengéden, ámde mégis határozottan tolakodott az én Puncusomba!

-NE!

-NENENE!

-EDIT-Sikítottam! Kérlek ne!

Edit simogatott, talán mondott is valamit, de az erotikus zenés sóhajoktól a fülemben nem hallottam!  Puncusom teljesen beindult!

Fütykös, fütykös!!!!- harsogta!

-Gyere már, gyere már!

Aztán belém hatolt! Furcsa érzés volt! Tiltakoztam, de ugyanakkor akartam is! Kiszolgáltatott helyzetemben nem is tehettem mást!!!

-Edit!-zokogtam! Kérlek segíts!

De Edit sehol sem volt! Kezeim lábaim béklyóban! Eszeveszetten rángatóztam, hogy kiszabadítsam magam, de nem sikerült! A fejhallgatóm is lecsúszott!

…és ekkor köhintett egyet!

De hiszen ezt a köhintést már hallottam!-villant át az agyamon! Igen! Akkor egy szál bugyiban a lépcsőházban! De hiszen ez az a jóképű srác a szomszédból! Feloldódott minden görcs bennem!

Még, még, még!

Folytasd! Lüktetett a vérem!

Aztán vége lett! Majd mintha ott sem lett volna eltűnt, miközben Puncus és én ott pihegtünk kielégülten az asztalon! Edit jött be és eloldozott! Ekkor amennyire elgémberedett kezem engedte, egy hatalmas pofont kevertem le neki, majd haza szaladtam!

Másnap 3 nap szabit kértem a munkahelyemen! Egész álló nap csak otthon gubbasztottam! Mitévő legyek! Elsüllyedek szégyenemben!

-Menj le hozzá-mondta Puncus!

- Na és minek menjek Edithez?-kérdeztem.

-Te hülye k…va! A fütyköshöz! Micsoda egy kitartó fütykös is az! Ahogy döfköd azzal az édes fejével! Menj le hozzá most!!!!!

-Nem, nem és nem!!!!!

Végül aztán lementem, becsöngettem! Mikor ajtót nyitott elkerekedett a szeme, ami nem is csoda, mert a rózsaszín bilincset pörgetve álltam az ajtóban!

-Ismerős-kérdeztem!

-Igen!-mosolyodott el Ő!

-Na akkor most közelebbről is megismered!

Más nem lévén az előszobája radiátorához kötöztem! Lekaptam magamról a kendőm bekötöttem a szemét és most én irányítottam a dolgokat! Ott az előszobában állva! Puncusom mikor jóllakott a fütykösével, csak ennyit mondott mosolyogva:

- „Micsoda egy k…va vagy Te!

Ez már egy éve történt! Együtt vagyunk azóta is!

Tegnap megkérte a kezem!!!!!!

Szép az Élet!

További tartalmak, hírek és képek a Facebook oldalunkon. Kattints és csatlakozz a Pinamisszióhoz! 

Komment 4 | Reblog! 0 |

A bugyi mögött van

Címkék: Erotika, Önfelfedezés


Ezt hívják megrontásnak. Csak így tovább, kedves Lelkes Olvasó! 

Kellemes írást kívánunk a leabugyival@gmail.com címre! 
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Van egy téma, amivel még nem találkoztam az oldalon. Igaz, hogy Pinablog a cím, de ez is a bugyi mögött van. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért nincs jelen. Nem szeretjük és csak a puncinkat magasztaljuk az egekig? Pedig a popsiszex is lehet ugyanolyan élvezetes, felemelő és érzéki akárcsak a punciszex.

Sokakat megbotránkoztat. Nem azért találták ki, gusztustalan, nagy a fertőzésveszély, fájdalmas és még lehetne sorolni, kinek miért nem szimpatikus. Két nyomós okom van, hogy odáig meg vissza legyek érte.
1. Terhesség elkerülése.
2. Fájdalom igénye.
Fél éve veszítettem el a szüzességemet ilyen téren. Nem bántam meg. Kecskével sokáig beszélgettünk róla, ő szerette volna nagyon én kíváncsi voltam, de féltem tőle. Olvastam róla fórumokon, beszélni nem tudtam senkivel, mert kevesen vannak akik az anált preferálják és a környezetemben csak olyanok élnek akik élből nemet mondanak rá. Nem tudtam dönteni, egyrészről hajtott a vágy, végre valami új, ismeretlen dolog, de a mérleg másik felén ott volt, hogy gusztustalan, és elégszer hallottam poénként (elrettentő példaként??), hogy a lányzó kukoricát vacsorázott előző este. Agyaltam a dolgon, és arra jutottam, lesz ami lesz. Ha Kecske szeretné, belemegyek, sanszos, hogy ő is tisztában van a következményekkel, és ha akarom bármikor leállíthatom. Nem került sor ilyenre, sőt, azóta várom az alkalmat, mikor nem a puncimba hatol be. Leírhatatlan. Az elején fájdalmas, markolom a matracot, fejemet a párnába nyomom aztán egyszer csak az ellenkezőjére változik. Már-már orgazmus előtti pillanatokat élek át, érzéki gyönyört, imádom, ahogy vonaglik felettem, markolja a hátamat és alig tudja visszafogni magát majd hangos nyögések között elélvez. A fenekembe. Érzem, ahogy lüktet bennem és rám nehezedik minden súlyával, mert mintha minden erejét kilövellte volna férfiasságából, pár percig egymásba olvadva fekszünk, nem beszélünk csak pihegünk, mosolygunk, egy pillantásból megértjük, hogy mindkettőnken fantasztikus volt és alig várjuk a következőt. Csak azt sajnálom az egészben, hogy egyre rövidebb ideig tart a fájdalom.

További tartalmak, képek, beszélgetések itt: http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 6 | Reblog! 0 |

Kitágult a világ

Címkék: Erotika, Ismeretterjesztő


ICCT Hedral egy kevésbé közismert szexuális segédeszközt mutat be nekünk használat közben. Tudósítás az erotika illegális bugyraiból. 

Lenne mit mesélned? Tedd meg a leabugyival@gmail.com címen!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Gyere, itt van, amit ígértem múltkor.
- Jól van kicsim, de ugye nem fogok elájulni tőle vagy habzó szájjal fetrengeni a földön?
- Ne beszélj már hülyeségeket. Ez ellazít és vidám leszel tőle.
- Hm, rendben. Szóval mit is kell tudnom erről?

Előhúzott egy apró kis zacskót, benne egy szárított levélszerűséggel. Úgy nézett ki, mint egy aszott
brokkoli. Vagy egy hamvas zöld gombolyag. Kinyitotta a tasakot, és megcsapott az édeskés növényi
illat.

- Cicám, ez a Sativa. Cannabis Sativa. Itthon illegális, de én ezt pont leszarom jelenleg. Nekem az
élmény a lényeg. Mert különleges este lesz, azt ugye tudod?
- Sejtek valamit.

Lecsippentett egy kis gombócot, és módszeresen megőrölte az erre alkalmas eszközzel. Közben én
téptem egy hosszú darabot a dohánypapírból – szépen precízen megtöltötte a papírt az őrleménnyel
és rászórta a dohányt egy szál cigarettából. Megtekerte, megnyalta, és kész is volt.

- Tudnod kell, hogy két fajta marihuána létezik. Ez, a Sativa, kreatívvá és vidámmá teszi az embereket.
Az Indica az orvosi fű; csillapítja a fájdalmat és eufórikus hangulatot okoz. Hab a tortán, hogy a
cannabis hatóanyaga, a THC hatással van az alapvető funkciókra: az étvágyra, a szomjúságérzetre és a
nemi vágyra.
- Értem már. Ahogy elnézem a meredező farkadat, én is izgalomba jövök. És akkor ez a cigi még rá is
fog tenni erre egy lapáttal. Tetszik!
- Olyan szexuális élményben lesz részed, cicusom, mint még soha. Ezt garantálni tudom.

Ekkor meggyújtotta a jointot. Szívott belőle, aztán a kezembe nyomta. A fejemben átsuhantak Sub
Bass Monster 4 Ütem című számának sorai: „Gyújt, szív, lenn tart, kipufog.” Nagyot szívtam a cigiből
és megpróbáltam minél mélyebbre tolni a mellkasomban. Amikor kifújtam, a totális ellazulás lett úrrá
rajtam. Éreztem, ahogy a lábujjamtól a szemhéjamig megkönnyebbülök – mennyei dolog volt.

Ahogy fogyott a joint, úgy kezdtük magunkat egyre felszabadultabbnak érezni. Vidáman
nevetgéltünk, őszintén beszélgettünk, közben megittunk másfél liter teát. Én végig a párom ágaskodó
hímtagjára tudtam gondolni – nagyon szerettem volna, ha már belém hatol. Gondolom, feltűnt neki
a vágyakozásom iránta, mivel egyszer csak felrakott az ágyra és elkezdett csókolgatni. Soha nem
éreztem még ennyire intenzívnek az ajkai érintését a testemen. Végre kiengedhettem a hangomat,
nyögdécseltem is rendesen, miközben a puncimat nyalta… Vagyis falta inkább, de olyan izgatóan,
hogy sikerült spontán elélveznem. Közben megujjazott, próbálta megkeresni a misztikus G-pontot,
de voltam annyira türelmetlen, hogy egy hirtelen mozdulattal magamra rántottam az úriembert, és a
farkával kezdtem el izgatni a puncimat.

- Tetszik nekem ez. Kár, hogy tiltott szer. Nem is értem, miért. Az emberek boldogok lesznek tőle,
nyugodtabbak, megfontoltabbak. Bezzeg az alkohol az legális – nem véletlen a sok agresszió,
verekedés, nemi erőszak. Ez egy nagy butaság. Egy paradoxon.
- Cicám, nem éri meg a nagy embereknek odafent, hogy legalizálják a füvet. Pont abból jön a sok
pénz, hogy tiltva van és így kurva drága.

Filozofálgatásom közepette egy gyors mozdulattal belém hatolt. Felsikoltottam. Annyira jó volt,
hogy tudomást sem véve magamról, csak a puncimra tudtam koncentrálni. Beletúrtam a hajába,

intenzíven éreztem a testének illatát – egyszerűen kitágult a világ, az egész Univerzum ott volt
abban a kicsi szobában, ahol szeretkeztünk. Kinyitottam a szemem, és nem érzékeltem a helyiség
falait vagy a plafont. Helyette egy elmosódott tér volt, amit a szeretet szőtt át. Már csak az
érzéseket, érzelmeket láttam. Gyönyörű színekben pompázott az egész tér, mi pedig csak tettük a
legbensőségesebb dolgot, amit két szerelmes megtehet ebben a Világegyetemben.

Ekkor visszaszívott a valóság, újra a szobát láttam és az Ő arcát. Becsuktam a szemem, hogy újra át
tudjam adni magam ennek a fenséges élvezetnek. Mikor megint kinyitottam, már összeszűkült ez a
nagy tér, de azt a picike szobát még mindig egy loft lakásként érzékeltem. Nagyon különleges volt.

Édes magányomat az Ő hangja törte meg:

- Jaj, cicám, már majd’ 3 órája hajtalak… Kétszer el is mentem, Te pedig szerintem folyamatosan, de
négyszer biztosan. Kurvára elfáradtam…

Hirtelen rádöbbentem, hogy mennyire fáradt vagyok én is, és hogy csupa nedvesség a lepedő.
Bágyadtan elterültünk egymás mellett. Azt hiszem, kiszállt már belőlünk a joint hatása, de még
mindig mosolyogtunk. Pár perc pihenés múlva kicseréltük az elázott lepedőnket, és újat raktunk fel
helyette. Mellém feküdt és gyengéden simogatni kezdte az arcomat. Boldogok voltunk.

- Nagyon jól éreztem magam.
- Elhiheted, hogy én is.
- Szeretnék még ilyen alkalmakat. Persze nem rendszeresen, csak néha-néha.
- Benne vagyok, kicsim.

Lágyan betakargatott és egy nagy jóéjt-puszit nyomott a homlokomra.

- Cicám, jövő héten mást is szeretnék kipróbálni. Készülj fel rá, hogy az egy nagyon intenzív trip lesz…

Klikkelésre folytatjuk: http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 14 | Reblog! 0 |

Mégpedig azonnal

Címkék: Erotika, Dráma


Most már komolyan fel kell tenni a kérdést: lehet Igazi az, akivel nem jó a szex? Noni Nuni beküldőnk neve nem csak !, de beszédes is. 

Árnyald te is a nők önmagukról alkotott képét, küldd el nekünk őszinte vallomásod a  leabugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nagyon régóta, óvoda óta tudja a puncim, hogy mi a jó és mit akar minél többször.
Éppen ezért hét éve párkapcsolatban élek.
Hét évvel ezelőtt egy kamasz szerelem mindent vitt.
Imádta punci. Egyesesen mindennap, szinte magába szippantotta az ex farkát.
Simogatta, szívta magába a duzzadó, lüktető kemény fejét.
Végül odáig fajultam, hogy a szex érdekében mindent megbocsájtottam Neki.
Aztán úgy döntöttem, otthagyom, mert megcsalt az osztálytárssal.
Így punci is, és én is megundorodtam tőle.
Négy éve most is kapcsolatban élek, de a puncim egyszerűen nem hagy élni.
Amikor összejöttünk már akkor sem volt oda annyira punci a mostani a farokért.
Méretbéli gondok is vannak. De akkor legalább többször megkapta a magáét.
Kicsikét kérdéssel is fordulnék hozzátok.
Normális az, hogy négy év után punci alig kap faszt és állandóan ideges, meg hisztizik.
Ha én akarom boldoggá tenni, az nem elég neki. Néha már letörik a kezem, mire csendben marad két napig.
Egyszóval punci nem szereti az én nagy Ő-met.
Mert előjátékot is nagyon ritkán kap, de persze a fasz mindig kényeztetve és nyalogatva van előtte.
Néha már tocsog és izzik, hogy belé hatoljanak, de mire belelendülne az orgazmusba,  elélveznek.
Mára már nagyon ideges punci, szinte a földhöz vágja magát egy igazi szexért, ahol ki is nyalják, mert évek óta férfinyelvet nem látott.
Utálja punci ezt az életet. Lassan már elkalandozna más faszokra is. De én nem akarom megcsalni a barátom mert nagyon szeretem.
De ezt sem bírom sokáig.
És hogy mondják a pasik, hogy imádják a szexet.
Én itt vagyok, csinálnám akár mindennap. Punci napi többször is igényli.
De iszonyúan terrorizál, hogy nem kapja meg azt, amit kér.
Szexelni akar, mégpedig azonnal, több menetben és többször, mint két hetente egyszer.

Két bejegyzés között itt is megtalálsz bennünket: http://www.facebook.com/leabugyival!  

Komment 12 | Reblog! 0 |

Nyer, veszít, játszik.

Címkék: Erotika, Szerelmi


Amikor a vágyainkat helyezzük előtérbe, abból mindig valami izgalmas sül ki. Jeanette Belle új történetében a P mégis átveszi az irányítást, a főhősnő idegeinek legnagyobb bánatára. De azért nagyon cuki.  

Mutasd meg magad te is! Név nélkül, vagy akár saját blogcímeddel is elküldheted nekünk személyes vallomásod. És küldd is! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Egy tükörben találkozott a tekintetünk. Meglepődtem, nevettem és azt gondoltam, hogy úristen de meg tudna baszni. De azt nem lehet. Alaposan megmostam a kezem, szép lassan szárazra töröltem. Gondoltam addig elmegy. Kiléptem a mosdóból, nem láttam. Megkönnyebbültem. Elindultam a kijárat felé, amikor egyszer csak mellém lépett. Vicces volt, ugye? - kérdezte mosolyogva. Igen, mosolyogtam vissza. Nem iszunk meg egy italt?

Megittunk egy italt, aztán még egyet. Nehéz itt, igen a politika, elvesztettem a munkámat, pedig jól
ment, de mindegy, majd talpra állok. A nőmmel is szakítottam, ez egy kemény év. Hát igen, most
sokan, mások is. Olvastad? Ühüm. Szerinted is Barry White a soul királya?

Mindegy volt mit mond. Nem igaz, hogy meg sem hallottam. Hallottam, válaszoltam, igyekeztem
intelligens benyomást tenni. De minek, miközben semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra,
hogy le akarok vele feküdni, de nem szabad. Fel kéne állnom és haza kéne mennem. Főzni.
Felállok, kimegyek a mosdóba. Belenyúlok a bugyimba. Tocsog a puncim. Sikítani tudnék, annyira
élvezem. Ezer éve, ezer éve nem volt ilyen. Fülig ér a szám, mindenem él, édes a szám, csak a
gyomrom csomóban. Veszek egy nagy levegőt, mindenem beleremeg. Nem fogok tudni hazamenni.
Egy ribanc vagyok.

− Vegyünk egy üveg pezsgőt?
− Egy üveg pezsgőt? És hol innánk meg?
− Nem tudom. Hol laksz?
Hozzám nem mehetünk. Meg amúgy is, udvaroljanak, hódítsanak meg. Áldozat akarok lenni, nem
ribanc. Mellém ül és végigcsókolja a bal arcom, fel a szemöldökömig. Megcsókol. Lehunyom
a szemem, és tudom, hogy végem. Fel fogok menni hozzá. Baszni fogunk, kefélni, szeretkezni.
Valamelyiket vagy mindet, de fel fogok menni.

− Vegyük meg azt a pezsgőt.
Pezsgő, óvszer, cigi. Taxi. Hideg a lakás. Nem az enyém. Feltekeri a fűtést, fürdővizet enged.
Együtt pisilünk, együtt vetkőzünk, együtt mászunk be a kádba. Forró a víz, hideg a bőrünk, egy
pohár pezsgő. Szép a mellem. Nézem és nem hiszem el, hogy itt vagyok. Imádom, hogy itt vagyok.
Megcsókol, megfogja a mellem, megbasz a kezével. Leszopom, kefélünk, csattog a víz, pezsgőt
iszunk. Én ezt nem így képzeltem. Azt hittem találok egy valakit, akivel jó élni, jó a szex, együtt
kelünk, együtt fekszünk, együtt élünk.
Kihűl a víz, jön az ágy. Kezdjük elölről vagy folytatjuk. Nézőpont kérdése. Elfogy az óvszer.
Elalszunk.

Jól aludtál? És már fordul rám, de nincs óvszer. Ő anélkül csinálná, naná, de nem lehet. Nem lehet,
mert pasim van. Majd ő lesz a pasim. Nem, nem, mindegy, kell az óvszer. Nálam van még egy. De
nem elég, kimos egy óvszert. Aztán a többit sorjában.

Délután 6 óra van. Csörög a telefonom. Mit csinálsz? Teszek-veszek. Jól van, kicsit kések. Nem
baj.

Mennie kell, mennem kell. Mi lenne, ha összejárnánk kefélni? Megtanítanálak kefélni, úgy
kefélnél mint kevesen a városban. És a segged is megdugnám. Finoman, hogy ne fájjon, de élvezd.
Megadom a számom.

Állunk a kapuban. Azt mondja, majd felhív. Jeanette Winterson mondja: „Az ember játszik. Nyer,
veszít, játszik.” Vajon felhív?

Folyamatosan frissülő, a blogon meg nem jelenő új tartalmakért szeress bennünket a Facebook-on is!  

Komment 1 | Reblog! 0 |

Lecseréltem az ágyneműt

Címkék: Erotika


A következő rész nem bájos és nem vicces, de sikerült benne valami, ami keveseknek jön össze: őszintén elmeséli egy nő történetét. (Még ilyet!) Tina házasságát egy pillanat alatt taccsra vágja férje, khm.

Még ilyet! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
12 éves voltam, mikor először kényeztettem magom "ott". Nem tudom, hogy jött. Persze kisebb koromban is össze-össze dörzsöltem a combjaimat az ágyba, de tudatosan, azzal a szándékkal, hogy örömet okozzak magamnak korábban nem nyúltam a nunimhoz.
Azt az első alkalmat soha nem felejtem. Attól fogva egyre gyakrabban, később már hetente többször kényeztettem azt a csodát, amit felfedeztem a két lábam között. Figyeltem, ahogy az ajkai megduzzadnak, kivörösödnek, aztán csak hanyatt vetettem magam az ágynak és átadtam magam az érzésnek. Beleizzadtam, beleremegtem. Persze csak ha jól sikerült.
Nem mondom, korábban is előfordult, hogy zuhanyozás közben kellemes bizsergető érzés fogott el, ha végigsimítottam a testemen vagy a zuhanyrózsát a szükségesnél tovább irányítottam oda.
Egyre bátrabban foglalkoztam a puncimmal és egyre jobban élveztem. Már mindennapi szükségletemmé vált ez a néha nem is olyan csendes, ártatlan öröm. Néha még az iskolában is kimentem a wc-re, hogy egy rövid ellazulást szerezzek magamnak.
Bizony már régen főiskolás voltam, mikor megismertem életem első szerelmét. Szerelmét vagy pasiját, nem is tudom. 22 éves voltam, mikor elöszőr egy férfikéz vette le rólam a bugyit. Meg is történt a várva várt dolog. Házibuli, ital, andalító zene és egy eldugott szobácska egy idegen villában. Én spicces voltam, a fiú részeg.
Szerencsém volt, fantasztikus élmény volt az első. Barátnőimtől tudom, hogy sokak csak nagy sokára, esetleg több évi házasélet után ismerték meg, mi a gyönyör. Nekem elsőre bejött. Egy lüktető meleg fasz ott, ahol eddig csak az ujjam járt. 
10 évig nem is ismertem mást, mint azt a fiút, későbbi férjemet. 10 évig más férfi eszembe se jutott.
Férjem imádta a franciázást. Nem csak a hosszú ritmusos dugásokat, de a nyalást is mesterien űzte. Az sokszor jobb volt, mint ami utána következett, de persze jó volt mind a kettő. Sokszor reggel-este szeretkeztünk. Reggel még józanul, este mindig tök részegen, de kíválóan. Mestere volt a szexnek.
Férjem jól keresett, de sokat volt távol. Így bár tökéletesen kielégített mindig, annak ellenére néha még napközben is maszturbáltam. Egy orgazmussorozat volt az életem 10 évig. Aztán történt valami. Nem is tudom, le merjem-e írni.
Férjem reggeltől estig ivott. Részeg csak ritkán volt. Nem zavart, így szoktam meg. Életünk ennek ellenére csodálatos volt. Gyengéd és udvarias volt. Moziba jártunk, étterembe, társaságba. Egyszer el akart vinni egy párcserés bulira is, de én mondtam, hogy nem megyek, nekem más nem kell. Ha van valakije, menjen el azzal.
Nem tudom, nem is érdekelt soha, hogy volt-e valakije, de aznap nem ment el.
Folyt tovább a hol csendes, hol eseménydús életünk. Mikor férjem elkezdett rosszullétekre, hasfájásra panaszkodbni még nem gyanítottunk semmit. A szex ugyanolyan tökéletes volt köztünk, talán egy kicsit ritkább, mint régen. Továbbra is eljártunk társaságba, ide-oda.
Egyik nap azzal jött haza, korábban, mint szokott, hogy délelőtt orvosnál volt, valószínűleg kórházba kell mennie kivizsgálásra. 1 hét múlva befeküdt az egyik klinikára, mivel megengedhettük megunknak, "elintézte", hogy külön szobát kapjon.
Naponta látogattam. Ilyenkor a nővérek diszkréten kerülték a szobát. Minek is? -  gondoltam, de persze jól esett kettesben lenni vele.
Az orvosok nyugtatgattak, nem lesz nagy baj. Egy kicsit kevesebbet kéne innia, legalább töményet ne. 
Mikor egyik délután bent voltam nála, a szoknyám alá nyúlt, a szokott mozdulattal, mintha csak a konyhában lennénk.
 - Hát, itt ez nem fog menni. - mondtam.
 - Nem, nem is arra gondoltam. - mondta, de lagalább egy kicsit kényeztessem és elővette a pizsamábaól a farkát.
Soha a farkát számba nem vettem azelőtt, de úgy éreztem, itt az ideje meghálálni azt a sok örömet, amit tőle kaptam. Ügyetlenül, gyakorlatlanul, kétbalkezesen, de sikerült kielégítenem szájjal. Hálás mosoly ült az arcára és belecsipett a fenekembe ott, legalul. Párszor még megismétlődött, azt mondta egyre jobban csinálom. De hál'Istennek nem volt rá sokszor szükség, hamarosan hazaengedték a kórházból.
Megfogadta az orvos tanácsát, soha többé töményt nem ivott.
Mi persze a több hetes kihagyás után újra belevetettük magunkat a szexbe. Még talán jót is tett a pár hetes kihagyás, bár azelött se volt semmi gond közöttünk az ágyban. Reggel még józanul egész máshogy dugott, egész máshogy simogatta a melleimet, máshogy tekergette a nyelvét a puncimban, mint este. Mintha két férfivel éltem volna együtt, de mind a kettő igazi férfi volt.
Aztán egy nap mindennek vége lett. Férjem viszonylag korán jött haza. Beakasztotta az öltönyét a gardróbba. Levette a szennyes ruhát. Megvacsozáztunk és leültünk a nappaliba. Ő bekapcsolta a tv-t, beszélgettünk. Szokásos esti programm. A kedvenc borát, Furmintot nyitott ki. Ilyenkor esténként én is szoktam inni vele egy kortyot. Különös jó kedvében volt. Vicceket mesélt, pajzán anekdotákat. Éreztem, ma is megkapom tőle azt, amit senkitől, csakis őtőle vártam. Nem is volt addig életemben más férfi, csak Ő.
Szép lassan ágyba bújtunk. Gyengéden közelített, ahogy mindig. Már az érintésére megborzongtam, amikor a mellbimbóimat nyalogatta, már nedves voltam. Kezemmel a farka és a csiklóm között ingadoztam. Ekkor hevesen, ahogy mindig, nyalni kezdett. Már majdnem a csúcson voltam, egy alkalommal három négyszer is volt orgazmusom, szóval már majdnem a csúcson voltam, mikor furcsa hangot, valami hörgésszerűt hallottam.
Egyszóval a teljes vacsoráját és a város különböző kocsmáiban megivott italokat belehányta a pinámba. Az ölem, a seggem, az egész ágy tele volt avval a bűzös trutyival.
Nem veszekedtünk. Szótlanul kimentem a fürdőszobába. Míg ő zuhanyozott, én lecseréltem az ágyneműt.
Másnap ki volt készítve az ajtóhoz egy böröndbe a legszükségesebb holmija. Nem váltunk el hivatalosan azóta sem. Egy ideig a nyaralóban lakott, míg lakást nem szerzett magának. Néha beszélünk telefonon, egyszer-egyszer beülünk egy presszóba egy kávéra.
Bizony még mindig benedvesedek, ha egy-egy régi mámoros éjszaka jut eszembe vele. De amint közelemben van, már semmi vonzót nem találok benne.

További képek, hírek és történetek: http://www.facebook.com/leabugyival 
Komment 4 | Reblog! 0 |

A gyengédség elmarad

Címkék: Vígjáték, Erotika


Apa és lánya szörnyen súlyos, mély titkot rejteget, az anyának fogalma sincs, mi folyik a takaró alatt. Virtuális lelki petting tüneményes történetével mindenki szívébe belopja majd magát, ezért háromra kívánjunk neki erotikus örömöktől hangos 2012-t!

Úgy érzed, te is tudnál hasonlót? Hajrá ide: leabugyival@gmail.com!
Ha előtte ismerkednél kicsit a társasággal, csatlakozz hozzánk a Facebook-on! 
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kilenc éves voltam. A helyi lap járt nekünk, aminek a hátoldalán erotikus hirdetések voltak, meztelen nők képeivel. Egyszer egyedül voltam otthon, és a kíváncsiságtól vezérelve tárcsáztam. Erotikusan búgó hang szólt bele a telefonba, majd választhattam a menüpontok, azaz az előre felmondott szextörténetek közül. Életem egyik meghatározó élménye volt, amikor szextelefonálás közben, kilenc évesen maszturbáltam a nappaliban. Az élmény annyira megragadott, hogy izgatottan vártam mindennap, mikor érek haza az iskolából és drukkoltam magamnak, hogy anyám még ne legyen otthon.

A szüleim éppen válófélben voltak, így amikor anyám meglátta a részletes telefonszámlán a horror összeget és a 0690-es számot, egyből apám torkának esett. Megijedtem, de nem tudtam mitévő legyek. Végül összeszedtem minden bátorságomat és egyik éjjel sírva, a takaró alatt zokogva motyogtam el apámnak, bűnös tettemet. Mint később kiderült, majdnem felnevetett, azt hitte, valami nagy baj van. Apám, három hónapon keresztül lopkodta ki az anyám nevére szóló telefonszámlákat a postaládánkból. Egy nap leült velem beszélgetni, és annyit mondott, hogy ez nem bűn, sőt, fontos dolog az életben a maszturbáció, de ha lehetne, válasszam egy kevésbé drága formáját.

Kilenc évesen már tudtam, mi kell a pinámnak. Tizennyolc éves koromig várattam, majd gondolkodás nélkül élveztem, az élet nyújtotta lehetőségeket.

Majd jött egy három éves kapcsolat és valamit elvágtak bennem. Aktív, viharos szexuális életünk volt, amellett, hogy rengeteget szexeltünk és bárhol, bármikor megkívánt - ennél többet mit is kívánhatna egy nő?! -, én mégsem élveztem annyira. Soha nem szeretkeztünk. Mi basztunk, keféltünk, dugtunk. Megszoktam, hogy a szex a falhozvágással és nem az előjátékkal kezdődik. A simogatásokkal alig tudok mit kezdeni és szinte minden alkalommal, az első pár percben mélytorokra veszem a figurát. Majd csodálkozom, hogy a vágyott gyengédség elmarad. Legtöbbször maga az aktus is.

Két éve szakítottam. A két év alatt kétszer dugtam. Dugás volt, semmi több. Férfiak, randik, jönnek-mennek az életemben, de amint a szexhez érkezne az ismerkedési folyamat, én leblokkolok és zárom a dolgot. Rosszabb esetben, olyan helyzetet generálok, hogy engem dobjanak pár randi után.

Nem tudom, ebből ki, vagy mi zökkentene ki. A maszturbálások havi átlagát már nem számolom, szervezetem tiltakozik, álmaim egyre perverzebb irányt vettek. Huszonhat évesen, egyedülállóként, itt állok, mindenféle szexuális élet nélkül.

Lehet, hogy újból tárcsáznom kellene?!...

Komment 21 | Reblog! 0 |

Az elsők között

Címkék: Önfelfedezés, Erotika


Milyen eseményeken keresztül ismerjük meg leginkább a vágyainkat? Cat egy nagyon helyes történettel kedveskedett, amiben élete elsőit mutatja be.

Küldd el nekünk te is személyes vallomásodat! Címünk 0-24: leabugyival@gmail.com
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem emlékszem pontosan, mikor nyúltam magamhoz először, csak arra, hogy 12 éves voltam. Az már olyan igazi volt, azt már tényleg úgy csináltam, hogy tudtam, én most maszturbálok éppen. Legalább fél évig úgy ügyetlenkedtem, hogy nem volt orgazmusom sem. Csak simogattam magam, többnyire reggel, ébredéskor, még mielőtt felkeltem volna. Hason fekve dörgöltem az ágyékom a párnámhoz, néha megpróbáltam feldugni az ujjam, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Annak ellenére, hogy nem jutottam el az orgazmusig, nagyon kellemesnek találtam.
Furcsa módon, bár tudtam minden összefüggésről, hogy a maszturbálás és a szex azért hasonló problémakörbe tartoznak, mégsem raktam össze a képet. A szex sokkal kevésbé érdekelt, mint a saját magam „ügye”. Különös időszak volt az életemben, minden osztálytársnőm „pasizni” kezdett, egyre többükről lehetett tudni, hogy már menstruálnak, túl voltak az első csókon, pettingen… én meg csak maszturbálgattam otthon, se menzesz, se pasi, és még az orgazmus sem jött össze. Tudtam, hogy nem, annak ellenére, hogy fogalmam sem volt, mit is kellene pontosan éreznem. Szóval ilyen kis „szerencsétlennek” éreztem magam, pedig visszagondolva az elsők között voltam elég sok mindenben. Az elsők között kezdtem el hetedikben borotválni a lábam, és amennyire vissza tudok emlékezni, a bikinivonalam mindig rendben volt tartva, soha egy pillanatra sem kandikált ki a bugyi mellől egyetlen kósza szőrszál sem. A hónaljamat is körülbelül azóta borotváltam, hogy az első szőr kinőtt rajta. Amikor először elélveztem a saját kezemtől, akkor már menstruáltam, és éppen azért, mert azt olvastam, hogy az orgazmus oldja a menstruációs görcsöket, gondoltam, na, akkor én most addig nem nyugszom, amíg nem lesz valami. Sikerült is elérnem, amit akartam, és maga az orgazmus olyan érzéseket váltott ki belőlem, mintha egy régi barátot üdvözölnék. Nem volt idegen érzés, teljesen természetesnek hatott, nem ijesztett meg, szóval jó volt, na. Viszont a görcseimet nem enyhítette, sőt; ez egyébként azóta is így van. A félrevezetés következtében viszont jó ideig leálltam a maszturbálással. Aztán jött egy srác, illetve nem is jött, ott volt mindig, ovis korom óta ismertem, és valahogy elkezdtünk egyszer pettingelni. Nem jártunk, semmi sem volt köztünk, még csak nem is csókolóztunk soha, barátok voltunk csupán. Az ő farkát fogtam és láttam életemben először. Az ő farka volt életem első álló farka. Nem beszéltük meg soha, hogy mit csinálunk, visszagondolva ez amolyan kimondatlan egyezség volt köztünk, hogy akkor most kipróbáljuk, hogy élesben menjen majd flottul minden. De ekkor még mindig csak tizenhárom voltam. Néhányszor történt meg ez a furcsa, kissé talán tudattalan „felfedezés”, de ahhoz bőven elég volt mindkettőnknek, hogy a kíváncsiságunkat kielégítse. Mikor hazamentem tőle felizgultan, újra nekiálltam maszturbálni, és akkor találtam meg a számomra megfelelő módot, és az értelmét az egésznek.
Sokat köszönhetek ennek a srácnak, kicsit állatias szintre lemenő ösztönösség volt köztünk, amelyet a velejéig áthatott az ártatlanság is, soha, egyikőnk sem gondolt arra, hogy dugnunk is kéne, mi csak tudni akartuk, hogy mi van a másik ruhája alatt, azt hiszem. Mindenesetre ez az élmény azóta is hatással van az életemre, segített elfogadni magam egy olyan helyzetben, amely nagyon nem volt könnyű számomra.
Sokszor eszembe jut még most is az az időszak, az a kínkeserves folyamat, amíg megszerettem magam, megszerettem, hogy nő vagyok, és megszerettem a pinámat. Sokszor eszembe jut, mikor arra gondolok, mennyire boldog vagyok, hogy két X kromoszómát kukáztam össze annak idején, és ha hason fekve ébredek, még mindig, minden alkalommal dörgölöm az ágyékomat az ágyhoz egy kicsit, mielőtt felkelnék.

Ha fent vagy a Facebook-on, ne hagyd ki a Pinablog hivatalos rajongói oldalát, és csatlakozz!

Komment 12 | Reblog! 0 |

Könyörgök, szeressél

Címkék: Erotika, Szerelmi


Saját akaratból átadni magunkat a szerelem tébolyának az egyik legklasszabb női időtöltés. Ajánlom Dalma bejegyzését a kétkedőknek.

Még nem késő gyónni. Feloldozásért most írd meg történeted a leabugyival@gmail.com-ra!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pasimra gondolok.

Egész nap ülök a fotelben, nincs munkám, otthon vetyengek és várom őt. Olyan vagyok, mint egy házimacska, alapvetően vágyakozom. Sokáig alszom, hosszasan nyújtózkodom, lustán lefetyelem a kikészítétett tejecskémet. Unalmamban a radiátorhoz dörgölőzködöm, lesem a galambokat a meleg szobából, leverek ezt-azt a szekrényről, hogy amikor hazaér a gazdi, megkergessen kicsit, amiért rosszalkodtam.

De általában a pasimra gondolok.

Félszemmel nézem a tévét, ő üldöz a sikátorban. Ballonkabátja alá fúj a csatorna fehér melege, fényes cipőjének orrára pocsolya vize loccsan, el akar kapni. Az utca végén drótkerítés, kizárt, hogy átjussak rajta, utolér, hogy mi történik? Várjunk csak. Mi lenne, ha, ha mondjuk, teszem azt, megfordítana, kattan a bilincs a csuklómon, kicsit odanyomom az ülepem az övéhez, és.

Már a fürdőkádban ázok. Szóval mittudomén, éppen a szeretője miatt késik. Tíz perce itt kéne simogatnia a bőrömet a kád peremére ülve. Büdös strici. Én olyan szerelmes vagyok. Tehát 1,5 órája találkoztak a nő lakásának közelében. Gyors kávé, hogysmint, formalitások. Kicsit bíbelődnek a lépcsőházban, de az én drágám, az ügyetlen ujjacskáival, faszt. Egy pillanat alatt kikapcsolta a harisnyatartót, basszuskulcs, már a folyosón bevágta neki! A szemétláda! A rohadt kurva!

Kihült a víz, és hol az a kibaszott öngyújtó. Elegem van, mi megy a tévében? Mi van az interneten? És hogy kerülök én már megint egy pornóoldalra?

Folyamatosan ő jár a fejemben. Egy mihaszna kis kullancs vagyok, nem érdekel, elmerültem, megfulladok bele. Nem akarok semmi mást, csak hogy velem legyen. Nem érdekel a karrier, felőlem aztán visszavonhatják a nők szavazati jogát is, ha holnaptól csadorban kell járni, az sem számít, itt maradok a kérójában, megiszom, amit kitölt, megeszem, amit elémtol, a mellbimbóimat hegyesen tartom, a puncimat nedvesen.

Egész életemben azt reméltem, hogy soha nem leszek ennyire szerelmes, hogy ebből a dologból, ami vagyok, mindig marad nekem is azért valamicske, és most itt ülök a fotelben, és várom őt. Áldozatnak érzem magam, aki a nagy női egyetemes sorsot teljesíti be. Utálom magam, és csak szeretném, ha örömét lelné bennem.

Jó mélyen. Léhűtő lettem, a parazitád, a meleg kis lyukad. Bármikor elmehetek, tudom, mert a rabságot, én választottam.

Könyörgök, szeressél. Csinálj fel. Nem fogok kapálózni, ha leviszel a pincébe, hozzákötözöl egy ágyhoz, és csak a dolgodat végezni jársz le hozzám. Hidd el, kedvesem, túl vagyok már ezeken az egoista körökön, te lettél a börtönöm, mit számít néhány kötél ehhez képest.

Ha tetszett a bejegyzés, vagy ha nem, és szeretnéd tovább emelni a vérnyomásod, legyél a Facebook-on is az ismerősünk!

Komment 17 | Reblog! 0 |

How to nőboldogság

Címkék: Erotika, Vígjáték


Eligazítás következik Melinától, aki találékony módon elsősorban a férfi olvasókat szólítja meg. A púder az asztalon marad.

A bugyik pedig fáradjanak a leabugyival@gmail.com -ra! 
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Néha semmi másra nem vágyunk, mint küldeni egy üzenetet, amiben az áll: „lüktet a pinám", és tudni, hogy álló farokkal vezetitek végig a húsz perces utat a lakásunkig.

Néha semmi másra nem vágyunk, csak arra, hogy közöljétek, most rettenetesen megdugtok, mert egész nap az járt a fejetekben, milyen volt a hétvégi vad szex részegen a tükör előtt izzadtan, csatakosan, vadul, neonfényben, öntudatlanul.

Semmi másra nem vágyunk néha, minthogy fületekbe súgjuk izgalommal telve: most azonnal tedd be! Csak semmi romantika!

Azt akarjuk, hogy tanuljatok meg uralkodni a testünk felett, tanuljatok meg újra élni mindazzal a férfierővel, ami évezredek óta tiétek. Azt akarjuk, hogy nézzetek úgy, hogy tudjuk, semmi másra nem vágytok, csak arra, hogy még öltönyben betegyétek, sliccet lehúzva
-semmizuhany- a szánkba. Csak mert fárasztó levetkőzni.

És semmiképp sem szeretnénk, ha az előjáték úgy kezdődne, hogy elküldtök zuhanyozni. A pinánk illatos, higgyétek el… ha már nem az amikor titeket várunk, kezdhettek aggódni.

Igen, szeretnénk, ha tudnátok mi is szoktunk ám mocskosul fantáziálni. Főleg, ha a metróra felszáll négy hamvas-izmos amerikai focista. Az agyunkban három másodpercen belül már mind minket szappanoznak az edzőterem zuhanyzórészlegében, és higgyétek el, napokig agyalunk még ezen egy tárgyaláson, egy értekezleten vagy akár miközben épp arról meséltek, milyen szemét a főnökötök.

Mi is imádjuk a pornót, főleg ha a négy fal és vibrátorunk társaságában végre húsz percre nem kell arra koncentrálni miközben élvezünk, hogy eléggé be van-e húzva a hasunk.

A kapcsolatunk elején nem lelkizni szeretnénk, csak arra vágyunk, hogy ülni ne tudjunk a munkahelyünkön reggeli, reggelirepeta, délutáni, lefekvéselőtti szexeléseinknek köszönhetően. Nem, az első hónapokban nincs olyan, hogy nem áll fel, mert stresszes a munkahelyetek, hiszen az első hónapokban még nekünk sem fáj a fejünk… És ha jó a cucc, évekkel később sem fog. (Cserkészpinánkra esküszünk ;-))

És igen, szeretjük, ha beszéltek és dirigáltok közben, főleg ha megtoldjátok elismerő szavakkal is.

Higgyétek el, ha a kiskert rendbe van téve rendszeresen, határozottan, alapos kertészeti ismeretekkel, gyomirtóval kezelve, akkor éveken keresztül lédús gyümölcsöket termel. A kiszáradt, szikes kertben semmi öröm. Abból csak a baj, hiszti, vita, fejfájás lesz. Gondozzátok lelkesen kertjeiteket!

Hajrá!

Legyél te a szerencsés 300. rajongónk, várunk itt: http://www.facebook.com/leabugyival!

Komment 18 | Reblog! 0 |

Magamban tartani, amíg lehet

Címkék: Erotika

A legszebb kaland az, ami idejében véget ér. Abby Lockhart is tudja ezt, aki a MÁV menetrendjének köszönhetően sokáig őrizheti még szívében a történetet, aminek puncija volt a főszereplője.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
olyan csodálatos volt a rákészülődés...
a sok ingerlő telefon, a szexuális utalások... teljesen felizgattak, olyan szinten, h azért jött meg a menzeszem. valahányszor meghallottam karcos hangját a telefonban, a gyomromig futott az izgalom, verdestek a pillangók rendesen!
 
amikor megérkeztem és megölelt az állomás előtt... végre éreztem az illatát és az erkélyen hozzám simult hátulról... reszketett-remegett mindenem, nem is értem, hogyan éltem túl
és amikor beváltottam az ígéretem és nem engedtem, h ő vetkőzzön le, én akartam kibontani az ingjéből és először megpillantani, majd a kezemmel simogatni, bebarangolni a testét. és később a számba venni a csodálatos, hatalmas, engem figyelő gyönyörűségét. szopogatni, nyalogatni, érezni a simaságát, feszességét, bíbor koronáját a torkom mélyére engedtem, ahogyan megígértem.
és ahogy megírtam neki, fogta a fejemet, mozgatta saját ütemében és olyan önfeledtem munkálkodtam rajta, mert nagy öröm volt hallani a nyögését és végül a felhangzó nevetését, amikor a számba élvezett...
és finom volt, sörízű, és kényeztettem volna még sokáig
 
aztán láttam miskolcot éjjel, meg ittam finom pálinkát, jólesett, pedig sosem szoktam inni. találkoztunk haverjaival, beszélgettek és én megdöbbenve észleltem, milyen csendes és más az én világom, s milyen kellemes visszalépni az időben, hallgatni a csevegésüket, mert persze én senkit nem ismerek az ő társaságukból...
jólesett, hogy kézenfogva sétált velem, bár néha tartottam attól, hogy elhagy útközben, de mégsem.
 
talán ezen az éjjel is együtt voltunk, vagy talán már másnap délelőtt volt...
haraptam az ajkát, mondta, tán fel akarom falni, milyen mohó vagyok - persze, ébredezik az oroszlán, kéri, ami jár neki...
megszopogattam a reggel borotvált kis golyóit, selymesen simultak a számba, játszottam a nyelvemmel velük, majd a gyönyörű farka került a számba, végigsimítottam nyelvemmel, óvatosan a fogaimmal, néha az arcát néztem, tetszik-e neki...
hát persze...
aztán belém hatolt, vadul és óvatosan egyszerre, néha felszisszentem, figyelte a szememet és mosolygott, angyali-ördögi mosollyal, közben mozgott bennem, ugye mondtam, milyen jó a misszionárius póz - kérdeztem tőle, de csak mosolygott
a lábára helyeztem a talpam, felemeltem a csípőm és ágyékához szorítottam magam, és szinte az egész hasamban, torkomban éreztem, olyan magasra hatolt
félig hunyt szemmel mozogtam, fogva a csípőjét, kérve őt még beljebb... annyira tetszett... amikor ki tudtam nyitni a szemem, láttam, hogy engem figyel és tetszik neki, ahogy elmélyülök az érzésekben... nem tudom, hogyan lett vége.
éjjel többször betakartam, megsimogattam az arcát, de azt nem szerette.
 
reggel újból egymásra éheztünk, az ágyra dobott, megragadta a csípőmet és belém nyalt, a hüvelyemet falta és a csiklómon lefetyelt a nyelve és hirtelen nem volt elég levegő a szobában...
járt bennem is a csodálatos szerszámával, aztán fölém térdelt, megszopogattam a gátját, a golyóit, mindent, ami elérhető volt
mondta, mi a kedvence, így most hátulról hatolt belém, éreztem minden rezdülését, próbáltam megszorítani titkos izmaimmal, el nem engedni, magamban tartani, amíg lehet
 
azután meglóbálta a 16 kilós golyóját, amit én alig bírtam megtartani, teljes átéléssel és koncentrálással végezve a gyakorlatokat. lélegzett és fújtatott, majd izzadt nagyon, és olyan vágy fogott el, hogy megérintsem és simogassam csillogó hátát, csúszós karját, a hátához simuljak mellemmel, lenyaljam, megkóstoljam a legördülő izzadságcseppjeit
 
ekkor éjjel ment lacival valami diszkóba, én semmiképp nem akartam.
azt szerettem volna, ha velem marad és kedvére kényeztethetem és számon kérhetjük egymáson a telefonban tett ígéreteket.
éjjel kettő után felhívtam. nem hallottam a hangján semmi különöset, de nem akart hazajönni, valahol fiatalok társasága civódott egymással, jött a rendőrség, a fejleményeket figyelte és közvetítette a telefonban. pár perccel később újra hívott és mondta, hogy mindjárt jön.
és sms-t írt, hogy éhes. úgy örültem!
nem sokkal később megérkezett. evett és csókoltuk egymást, mintha még mindketten éheznénk és egymás ajkából laknánk jól. imádom a lágy, húsos ajkát, kicsúsztatni óvatosan a fogaim közül... vigyázva harapni, hogy ne fájjon
és újból szopogattam, kóstolgattam finomságos lényét, teste meghosszabbodását, csodálatos farkát, ügyelve, hogy ne okozzak fájdalmat, előzőleg megjegyezte, hogy jól megcibáltam... persze, már elvesztettem a fejem
 
lefilmezte, ahogy szopom és élvezem amit csinálok, később fényképeket készített és azt mondta, milyen szép vagyok... hogy selymes a bőröm... hogy milyen jól csinálom és hogyan tanultam...
szeretem ezt a kérdést, de csak röviden mondtam el neki kamaszkori rajongásomat kölyök iránt és hogy ő tanított erre
 
sajnos eddigre teljesen elfáradt, mire kénytelen voltam önellátásba kezdeni... és el is aludt
 
vasárnap sehogyan sem tudott felébredni. nem tudom mit vett be előző este, de nem ittas volt.
evett egy kicsit és újból elaludt.
aludt fél háromig.
én közben megnéztem a neten, melyik vonattal tudok hazautazni.
még kivitt az állomásra.
ölelés közben kértem, hogy ne várja meg, míg elindul a vonat. azt mondta: nem is akarsz hazautazni, opálosszemű
igaza volt.
 
de mindketten megkönnyebbültünk, amikor elindult a vonat.
azért nagyon szeretem miskolcot

Bejött a sztori? Oszd meg barátaiddal a Facebook-on, és csatlakozz a Női Öröm új szállóigéjéhez: Le a bugyival!

Komment 4 | Reblog! 0 |

Önmagában nem elég

Címkék: Erotika, Önfelfedezés

Önmagunk megismerésének egy jó módszere, ha tisztázzuk, mire vágyunk. Jeanette Belle konkrét elképzelései reméljük, segítenek neki megtalálni, akit keres, titeket pedig közelebb visz a saját ideálotokhoz.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nekem puncim van. Nem azért, mert becézgetem, csak nekem a pina olyan szikár és harcos, az én puncim viszont kerek és puha. Mondanám, hogy aranyos, de igazándiból csak nyughatatlan és kacér, amibe belefér az is, hogy aranyos legyen. Meg odaadó, meg mohó, épp ezért kiszámíthatatlan. A punci ezen természete miatt az én természetem nagy, kedélyem pedig hullámzó. Néha kegyetlen és számonkérő. Ez utóbbi tulajdonsága puncinak is megvan, de ő sosem kegyetlen. Kedvetlen és unott szokott lenni, de kegyetlen sosem. Az én vagyok. A bosszú angyala, aki megtorolja az elhanyagolt és szomorú punci sérelmeit.
De ha a punci megtalálja a neki való farkat, akkor új életre kel, hogy azt ne mondjam alkalomról-alkalomra reneszánszát éli. Én meg semmi másra nem tudok gondolni, csak arra a reneszánsz emberre, aki elindítja ezt a csodálatos kulturális forradalmat. Ilyenkor teljesen eggyé válunk puncival, végre egy test, egy lélek együtt várja azt a másik testet és lelket. Mert hogy csak a farok nem elég a puncimnak. Vagy nekem. De miután az esetek zömében jól összeszokott csapatként dolgozunk mi együtt, egyikünknek sem. Az a ritkább, ha külön utakon járunk. Ezek a külön utak nem is tartanak sokáig, mert hiába lelkesedek én egy intellektusért, egy bálnákat mentő erős karért, vagy egy lelkeket ápoló szamaritánusért, ha a punci és a farok között nincs meg az összhang, akkor lőttek az egésznek. Ezzel párhuzamosan viszont ha a puncim jól érzi magát, akkor roppant engedékennyé válok mind az általános műveltség, mind az erkölcsök terén. Ez van.
Ifjabb koromban ez a helyzet gyakran okozott problémát, vetett fel morális kérdéseket, hajszolt végletekig vitt önmegtartóztatásba, de idővel az ember (lánya?) megtanulja elfogadni a változtathatatlant. Például, hogy egységben az erő. Puncinak nem jó nélkülem, nekem se jó, ha nekinem jó, és hogy a farok önmagában nem elég.
A farokhoz kell száj. No nem azért mert rögtön valami nyalakodás jutna eszünkbe. Nem. Szavak kellenek. Vágytól fűtött, lehengerlő, agyba kúszó, onnét ki nem törölhető szavak kellenek, amelyeknek pusztán az emlékétől napok múlva is fájón nedves lesz a punci, hogy azonnal csitítani kell, ha máshogy nem, hát saját kezűleg.
Kell a tekintet, amitől a vér megfagy, a punci pedig már tocsog, de még nem annyira, mint amikor előkerül a kéz. A mindent tudó kéz, amelyik ha kell simogat, ha kell markol, ha kell megbassza a puncit. Nem a farok helyett, hanem előtte. És ettől megőrül a puncim, bár hamarabb én. Elviselhetetlennek tűnik a várakozás, míg végre becsusszan az a kemény fasz a puncimba, hogy abban a pillanatban elöntsön a nyugalom: végre itt van, akire vártunk. Nyelve a számban, farka a puncimban, keze a mellemen. Nyelve a fülemben, farka a puncimban, keze a seggemben. Nyelve a seggemben, farka a számban, keze a puncimban. Az én forró, szűk puncimban. Minden rendben van.

Nem szeretnél regisztrálni, mégis elmondanád, mit gondolsz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és vitatkozz, érts egyet, beszélgess a már közel 300 fős társasággal!

Komment 6 | Reblog! 0 |

Karamellé szelídülnék

Címkék: Szerelem, Önfelfedezés, Erotika

Liz életében először lemenne kutyába, de a gazdit sajnos a saját farka csóválja. Szerzőnk szerint ez a legnagyobb baj. De vajon nem rosszabb-e, ha egy nő elveszíti egy férfi miatt az önbizalmát?

Történeteket akarunk. Őszinte vallomásokat. Szeretnivaló nyomiskodást. Cserébe most 200%-kal csillogóbb hajat adunk. Itt: leabugyival@gmail.com.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
31 éves vagyok, egy-két héttel ezelőttig azt hittem, KÉSZ vagyok. Azt hittem, már rég levetkőztem a tizenéves frusztrációim, megbékéltem vágyaimmal. Megtanultam szeretni a gömbölyű fenekem, fegyvert kovácsoltam a melleimből, szám szerint nem említeném, hány farkat vadásztam le Puncival. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy perverz vagyok, egész pontosan fetisiszta vagyok és domináns. Bekattanok a bőr illatától, imádom a fél lábfejem a pasim szájába tolni, nyalatni... Bizony, gyakran úgy érzem, hogy a talpam közvetlen összeköttetésben áll a csiklómmal. Feltüzel egy kikötözött férfi látványa, imádok ráülni az arcára és majd' megfojtani, közben úgy kapaszkodni a mellbimbójába, mint abba a bizonyos szalmaszálba szokás, belesuttogni a fülébe, hogy az enyém, csakis az enyém. Hát, ilyennek születtem, mit lehet tenni.

Majd találkoztam vele, aki ugyanolyan, mint én, kivéve, hogy Ő férfi, abból a nagybetűs fajtából. Tövig akarja nyomni a farkát a létező összes testnyílásomba, paskolni a fenekem és suttogni a fülembe, hogy az övé vagyok. Nem bírok vele... Végetnemérő szócsaták, viaskodások, cívódások, egymás sokkolása. Mit tenne velem és én mit tennék. Ő a nagy kihívás, a konc ami után rohannék, mint egy őrült, akinek a kezei között én, a karcos törökméz karamellé szelídülnék. Hogy hol a bibi? A kis cuki 20 éves lányokat díjazza, formás kis fenékkel. És ami a legkétségbeejtőbb, kis, szép puncival... Stop táblának épp elég.
Milyen egy szép punci? Nekem nincsenek icipici alig észlelhető kisajkaim. Egyik volt barátom szerint, ha Modigliani pinát festett volna arcképek helyett, én lettem volna a múzsája. A bal kisebb a jobb nagyobb. Mint egy furcsa, rózsaszín hús-pillangó. Én szeretem, soha nem hagyott cserben, rengeteg közös 'balhé' után most mégis bűntudattal és feszengve nyúlok hozzá. Próbálom felidézni a régi rajongóit, próbálom nem figyelni a pornófilmekben kitárulkozó kolleginákat: "ez biztos tetszene neki", vagy "ez olyan mint az enyém, nem jó".

Ez valami új hóbort egyébként? Ez valami visszavágás a faszméricskélés miatt? Nem elég szapulni a cicinket, a seggünket, a nem megánfokszos hasunkat?

Két dolgot sikeresen belémplántált: némi frusztrációt és valami leírhatatlanul gyötrő vágyakozást. Néha úgy érzem, egyik reggel megtalálnak hamuvá égve. Egy újabb lázas álmokkal teli éjszaka után, a testem már nem fogja tovább tolerálni azt a tüzet, amit felelőtlen-tudatlan(?) meggyújtott az az állat, akit nem tudok kirugdosni az agyamból, de a lábam se merem széttenni előtte, mert ha nem fogunk tetszeni neki, abba sanszos, hogy beledöglök. Punci fél és remegve vágyakozik, de nem alkuszik, csak Őt akarja, csak arról ábrándozik, milyen lehet két dudás egy csárdában. Én pedig legszívesebben apró darabonkét dobálnám ki magam az ablakon tehetetlen dühömben.

Ps.: Ja, van rá sansz, hogy durván belezúgtam.

Ezen a héten rekordmennyiségűt posztoltunk, köszönjétek az inspirációt az eszetlenül növekvő Facebook-csoportunknak. Klikkelj te is egy jó klikkért!

Komment 2 | Reblog! 0 |

Beszélni kellett

Címkék: Erotika, Szerelem, Önfelfedezés

Emlékeztek Lilalányra? Első írásával rendesen felkavarta a kedélyeket, néhányan azt is kétségbe vonták, hogy nő. Új levelében megint bőkezűen bánt az intim érzésekkel, ezúttal különleges orális fixációjáról mesél.

Várjuk további Valódi Pinák Őszinte Vallomásait a leabugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Amint bekerültem gimibe, elkezdtem beszélni a szexről. Olyan diskurzus kezdődött el akkoriban, amelynek már soha nem lesz vége (szívből remélem). A lányok beszéltek, megállás nélkül, miközben a fiúk úgy tettek, mintha idegesítette volna őket a folyamatos „pletyka”. Amely valószínűleg a négy év legtanulságosabb kurzusa volt számukra. Alig ismertük egymást, még a nevekkel sem voltunk tisztában, tekintve, hogy gimi második hetében jártunk, amikor egy két évvel idősebb fiú berontott az osztályba két óra közt és megkérdezte a lányokat, hogy ki az, aki még soha nem maszturbált. Az egyik lány azt kérdezte, hogy az mit jelent. Hogy ő saját magának, az ujjával? Tényleg létezik ilyen, vagy most csak szivatjuk? Mert ő ilyet nem tud elképzelni, ennél gusztustalanabb nincs. Utólag kiderült, hogy amikor ezt mondta, már rég vígan (na jó, annyira nem, tekintve, hogy nem hitt a női orgazmus létezésében sem) szexelt az akkori pasijával. Őt már nyalták is, a pasija imádta hátulról, ezért legtöbbször az volt a menü, de ő eközben saját elmondása szerint azon gondolkodott, hogy másnap mit fog felvenni, ha esik majd az eső. Egy másik nagyon közeli barátnőm tizenhat évesen eldöntötte, hogy házasságig szűz akar maradni. Fenéket érdekelte, hogy az autóval is tesz egy kört, mielőtt megvásárolná az ember, ő szűz marad, mert Isten szemében az a helyes. Mikor rákérdeztem, hogy hogy lesz képes úgy lefeküdni a választott férfi mellé, hogy nem kívánja magába szippantani, kiderült, hogy Isten ismét a tökéletes alibi, vagy az a mocskosul savanyú szőlő, mert ő attól a bizonyos testrésztől félt. Aminek a nevét sem mondjuk ki, mert nincs olyan neve, ami elfogadható lenne két lány beszélgetésében, szerinte. Az nem más, mint egy darab nyers hús. (Évekkel később másik lány szájából hallottam ugyanezt a kifejezést, akkor viszont nem a hímtagról, hanem a nemkívánt magzatról volt szó, amit egy méregdrága gyógyszer segítségével hajtott el, majd lehúzta a vécén. Félreértés ne essék, nem ítélkezem, csak érdekes, hogy mit hogyan neveznek meg a nők, amikor félnek tőle.) Később kiderült, hogy engem például eszméletlenül felizgat, amikor a férfi húsnak nevezi a testet, a farkát, a pinámat, majd cafatokra szed. A sok beszédnek aztán az lett az eredménye, hogy a fiúk szerint mindannyian igazi kis kurvák voltunk. Mi viszont olyan dolgokat mondtunk ki hangosan, amikről addig nem is tudtuk, hogy bennünk vannak, mai napig szentül hiszem, hogy ez volt annak a négy évnek az értelme. A beszéd volt az, ami igazán felszabadított minket, és én akkor jöttem rá, hogy mik azok a dolgok, amikről nem bírnék lemondani soha. Később kiderült, hogy az ember nagyon sok mindenről hajlandó lemondani, ha úgy alakul, de ez most kevésbé fontos.

Beszélni kellett, és egyre inkább úgy éreztem, hogy beszélni az ágyban is kell. De megszólalni nem mertem, akkor sem, amikor már ordítottam belülről. Minden szeretkezéskor mondatok pörögtek a fejemben, de sosem mondtam ki. Maszturbálás közben próbálkoztam, és amint kinyitottam a szám és kimondtam, ami éppen jött, egyből elélveztem. Aztán egy hétvégén nagy társasággal elutaztunk, és a kedvessel megkaparintottunk egy külön szobát nagy ággyal, külön fürdőszobával. Egyik délelőtt beültem a kádba, a kedves bejött, ránk zárta az ajtót, letolta a gatyáját, duzzadó farokkal elém állt és azt mondta, hogy „szopjad, édes”. Ez a mondat egyszerre sokkolt és izgatott. És gondolom sokaknak nem kell magyarázni, hogy ez a kombináció az egyik legjobb. Ez az az orális aktus, amire legjobban emlékszem: minden apró részletre, minden mozdulatra, nyögésre, az elélvezésre, az ízére, és arra, ahogy közben a pinámat simogattam. Miután elélvezett, berántottam magam mellé a kádba és azt mondtam neki, hogy keféljen meg, kúrjon szét, a farkát akarom, és azt, hogy belém élvezzen, tegyen
velem amit akar. Ő erre azt válaszolta, hogy szétkeféljük az egész fürdőt, a szobát is, hogy másnap reggelig akar dugni. Erre én ismét válaszoltam, amire ő is, és ez volt az előjáték, egymáshoz sem értünk, de engem azóta sem izgattak úgy fel, mint akkor. Órákon át szexeltünk, és igen, az volt az első alkalom, hogy nem szeretkeztünk, hanem nyersen, húsként, keféltünk. A végén remegve feküdtem az ágyon, hogy én ezt nem hiszem, ez nem lehet, nem hiszem, úristen, úristen. Fordulópont volt a kapcsolatunkban, soha nem volt olyan jó a szex mint az ezt követő időszakban. Hosszú órákon át tudtunk szexelni, millió pozícióban, millió helyen, és közben mindig beszéltünk. Hol pajkosan, flörtölgetve, hol igazán mocskosan. Beszéd nélkül már képtelenek voltunk közeledni egymáshoz az ágyban. Volt valahol egy határ amit átléptünk, és nem tudtunk már visszamenni. Addiktív lett ez a dolog, elfelejtettünk szeretkezni, szerelmeskedni, már csak kefélés volt, ő már nem csókolgatta a pinámat, hanem nyalta, zabálta, és én a farkát, amit mindenekfelett imádtam, amibe napról napra újra beleszerettem, már csak szopni tudtam. Szakításunk után még szeretők maradtunk, mert sem ő, sem én nem találtam olyan partnert, aki annyira ismert volna, mint ő és aki úgy istenigazából ki tudott volna elégíteni. És a végsőkig bíztunk egymásban. De még mindig csak a kefélés maradt, a hús, a fasz és a pina, a geci és a nyalás. Elvesztettük teljesen azt, ami miatt olyan tökéletesen funkcionáltunk együtt. Aztán eldöntöttük, hogy ennek véget kell vetni, ez nem mehet így tovább, ki kell lépnünk egymás életéből. És akkor hazajött velem, felemelt az ölébe, megcsókolt, ledobott az ágyra, és csendben, annyi idő után először szavak nélkül belém hatolt. Koradélután volt, és estig szeretkeztünk. Lüktetett mindenem, beszélni nem volt szabad, de nem is kellett, és én soha nem voltam annyira az övé, mint akkor. Életem végéig emlékezni fogok arra a szeretkezésre, ami után ő elszívott fél doboz cigit az ágyban, meztelenül, mint azelőtt annyi éjszakán, utána meg felöltözött és elment. Ez volt az utolsó alkalom, hogy vele voltam.

Nagyon jó, hogyha egy pár teljesen felszabadul az ágyban. Nagyon jó a beszéd is. Életem legemlékezetesebb kefélései a beszédnek és azon bizonyos küszöb átlépésének köszönhetők, a legnagyobb orgazmusok ebben a keretben történtek meg, de a mai napig nem tudom ezt újra megtenni. Félek, hogy amint elkezdődne, megint nem lenne megállás. És nem akarom elveszíteni a szeretkezéseket. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, nagyon valószínű, hogy nálam csak az a probléma, hogy túl intenzíven éltük meg akkor ezt a dolgot, mint annyi minden mást is, lehet, hogy most másképp alakulna, de már nem tudom kimondani a páromnak, hogy „a gecidet akarom”.

Már közel 200-an szeretnek bennünket a Facebook-on is, csatlakozz hozzánk te is!

Komment 0 | Reblog! 0 |

Fürdött a nedves boldogságban

Címkék: Erotika, Szerelem

Amina nézeteltérésbe keveredik önmagával, amikor megkívánja a tiltott gyümölcsöt. Mit tehet a vágyakozó főnökasszony, ha már semmi nem állja útját a beteljesülésnek? Vár egy hívást.

Mi pedig az izgalmas történeteket a lebugyival@gmail.com -ra!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A karban tartott pina olyan, mint a megművelt föld. Aki látja, gyönyörködik benne, az irigyebbje meg ilyet akar, amitől a pina még jobban virul. A karban tartott, illatos pinától szebb a világ. Miatta, érte, körülötte forognak a bolygók, finomabb a reggeli, rövidebb a sor a postán.
Az enyém is ilyen, jobb esetben. Persze van, amikor összeveszünk és nem értem. Van, amikor visszafelesel és fittyet hány minden általam felállított szabályra, például az olyanokra, mint a házi nyúlra nem lövünk, vagy a feletteseinkkel, beosztottainkkal nem dugunk. 
Az én illatos Pinám pedig - akár egy gyerek - minél többet kap, annál többet követel. 

Történt egy nap, hogy a munkahelyi szabályzatot figyelmen kívül hagyva megkívánt egy farkat. Egy beosztott farkat. Jól össze is vesztem vele: 
"Figyelj, drága. Ezért a pozícióért nekem évekig kellett güriznem. Lenyelni, kezelni tudni sok-sok férfi beidegződését, miszerint ebben a szakmában nő csak másodhegedűs lehet. Kávét főzhet, ecetera. Szóval ne gyere nekem a hormonokkal, mint egy fejetlen fasz."
Kérlek! - válaszolta sértődötten Pina és hozzátette: Akkor tessék, parancsolj nekem. Ügyes vagy főnökasszony, szorítsd össze a lábad és hallgattass el!
Szorítottam. Becsületemre legyen mondva, nem adtam Pinának alkalmat, hogy szóhoz jusson. Adott viszont a beosztott. Hogy Pina mit sugározhatott az éterbe, máig nem tudom, de úgy vonzotta a megfelelő alkalmakat, mint a mágnes. Először csak egy pillantás volt, ami egy másodpercnél tovább tartott fogva. Aztán egy röpke érintés, ami felért egy áramütéssel. Utána jöttek a szavak.
- Itt a kulcs, a fiókba való.
- Oké, beteszem.
- Hagyd. Majd én beteszem.
Pina ujjongott, fürdött a nedves boldogságban.
Rohadt ribanc. - próbálkoztam.
Bibibíííí...- feleselt a Pina.

Egyik este - túlóra, naná - falhoz szorított. Olyan közel hajolt, hogy hallottuk egymás szívverését, de nem ért hozzám. Várt, Pina szinte tüzelt a bugyiban.
- Nem lehet, értsd meg.
Szemöldökömet kérdőn felvontam.
- A korom...
- Pont jó. - szögezi le.
- A pozícióm... - folytattam.
- Térdelj le, hátha jobb lesz. - a beosztott vigyorog.
Elfut a méreg. Nem ezért építettem ezt, hogy egy fasz miatt kockáz...
Szikrát vet a tekintete, megfeszül az állkapcsa. Elvörösödök.
Ostoba tyúk. - kárálja Pina.
Fogd be. - sziszegem feldúltan.

Aznap éjjel álmomban élveztem el, akár bakfis koromban.
Szááárazon orgazmáááál... - csúfolódik Pina.
Hülye picsa. - vetem oda feszülten. Az ilyen álmok, még ha némi feszültséget oldanak is, nem enyhítik a vágyat. Sőt, ugyebár.
Reggel fehér papír vár az asztalon, pár fekete betűvel.
- A felmondásom. - veti oda és egy másodpercig élvezi, hogyan sápadok el. Nyitnám a számat, de elfordul, aztán az ajtóból visszaszól:
- Majd hívlak.

Pina fájdalmasan lüktet, de csendben van. Hosszú idő után ez az első alkalom, hogy nem viaskodunk, sőt, teljes egyetértésben várjuk azt a bizonyos hívást.
Végül is egyet akarunk mindketten: behódolni egy fasznak, akit magunkba fogadva megáll egy pillanatra a világ. Az pedig... hát maga a teljesség. 

Olvass még több hasonló témájú gondolatot, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

Komment 0 | Reblog! 0 |

Elképzelem, ahogyan

Címkék: Erotika

Kisebb technikai szünet után titokzatos nevű beküldőnk, ICCT Hedral történetével nyitunk. #Erotika.

Te is szoktál fantáziálni? Oszd meg velünk történetedet, akár név nélkül! Címünk: leabugyival@gmail.com.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Igen gyakran szoktam a Puncimra gondolni. Lényegében állandóan. Vagy talán Ő gondol mindig rám,
na, ezt még nem fejtettem meg… De ha gondolna rám is, akkor lehet, nem égne a vágytól állandóan. Vagy ki tudja. Mindenesetre sok a szóismétlés.

A Puncimmal (nevezzük csak így, szépen, ez tetszett meg neki) már óvódás koromban is jól kijöttem. Hmm, azok a délutáni alvások, milyen szép is volt. Nem tudtam, hogy mire van igazán szüksége, csak azzal voltam teljesen tisztában, hogy akar valamit. Vágyakozik… Ez később sem volt máshogy – először farok helyett megkapta az ujjaimat, netán egy-egy vibrátort is. Aztán amikor megtört a jég, az nagyon jól esett Neki. Visszaemlékezve részemről egy rosszalló szájhúzás az első alkalom, de végülis Neki tetszett.

Az utána lévő pár férfi is sok szenvedéllyel gondozta a Puncimat – hálás is vagyok ezért, talán egyszer majd mindegyiknek írok egy levelet a Puncim nevében. Ha lenne keze, Ő már valószínűleg ezt megtette volna. Aztán belecsöppentem egy több éves kapcsolatba. Ekkor történt meg az az eset, hogy nem hallgattam Őrá. Nem hallgattam a szavaira, amikor az a hatalmas farok próbálta magát beleerőlködni az én szűk, kislányos Puncimba. Mert mindig figyeltem rá, hogy jó kondiban legyen. Hát itt ez most hibának bizonyult. Szegény Punci sokat kiabált, hogy nem esik neki jól az a 20+ centiméter. Szép, finom és érzéki volt az a farok, de túl robosztus a számomra. Mert nagyon jó érzés, amikor egy vad, mocskos menet közben azt kiabálom, hogy „Szakíts szét! Tömj meg, amennyire csak bírsz! Mélyebben és erősebben, nyomd be tövig a farkad…” – de ez tényleg fájt neki. Sajnos a testi sebeken kívül lelki sebeket is szerzett szegényem. Annyira nem kívántam már azzal a fiúval a szexet, hogy ez végül tönkrevágta a kapcsolatot. De nem is bánom, jobb ez így mindenkinek.

Most pedig úgy hallom, hogy a Punci teljesen felépült a megrázkódtatásokból, ugyanis több mint fél éve könyörög már egy farokért, de hiába. Valamiért eddig nem jött össze. De most van egy Férfi, akitől szeretnék valamit. Szenvedélyt, érzelmeket, erotikát, vad éjszakákat. A szerelem az most egy ideig kicsit hidegen hagy. De a Puncim üvöltözik a Férfi hímtagjáért. Ő már beleszeretett abba a férfiasságba, pedig még nem is látta.

Egyszerűen nem hagy békén. Elképzelem, ahogy a Férfi a maga kis csetlő-botló, szeretnivaló mozdulataival magához húz, és „teljesen véletlenül” megcsókol. Ekkor már érzem, hogy a lábam között ismerős forróság árad szét. Szépen lassan levetkőztet és átvizsgálja a testem minden egyes részét – mert gyengém az, ha húzzák még az agyam… Amikor a hasamhoz ér az ajka, a nedvesség végigcsurog a combomon, és lágy mozdulatokkal, a nyelvével takarítja fel azt. Mielőtt azonban akár a lehelete is hozzáérne a Puncimhoz, én elkapom a férfiasságát, és könnyed, érzéki mozdulatokkal kényeztetem. Az egész testem részt vesz a farka imádatában – minden egyes porcikám feláldozza magát az oltárán, kivéve a Puncit. Mert Ő a legvégére marad.

Előtte azonban fordul a helyzet. A Férfi szakértően vizsgálja a nedvességtől tocsogó Puncit. Mikor a nyelvével hozzáér, az egész test megrándul, mintha a két fél ekkor olvadna össze első ízben. Elképzelem, ahogyan nyal: finoman, kéjesen, pont úgy, ahogy az a Puncinak jól esik. Majd behatol az ujjaival, de ekkor már nagyon nehezen bírom. Kérlelem Őt, hogy használja már a farkát, de a Férfi még kutakodni akar odabent. Már szinte könyékig nedves a karja, amikor újfent magához húz, és egy laza mozdulattal belém hatol. Érzem, ahogyan az a gyönyörű, kemény farok ki-be csúszkál. Isteni.

Mindenféle időhúzó pozitúra után a Punci életében először élvezni készül, úgy, hogy a Csiklóhoz hozzá sem értek. Igen, eddig csak úgy tudott csúcsra jutni. Éteri örömöt érzek, mikor beteljesedik a közös akarat, a Vágy – mindenem összerándul, egy hang sem csúszik ki a torkomon. Mikor csillapodik az orgazmus-hullám, látom a Férfin, hogy bizony Ő sem bírja sokáig. Érzékelem, ahogyan robban a farka, és belelövelli nedvét a Puncimba. Ez a másik gyengém. Imádom, amikor a testnedvek keverednek és kicsurognak aztán. Szerintem nagyon izgató tud lenni.

Miután mindketten (illetve mind a négyen) lecsillapodtunk, egymáshoz bújunk. Érezni a Férfi testének mézédes illatát – annál kevesebb jó dolog létezik. Érezni, ahogyan álomra hajtja a kis fejét, ahogyan ad egy csókot a testemre, és még utolsó erejével simogatja a Puncimat… Egyszerűen felemel.

De mindez még csak képzelet. Remélem, rövid időn belül megtörik a jég, és nem marad viszonzatlan ez a vonzódás.

Túl sok a szóismétlés. Csinálni kellene már…

Vetkőzd le gátlásaid te is a Pinablog Facebook oldalán: Le a bugyival!

Komment 2 | Reblog! 0 |

Tükröt tartott elé

Címkék: Erotika, Önismeret

Mi a legjobb módszer önmagunk megismerésére? Ha szembenézünk vele. Ezt Sz., történetünk beküldőjének pasija is tudta.

És neked mi vált be? Meséld el a saját élményeidet, hogy mások is okulhassanak belőle! Várjuk őszinte vallomásodat a leabugyival@gmail.com címre!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az én kis Pinám mindig is szégyenlős volt. Én frusztráltam őt, ő pedig engem, az pedig mindkettőnket frusztrált, hogy sokáig, nagyon sokáig rá sem nézett senki sem. 24, még most is belefájdul a szívem, ha belegondolok hogy mennyire gyötrő volt az évekig tartó várakozás. 24 voltam, amikor az én kis Pinám először megkapta a magáét valakitől és azóta is vele vagyok, immár 36 évesen, mert azt hittem, hogy milyen jó vele. Aztán történt valami.

Punci, mert régen ez volt a neve, sokáig azt hitte, hogy jó dolga van. Aztán nem is tudom hogyan, de Punci teljesen váratlanul találkozott valakivel, aki tükröt tartott elé. Na nem úgy képletesen, hanem szó szerint és bemutatta nekem Puncimat szemtől szembe. Ha Puncinak lett volna keze, akkor még csak úgy finoman, nőiesen kezet is fogtunk volna. A tükörnek, és leginkább annak, aki a tükröt a kezében tartotta, sok mindent köszönhetek. Megmutatott és megtanított apró dolgokat, amikre én sosem figyeltem fel, hiszen nekem mindig ott volt Punci a combjaim között és mint mondtam, Punci is és én is eléggé szégyenlősek voltunk. Punci akkor vált Pinává és megtanult dugni, de csak Vele. Otthon továbbra is illedelmesen, punciként viselkedett. Ezt persze leginkább Neki köszönhetem, sőt, inkább csupa nagybetűvel NEKI, mert ő nem volt hajlandó Puncit puncinak tekinteni. Azt mondta, hogy akkor volt nekem puncim, amikor neki kukija és ő imádja a Pinámat!

Aztán úgy hozta az élet, hogy a trükkös tükröstől elszakított az élet, de a mai napig tartjuk a kapcsolatot és ha csak rá gondolok, tudom, hogy mi van a combjaim között. És abban is biztos vagyok, hogy ha felkerül a történetem akkor lesz EGY valaki, akinek azonnal elküldöm a linket.

Szeretnél még többet megtudni a Pinablogról? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: http://www.facebook.com/leabugyival!

Komment 0 | Reblog! 0 |

Póráz és hála

Címkék: Erotika, Vígjáték

"Kemény, bátor, játékos. Szokjad." - Sziporkázó kiszólások és tűpontos meglátások színesítik Pimp névre hallgató szerzőnk bejegyzését. Puncipinkre. Avagy mire gondol a nő. Jegygyűrű, mi?

További rózsák élménybeszámolóit várjuk kertészkedési és gyökérnevelési témákban virágoskertünkbe, a leabugyival@gmail.com címre. Pimp Pinablog!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legfurcsább amit hallottam, amikor egy barátnőm a saját nevét látta el kicsinyítő képzővel, az volt a pinája.
Gabi - Gabika.
Petra - Petruska.
"Szia, Évi vagyok, ő pedig itt, na ne légy szégyellős, látod, ő itt Évike. Olyan, mint én, kicsiben." - Tehát a pinája még a gazdájánál is hülyébb.

A férfiak általában jól csengő amerikai férfinevekkel próbálkoznak. Stanly, Jack, ilyesmi. Jaj. "Szia, Jenő vagyok, menedzser, szabadidőmben szívesen frizbizek, hogy milyen zenét?, hát mindent, ami jó!, kedvenceim egyébként az akciófilmek, Jan Klód, tudod, bomba, távolba nézős tekintet, fullos macák. Ezért a fütyimet, akarom mondani a faszomat, érted anyukám, ez itten egy fhász!, nem akármi, nem kínai gagyi, tehát Jack. Kemény, bátor, játékos. Szokjad."

A pina tetszik, abban van erő. Egy pina pórázon vezeti a tesztoszteront. A pinám válogatós, de éjjel hadsereggel álmodik. Mindenkivel flörtölök, a kopasz, lecsúszott földrajztanárral is a földszintről, a joviális, impotens banki ügyintézővel, az ártalmatlan, daliás öregúrral. Úgy érzem, édes női kötelességem ez. Aztán kézfejem élével puhán arrébb tolom a sleppet: "Bocsásson meg, Gézuka, maga túlságosan földrajztanár." Gézuka holnap megint kinyitja az ajtót, majd megint megköszönöm.
Gézuka, a kevés hajával, a bevizesedett ujjacskáival malackodik velem. A fejemben. Azt mondja, puni: "Mutassa meg a punikáját, no, ne szégyellősködjön." - Így képzelem, és teljesen felpörget ez a gondolat, mert a Gézuka-félék vágyában nincs testnövelő szer. Kicsit kevés a haja, kicsit szorul a jegygyűrű, de igazi. Ez nagyon tetszik.

Azt hiszem, a közízlés bármit jobban eltűr (nagy korkülönbséget, nős férfival, házinyulat), mint amikor egy csinos nő ronda férfiakkal kavar. Ez annyira a természet törvényei ellen megy (legerősebb hím, legfullosabb maca, ugye, Jack), hogy az emberek nem bírnak vele mit kezdeni. (Nem mintha én tudnék.) Zavarukat kedvességgel leplezik, "nahát, Gézuka, maga aztán szerencsés ember!", és közben az jár az eszükben, milyen titkos vagyon lehet Gézuka, a kopaszodó földrajztanár bankszámláján. ("Gyanús volt múltkor az a halszálkás zakó, istenem, hát milliomos!, hogy nem vettem eddig észre?") A nők letudják annyival, hogy Gézunak nagy a fasza.

Ne nézzetek így rám! Honnan tudnám, hogy mekkora. Nekem sem volt közöm Gézuhoz, azt csak úgy mondtam. De annyi jár neki, hogy visszamosolyogjak rá a kapuban reggelente. Mert póráz és hála, amit a bugyimban hordok, érted apukám.

A bennfentes kommentekért és az extra tartalomért csatlakozz a Pinamisszióhoz a Facebook-on is! http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 1 | Reblog! 0 |

Le a gatyával is!

Címkék: Vígjáték, Erotika

Michael Marsicano
Végül is az önbizalomnövelés az egyik célja a blognak! - hangzott a végső érv Alain írása mellett, aki ódákat zeng a pináról. A néhol malackodásba, néhol kategorizálásba csapó bejegyzést azoknak ajánlom tehát leginkább, akiknek jólesne néhány kedves szó egy férfitól büntetlenül.

Next: leabugyival@gmail.com!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Imádom a Pinát! A Pina csodálatos!

Új életet ad, irányítja, hatalma alatt tartja a világot, minden körülötte forog, minden tőle függ!

Én örülök, hogy nekem nincs, mert így feltétel nélkül imádhatom!

Tudom, mi faszok meredezhetünk kidagadó erekkel, fényesen feszülő, vérvörös makkal, akkor is csak illúzió, hogy a teremtés koronái lennénk, hogy mi vagyunk a Pinát uraló domináns hímek! A Pina játszik velünk, nevet rajtunk, úgy csinál, mintha elkápráztatnánk, de rá kell jönnünk, hogy előbb-utóbb őt szolgáljuk és én a magam részéről, ezt örömmel is teszem! Lehet perverzió, de imádom ezt a játékot, imádom a praktikákat, imádom, hogy észre sem veszem, de már a farkamnál fogva vezetnek!

Már túl vagyok a negyedik X-en és valamiért most élem másodvirágzásom! Az első és a második X között már megéltem egy igen intenzív időszakot, amikor a Pinák elhitették velem, hogy zseniális fasz vagyok és nélkülem nem élet az élet! Aztán leragadtam egynél, majd még egynél és visszahuppantam a realitásba, most megint azt veszem észre, hogy elkezdődött újra a beetetés! A Pinák megint gyűlnek körülöttem és duruzsolnak a farkamba, hogy hatalmuk alá keríthessenek! Mi tagadás, élvezem a dolgot, élvezem, hogy érdemesnek tartanak birtokolni engem, pedig se szép nem vagyok, se gazdag!

Nagyon sok Pinában voltam az elmúlt évek alatt, mégis, aki azt mondja, neki egy Pina sem tud már újat mutatni, az vak! Szerintem mindegyik újat mutat, mert nincs két egyforma és csak akkor tud a fasz maradandót alkotni, ha látja ezeket a különbségeket és ehhez igazítja a cél felé vezető útját!

Öröm, ha a Pina ismeri magát, tudja mit akar, mert ezzel nagyot tud segíteni, de izgalmas felfedezni is a rejtett tartalékokat! Viszont roppant szomorúvá tesz, ha azt látom, a Pina semmit nem tud magáról. Nemrég történt, hogy miután az ujjam hegyén, lüktetve elélvezett, megkérdezte: "...az a G pontom volt? Nem is tudtam, hogy nekem is van olyan!" Kinek a hibája, hogy a közel 30 éves aktív pályafutása során, még egyszer sem szembesült ezzel a ténnyel! Ö sem fedezte fel magát, de a faszok sem álltak a helyzet magaslatán, akikkel összehozta az élet!

Én a Pinákat formájuk szerint csoportosítom, nem tudományosan, hanem a saját tapasztalataim alapján, ahogy más és más megközelítést igényelnek!

Babapunci: amikor csak egy diszkrét vágás látszik a szeméremdomb közepén. A sztereotípiák szerint ezt szeretik a faszok legjobban, bár én például nem teszek különbséget!

Rózsaszirom: amikor az ajkacskák finoman kitüremkedve, egy virág szirmaira emlékeztetnek és izgalom hatására virágot bontva engednek utat a behatolónak!

Pillangó: ami szinte olyan mint a Rózsaszirom, de jobban előbújik a résből és felizgatott állapotban, mint egy pillangó széttárja szárnyacskáit, alkalomadtán alaposan megduzzadva.

Elefántfül: ez nagyon visszataszítóan hangozhat és biztos sokan azt hiszik, hogy ez valami rettenet, de én életem talán legszebb szexuális élményeit kaptam egy ilyen Pinától és szeretettel emlékszem rá!

Persze ezeket még bonthatnánk szín, illat, íz, sőt, akár a csikló mérete szerint is, de nem ez a lényeg! A Pinát szeretni kell és kényeztetni, megfigyelni, felfedezni és megadni neki, amire vágyik! A farkunkhoz nőtt többi testrészünk is erre való véleményem szerint, hisz a Pinának örömet szerezni ezer módon lehet. Néha könyebben, néha nehezebben, de aki örömét leli a Pina kényeztetésében, annak ez nem lehet fáradtság!

Azoknak a hülye faszoknak mondom, akik még nem tudnák, hogy egy boldog, kielégített Pinánál nincs semmi jobb ezen a földön! Tehát, ha a saját boldogságod keresed, akkor le a gyatyával, tegyél boldoggá egy Pinát és célba érsz!

Csatlakozz a Pinabloghoz a Facebook-on is: http://www.facebook.com/ 

Komment 1 | Reblog! 0 |

Lefetyeli a tejecskét

Címkék: Erotika

Kalandozás a női fantázia nedves ajkú világába. Egyhelyben ülve. Következzen egy újabb levél lensziromtól, akinek további kellemes ihletgyűjtést kívánunk!

Ha benned is már megérett egy vallomás, oszd meg velünk! Elérhetőségünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ültem a Keletinél a soha meg nem érkező éjszakai buszra várva és azon gondolkoztam, mit csinálnék, ha az üres lakáson kívül bármi más várna rám otthon. Ha nem lennék ilyen borzalmasan szingli, ha a puncim nem lázadna már a zárdai életmódom ellen tűrhetetlenül. Belegondoltam, ahogy írok egy sms-t a nem létező Kedvesnek, hogy 20 perc múlva otthon vagyok, készüljön fel egy kéjes, lucskos szeretkezésre, mert ha hazaérek a szuszt is kiszívom belőle.

Véget nem érő utazásnak tűnik az a két megálló amíg zörög a kulcs és hazaérek.

Látom a szemében azt az ösztönös, állati lángot, amit oly sokszor láttam már és ami mégis állandóan új. Szerintem az sms-em óta áll a farka. Milyen volt a napod, kérdezi, válaszolni sem tudok, mert azzal a lendülettel nyom az ajtónak. Kezeimet a fejem fölé szorítja és a nyelvével kérdezi meg az összes testrészemtől, nekik vajon milyen napjuk volt. Kínosan ügyel rá, hogy semmit ne kapkodjon el, szép lassan nyalogatja végig a nyakam, a mellbimbóimat, a hasam, direkt kínoz a szemét. A puncim már nem bírja a kínt, szinte üvölt a vágytól, DUGJ.MÁR.MEG. A fülébe súgom reszkető hanggal, hogy hatoljon belém, szakítson szanaszét, használjon, tépjen. De esze ágában sincs, mert tudja, hogy azt a végtelennek tűnő pattanásig feszült reszketést, az őrjítő forrókása-kerülgetést, azt szeretem a legjobban.
Nem tér a lényegre, mint valami kis balfasz szűzfiúcska, aki nem tudja, mit merre keressen. Én tudom, hogy ez taktika, a puncim azonban nem, ő megadja magát a balfasz szűzfiúcskának, aki óvatosan érinti nyelvével a combom, kissé beleharap, hol erősebben, hol gyengéden. Mire a szeméremajkaimhoz ér, már a combomon folyik le a puncimból a nedv. Direkt csinálja a kis fasz, de kész, vége, nem bírom tovább, fogom a haját, belemarkolok és a lábam közé nyomom a fejét. A nyelve tövig hatol a hüvelyemben, őrjítő érzés. És szép lassan rájön az ál-balfasz szűz fiúcskánk, mire vágyik a punci. Először lassan, mint amikor a kiscica lefetyeli a tejecskét, úgy kell megszelídíteni. Nem lehet hamar letámadni, mert akkor megijed, szép lassan kell ostromolni. Egyre beljebb és beljebb, egy ujj a hüvelyben, két ujj a hüvelyben, míg nyelvével csak verdesi a csiklót. Érzem, hogy nincs már sok hátra, fordíts hasra és dugj meg cicám, most.
Nem kell kétszer mondani, a puncim lucskos, csak úgy csúszkál benne ki-be az a csodálatos farok. Néha kiveszi és végighúzza a kéjnedvvel borított farkát az ánuszomtól kezdve egészen a szeméremdombomig amitől én megőrülök. Miközben dug az ujjai a csiklómmal játszanak, el van látva a puni baja rendesen, egy rossz szava nem lehet.
Én minden orgazmusnál kicsit meghalok. Intenzivitástól függően rándul görcsbe az egész testem, megfeszül a gerincem, elborítja az agyam a sötétség, a szemeimet a könny és lövell az énem egy része az egekig. Olyan mélyen harapok bele közbe a húsába, hogy biztos, hogy napokig meg fog látszani, de nem érdekel.
A puncimból még egy óráig szivárog időközönként a sperma és a nedv csodálatos keveréke, néha le sem törlöm egyből, csak élvezem, ahogy lefolyik a combomon elindulva a térdemen keresztül a vádlimig. Csendben, lecsukott szemmel pihegek a mellkasán. Nem szólunk egy szót sem egymáshoz, nincs mit mondani, hiszen az előző egy órában mindent elmondott helyettem a punci. Nincs semmi, csak ő, én, és a farkához bújó nedves vénuszdomb. Lassan egyenletes lesz a légzésem, lassan úrrá lesz rajtam egy tökéletesen harmonikus érzés, eltűnnek a mindennapi gondok, elhiszem, hogy a világon minden rendben volt és minden örökké rendben lesz csak azért, mert kielégültem. Elalszunk egymás mellett, hogy reggel kezdhessük újra az egészet elölről.

Hihetetlen sokára jön a busz. Bár igazából nincs is miért haza sietni.

Mi hazavárunk. Címünk: http://www.facebook.com/leabugyival!

Komment 9 | Reblog! 0 |

Nekem tabu

Címkék: Dráma, Erotika, Szerelem


Péter, első férfi szerzőnk, részletesen mesél Puncikához fűződő viszonyáról. Minden szavából süt a szeretet, az elfogadás és a vágy, amik együtt is kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy viszonzásra találjanak feleségében. Szívás.

Oszd meg valünk a te történeted és legyen a tiéd a Mennyek Országa: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nekem nincs puncim. Nyolc éve élek együtt egyel. A feleségemé. Az egyszerűség kedvéért Puncinak fogom hívni. Nagyon szeretem Puncit. Gyönyörű. Szép, húsos ajkacskái vannak. Nagyok, étvágygerjesztőek, amiket szívesen forgatna az ember a szájában sokáig. Ő is szeret, ez biztos, de elég fura kis szerzet. Tudom én, hogy Punci nem kuki, hogy nem lehet lerohanni, hogy meg kell érteni, el kell varázsolni, bizalmat kell kelteni benne, hogy megnyíljon, de mindig azt gondoltam, ha rendesen bánok vele, hűséges vagyok hozzá, ha szeretem, becézgetem, megdícsérem, nem hanyagolom el, sőt, proaktívan keresem a társaságát egyre jobban és egyre többféleképpen akar majd engem. Változik majd Ő is velem együtt. Punci valahogy nem ilyen. Punci nekem tabu, hisz én vagyok a férje, ezért sokmindent megtehet, nekem pedig ezen minőségemben sokmindenhez nincs jogom. Ha felkerül az írás, megmutatom neki. Először nem fog örülni. Megijed majd, hogy kiderül, róla van szó, mit fognak szólni az emberek, hogy néhol sértően fogalmazok, meg még ki tudja. Aztán majd megnyugszik, elolvassa és lehet, hogy talál benne igazságokat. Talán megérti, hogy érte teszem az egészet. Csak a határait feszegetem, mert azt gondolom, rengeteg lehetőség rejlik benne, amitől valami miatt elzárkózik, megfosztja magát és még azt is elhiteti magával, hogy semmi szüksége a változásra, fejlődésre.
Múlt héten rábukkantam a blogra. Tetszett. Aznap este otthon befestettük a szőrét, mert szeretett volna feketét szőke helyett. Aztán az ágyban megkértem, meséljen magáról. Mit szeret, mit nem szeret, miért szereti és miért nem. Azt gondoltam kedves ötlet. És tudjátok mit válaszolt? Hogy nem szereti, ha nem várom meg amíg megéhezik, mindig csak tömni akarom, hiába van ő jóllakva. Meg hogy mindezt hogy lehet úgy megkérdezni, hogy a szám kb. öt centire van tőle. Bocs, de szeretek közel lenni ahhoz, akivel beszélgetek.
Szóval elsőre kicsit meglepődtem, nem mintha nem hallottam volna már hasonlókat tőle. Gondoltam, nosza Punci, akkor vallj színt. Ne kímélj, mi van még? Azzal folytatta, hogy Ő olyan, mint az autó, betankol és majd csak akkor áll be a kúthoz, ha már kifogyott a benzin, nem szeret gyakrabban rátöltögetni. Ezért én túl gyors vagyok neki, túl direkt és követelőző. Neki időre, hangulatra, biztonságra van szüksége, meg arra, hogy hagyjam békén, ne hajkurásszam folyton. Mert ugyan a hajkurászás jól esik, de miért akarom én őt utána mindig magamnak. Hoppá, szigorú Punci.
Ha már itt tartottunk, megkérdeztem, miért nem hagyja magát például megcsókolni vagy megsimogatni soha. (Na jó, a soha kicsit túlzás. Nyolc év alatt kétszer is volt olyan, hogy hangosan nyöszörgött, amikor megcsókoltam. Kristálytisztán emlékszem mindkettőre. Kettő per nyolc év, hmmm. Hozzáteszem, hogy a feleségemtől se kért simogatást soha, a csók meg állítólag régen működött, legalábbis volt rá példa, hogy tetszett neki, de nem velem.
Valamit rosszul csinálhatok?
Erre azt válaszolta, hogy csak azért, mert én mindig felajánlom. Ha nem kérdezgetném állandóan, hogy szeretné-e, akkor ő már réges-rég kérte volna. Érdekes... Én sem voltam mindig ilyen „követelőző”, ahogy Ő fogalmaz. Sokáig hagytam, hogy olyan legyen, amilyen akar. Most azt az időszakot úgy fogalmaznám meg, hogy nem mondtam el Neki mire vágyom, hogyan szeretnék Neki (elsősorban Neki és nem magamnak) örömet szerezni, hogyan tudnám kimutatni, mennyire szeretem. Megvártam, míg megéhezett, olyankor próbáltam a lehető legjobban teljesíteni, aztán csendben maradtam. De jónéhány hatás, helyzet, tanulság az utóbbi időben változásra sarkallt. Popper Péter mondta valahol: „Egyet tanácsolhatok: nem szabad az élményeket meg nem élni. Ha valaki jól élte végig az óvodáséveit, iskolásként nem akar újra óvodás lenni. Ha megélte mindazt, amit az élet kínál egy gyereknek, egy felnőttnek, vagy egy idősebb embernek, akkor nem lesz baj. Ha pótlandókat görget maga előtt, akkor lesz a baj.”
Én pedig úgy éreztem, görgetek magam előtt néhány dolgot Vele kapcsolatban. Itt az ideje változtatni és együtt tanulni, fejlődni, új élményeket szerezni, megélni őket közösen, mielőtt baj lenne. Persze azt megtanultam már ennyi év alatt, hogy nem szabad Tőle sokmindent kérni egyszerre. Pedig van vibrátora, vettünk neki vibráló gyűrűt, gésagolyót (ami végül csak az én végbelemben járt – egy hétig alig tudtam leülni az aranyértől...:), de egyiket se használta. Ezért azt gondoltam, lecsupaszítom a vágyaimat és egy témára koncentrálok. Arra, hogy végre megcsókoljam úgy, hogy neki jó legyen. Fontosnak tartottam, hogy Ő legyen a középpontban és ne én. Beszéltünk is róla, úgy tűnt, kedve is lenne hozzá, benne lenne a dologban. Azt kértem, segítsen nekem, hogyan csináljam jól, mire van szüksége, hogyan mozogjak, hogy vegyek levegőt, bármit. Vártam, de nem jött felkérés. Aztán valóban kértem, hadd próbáljam meg, hátha... 30 másodperc és köszönte szépen elég.
Azt kértem a szülinapomra ajándékba, hogy hadd kényeztessem el a számmal. Ez se jött össze. Beleástam magam a témába, keresgéltem az interneten, hogyan kellene Puncit ügyesen kényeztetni. Találtam is egy nagyon tuti videót, tényleg tanulságos. Nina Hartley oktat, érdemes megnézni, csajoknak is. Kb. egy hónapja elindítottuk a Nina projektet. Örültem neki, gondoltam jó lehetőség ez a továbblépésre. Egyszer nem volt még eléggé nyitva, mikor be akartam bújni, így előkerült egy fogás a videóból. Itt sem kaptam többet 30 másodpercnél, de teszett Neki. Utána úgy csúsztam be, mint kés a vajba. Szuper, nagyszerű, működik! Gondoltam próbáljuk újra, ha már egyértelmű jele van, hogy tetszett, de azóta se kaptam újabb lehetőséget, inkább elutasítást.
Nem értem Puncit. Ha épp jó kedve van, akkor is két órát legalább kerülgetni kell. Indirekt.
Nem szereti ha azt mondom gondolok rá.
Vagy ha megkérdezem, hogy szeretne-e engem.
Vagy hogyan kényeztessem.
Vagy hogy Ő mondja meg hogyan tovább a Nina projekttel.
Ilyenkor nem tud válaszolni. Vagy azt mondja, hogy se ne beszéljek róla, se ne kérdezgessem. Máskor (de nem túl gyakran) percekre van csak szüksége és már jól is lakott. Minimális bemelegítés, gyors akció. Tavaly egyszer igencsak megéhezett, az autó hátsó ülésén épp csak lehúztam a nadrágomat és már be is kapott. Máskor meg tiltakozik, kikéri magának a dolgot. Ha kinyílik, akkor folyamatosan azt kéri, legyél durvább, erősebb, keményebb, el akarja venni, ami jár neki. Követel, méghozzá nem is akárhogyan. Ha ettől feltöltődve újra és újra foglalkozni akarok vele, el akarom kényeztetni, akkor elbújik, bestresszel és kategorikusan elutasít, nem érti hogy mit akarok (vagy nem akarja érteni) és jön a megéhezős történet.
Párszor próbáltam megvárni. Volt olyan, hogy két hétig meg se nyikkant, volt olyan, hogy napközben húzott, hogy jöhetne már az este, mert benne lenne egy kis mókában, aztán akart is volna, de nem tudott beengedni. Aztán a következő nap ugyanez a játék, meg még párszor.
Folyamatosan azon tűnődöm, ha vajon most találkoznánk először akkor is ilyen lenne? Arra a következtetésre jutottam, hogy tuti nem. Bizonyítani akarna, megmutani, hogy ő a legjobb, legfinomabb, legéhesebb, legbevállalósabb punci a világon. Hogy elkápráztasson, magába bolondítson és bebiztosítsa magát, hogy eszembe se jusson más puncira gondolni.
A fent említett múlt heti beszélgetés után abban maradtunk, hogy visszafogom magam. Nem először „lyukadunk” ki ide. Megvárom, amíg kezdeményez, mert az utóbbi időben mindig én kezdeményeztem, esélye sem volt a kibontakozásra. Nem zárkózom el, hogy változzak, változtassak. Remélem Ő is felismeri, hogy szükség van megújulásra.
A feleségem egy tündér. Azt mondta, nyugodtan szólhatok, ha nem tudom Puncit megvárni. Szívesen segít rajtam pl. a kezével. Istenien csinálja, ez is megérne egy külön esszét. Néha rajtra is látom, hogy kevésbé lenne stresszes, feszült, ha Puncit feltankolná, de Punci néha őt is sanyargatja, de ezt Ő elfogadja, mégiscsak együtt vannak évtizedek óta, megszokták egymást és hát senki sem szeretne összeveszni saját magával. Azt hiszem, az a helyzet, hogy Punci megszokott egy kényelmes életet és talán fél a változástól, mert nem tudja, mivel kell majd szembenéznie. Punci nem ért engem és nem érti mi az a változás.
Elolvastam Spencer Jonson: Hová lett a sajtom? című könyvét. A változásról szól. Ezt is bátran ajánlom mindenkinek. A szereplők között megtaláltam magamat. Törek vagyok, aki sokáig nem veszi észre, hogy itt az ideje a változtatásank, azonban amikor elhatározza, hogy kimozdul a holtpontról, új élményekben, kalandokban lesz része, jobban megismeri önmagát. Tanul, feljődik és jobb ember lesz belőle, aki nem fogja újra elkövetni azt a hibát amibe egyszer már belesett.
Megtaláltam Puncit is. Ő Tunya, aki a következőt mondja amikor a társa Törek a kiürült sajtraktár elhagyására bíztatja, modván biztosan találnak új, talán még finomabb sajtot is a labirintusban: „Nem hiszem, hogy ízlene nekem az új sajt. Nem azt szoktam meg. Vissza akarom kapni a saját sajtomat, és amíg ez nem történik meg egy jottányit sem vagyok hajlandó menni." Punci sem szokta meg, hogy nem várják meg, amíg megéhezik, meg akarják csókolni, simogatni, hogy valaki arra ösztönzi változtasson, mozduljon ki a holtpontról, nézzen szembe a lehetőségekkel amelyek talán így látatlanban félelmetesnek tűnnek, de ha csak 50%-uk beválik, máris rengeteg tapasztalattal és élménnyel lenne gazdagabb.
Ha most beszélgetnénk, megkérdezném tőle, mit tenne, ha nem félne a változástól? Csak bíznia kellene magában és bennem, mert Ő (is) a szemem fénye és szeretem.

Nekünk pedig te vagy a szemünk fénye! Éld át ezt a csodálatos érzést és csatlakozz:  http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 13 | Reblog! 0 |

Nemgumi guminő lettem

Címkék: Dráma, Önfelfedezés, Erotika

Közösségi blogot három dolog miatt jó szerkeszteni: lehet vele villogni társaságban, idővel talán pénzt termel és az olvasói levelek. Most is egy ilyen következik, a kedvenceink közül. Bár nem tartalmazza a varázsszót, mégis, az egyik leginkább tematikánkba illő darab, mert a pinán keresztül megszerzett örömről és a bimbózó önismeretről szól.

Meséld el saját élményeidet a leabugyival@gmail.com -ra!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok!

Gabi vagyok. Egy egyszerű, 25 éves lány, mindenkihez hasonló gondokkal, önértékelési problémákkal, pozitív megerősítési deficittel. Nincs mit szépíteni, molett vagyok. Emiatt már az általános-, majd a középiskolában is sokat bántottak. Az más kérdés, hogy azok, akik anno bántottak, most próbálnának ostromolni. Természetesen azok után már reménytelenül. A fentebb említett adottságaim és cukkolások miatt egy jó adag gátlást ültettek el bennem. Talán ezért nem is volt túl sok testiségben is kiteljesedett kapcsolatom.

Immáron négy éve élek a mostani élettársammal. Vele a szex talán az utolsó évet leszámítva jónak volt mondható, bár kimerült a valamelyest kölcsönös orális élvezetekben és a misszionárius pózban. De sajnos, talán tavaly tavasz óta, megváltoztak a dolgok. Egyrészt új munkája miatt sokat van távol, úgy, hogy vidéki városokban is kell aludnia 4-5 napot is, másrészt nem figyel oda az én vágyaimra, csak a saját kielégüléséig tart az aktusunk. Próbáltam vele beszélni ezekről a problémáimról, de vagy merev elzárkózás vagy hangos vita lett a dologból. Ez az egész azt eredményezte, hogy az utóbbi 12 hónapban egy nemgumi guminő lettem, aminek a száját és a punciját be lehet tömni. Az én vágyaimmal senki nem törődik. Ezért, szerintem természetesen, nem keresem vele a testi kapcsolatot, ami újabb vitákhoz vezet.

Aztán pár hete megváltozott valami. A munkahelyemen felfigyeltem valakire. És Ő is rám. A sok közös túlórázás egyre erősítette a közöttünk folyamatosan kialakuló vibrálást. Ennek eredményeképpen tegnap, amikor már elcsöndesedett a cégnél minden és mindenki, véletlenül egymásnak estünk. :-) Nem a fizikai ténykedésünket szeretném részletezni, hanem az érzéseimet. Fantasztikus élményt adott nekem azzal az együttléttel! Annyira kellemes volt minden csókja, érintése. Olyan gyengéd, érzéki, mégis határozott. Miközben kényeztetett, mert kb. egy órán keresztül csak velem foglalkozott, gyorsan fel tudtam oldódni mellette és Ti vagytok a megmondhatói, Csajok, hogy ez mennyire fontos nekünk. Molettségem okán bizonyos pózok még csak a képzeletemben sem valósulhattak meg, mert eléggé párnázott vagyok. Mindenhol. De Zsolti egy idő után kijelentette, hogy már pedig Ő szeretné, ha rá ülnék és én irányítanék egy darabig. Bár tartottam attól, hogy maradandó károsodást okozhatok csontjaiban, ha megteszem, amit kér, de nem volt választásom. Szerencsére. Természetesen nem maradt el a nem is remélt élvezet és gyönyörűség, ahogy éreztem, hogy szinte felnyársal, olyan mélyen volt bennem. Utána még volt ereje, hogy az én kíváncsiságomat kielégítendő, szintén életemben először, hátulról is kipróbáljuk.  Nagyon figyelmes volt velem, ezért hosszú idő után először éreztem azt, hogy NŐ vagyok, és igazán kívánnak! Nem tudtam számolni, de legalább négyszer, ötször elélveztem.

Egyszerűen tényleg nem tudom megfogalmazni, mit érzek és mennyit jelentett nekem a vele töltött idő, mert a levél írása közben is csak sírok, mint egy gyerek és kavarognak a fejemben az élmények, amiknek még a hatása alatt vagyok. Soha nem gondoltam, hogy a szex ennyire kellemes, érzéki és gyengéd lehet valakivel. Hála neki, most ezeket mind megtapasztalhattam!

Nem keresek önigazolást, nincsenek kérdéseim, ezért nem kellenek válaszok sem. Tudom, hogy nekem kell feldolgoznom a történteket és levonnom a konzekvenciákat.

Csatlakozz a Facebook-on a Valódi Pinák Őszinte Vallomásai közösségéhez: http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 5 | Reblog! 0 |

Akkor kell igazán

Címkék: Erotika, Szerelem

Tovább emeljük a tétet: íme az első softleszbikus bejegyzés. Visszajáró és imádott szerzőnk, Lucita számára akkor a legvonzóbb a pina, ha esendő. Kitárulkozásra bírni, amikor legszívesebben elrejtenék, az már valami. Ki tudhatná ezt jobban, mint egy másik nő.

Talán te? Írj nekünk a leabugyival@gmail.com -ra!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A más pinájáról mindig is könnyebb volt írnom, másét előbb is láttam, mint a sajátomat. Persze, kézitükör is van a világon, hogyne, ez bizonyára csak valami önkritikai izé. És míg a sajátommal kritikus vagyok, addig az apróbb hibákat lelkesen imádom másén. Jól tudom, milyen érzés randi előtt szőrteleníteni és jól belevágni vagy betépni a nyers húsig, belebüdösödni a szexi, de nejlon bugyiba, összevérezni a fehér nadrágot a nehéz napokon, tudom milyen hasmenést kapni valami rossz kajától, vagy az idegességtől, tudom milyen, ha egy darabka wc papír ragad a borosták közé, és már csak ezért is elnézőbb vagyok, jajj, a pina olyan esendő.

Én tudom, milyen az a rengeteg készülődés, a ruhaválasztás, a smink, a parfüm, ami mind azt üzeni: megadtam a módját, hogy megadjam magam neked. Ám pontosan tudom, hogy a valódi megadás nem a combok megnyílásával veszi kezdetét, illetve nem akkor, amikor a nő felkészült erre a rituáléra.

Ez egy másfajta megadásról szól, hogy akkor is megnyíljon, amikor nem tökéletes a smink, amikor fáradt, izzadt, vérzik, borostás. Akkor kell igazán. Tisztán és tökéletesen bátrabban nyílik, akinek csak akar, de nekem akkor kell, amikor gazdája inkább a fejemre csapja a fürdőszobaajtót borotválkozás közben, csak nehogy meglássam. Nekem akkor kell, amikor a wc fölé guggol, abban a lehetetlen pózban, amikor rejtegeti magát, amikor bujkál, amikor úgy tesz, mintha nem is létezne. Amikor védtelen és kiszolgáltatott. Bár ez már bizonyára magáról a nőről szól, nem is a pináról. A megismerésről és a teljes bizalomról.

Egy biztos, két egyforma pina nem létezik. Ha az egyiknél bevált egy nyalási technika, a másik azt gyűlölni fogja, ha az egyiket cirógatni kell, a másik a durva dörzsölést követeli, és ez az a titok, amit bármeddig hajlandó vagyok kutatni. Hogy aztán valami hasonló történjen velem újra, meg újra.


A különös hang hallatán felnéztem és sosem látott új domborzat tárult a szemem elé. Belefeledkeztem a látványba. A messzi távolban az állcsúcs mozdult jobbra, aztán balra, vele remegett valamivel közelebb a mell két dombja hegyes, sötétbarna dombtetőkkel, még közelebb a bordák apró hullámai, aztán a lapos has, közepén a köldök kútjával - elmosolyodtam, ahogy eszembe jutott a titka: egy félborsónyi anyajegy lakik benne -, és a kócos Vinca Minorok aranypihéi, amint vékony csíkban indulnak felém, aztán egyre sötétebbé válnak és szétterülnek, ahogy elérik az utolsó dombot, a szeméremét.
A felpillantással egy időben a hang elhalt.
Istenem, annyira gyönyörű vagy, gondoltam, és még csak nem is tudsz róla.
- Szeretnélek lefényképezni ebből a szögből.
Hosszú csend.
- Csak ha nem mutatod meg senkinek.
- Megígérem. - mondtam, majd nyelvemet a világmindenség közepére helyeztem, és útjára
indítottam a mindent megváltoztató földrengést.



Folyt. köv.: http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 2 | Reblog! 0 |

Nem kíván, hanem követel

Címkék: Szerelem, Erotika


Bejegyzésünk szerzője lenszirom, aki izgalmas írásához képet is csatolt nekünk. Köszönjük szépen, most pedig lazítsátok meg a nyakkendőt, mert feszes cucc jön.

És te? Leabugyival@gmail.com!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Őzikének nevezte el a puncimat. Őzike éhes, őzike alszik, őzike mérges, őzike vérzik. Ez az Exem virágnyelve a puncimmal kapcsolatban, egy bugyim ihlette, aminek a seggén egy nagy szemű, ártatlan Bambi van. Bambi nem gondol semmi rosszra, mi annál inkább.

Őzi egy vadállat. Képes befolyásolni a napom, a hangulatom, a reakcióimat, az egyetemi teljesítményemet. Hiszen hogy lehet úgy zh-t írni, hogy a puncim lüktet, tombol, kíván. Az összes vért követeli a testemből, fogalmam sincs a beszédpercepcióról, a fonémákról, 90 borzalmas perc míg benn kell ülni a teremben a vizsgán, csak utána siethetek be a női wc-be és maszturbálhatok lélegzetvisszafojtva két pisilő nő között, három méterre a tanszékvezetőtől, aki a wc-re vár. Az én puncim nem kíván, hanem követel. Egy valódi kis ribanc, aki képtelen ellenállni az álló farok látványának és még akkor is nyálát csorgatva cuppan rá, mikor már a létezés is fáj neki. Képtelen azt mondani, hogy nem. Nem ismeri ezt a szót. A telhetetlensége aztán felszisszenős leülésekbe és könnyfakasztó pisilésekbe kerül. Ilyenkor mindig azt hiszem, tanult belőle a kis hülye, de 1-2 nap gyógyulási idő után már újra kinyílnak a csipái és érzem, hogy akar. De nem kap.

Mióta facér vagyok csak ritkán, akkor is csak az exszel, mert nem tudom, Őzinek kell-e a bizalom, de nekem igen. Nehezen bírja a diétát, igazi ragadozó, csak a hús tudja csillapítani az éhségét. Böjtkor kénytelen beérni pornófilmekkel, vagy gazdi fantáziájával és érzem, hogy nem elégedett, mert egyetlen vibrátor sem helyettesíthet egy férfit. Én vettem kettőt is, mindkettő a fiókom mélyén pihen, mert Őzikét nem lehet átbaszni. Két hónap után már túl volt két mélyponton és azt hittem, lassan-lassan éhen hal. Egyre aszexuálisabb lett, már vérzéskor sem tombolt benne a vágy én pedig elfelejtkeztem a puncimról.

Aztán jött a lehetőség, jövő héten az ex meglátogat. Már magától a tudattól életre kelt. Egy hétig napi   3-4 kézműves foglalkozás sem volt neki elég, a bugyi érintésétől is csorgott a nyála, számolta vissza a napokat, mikor jössz már? Az én puncimnak agya van, aznap tudta, mi lesz vele, meg fogják dugni. Egész nap tocsogtam a nedvességben. Mikor az ex ideért Őzi úgy támadta le, mint egy őrült. El is felejtette milyen érzés, mikor egy férfi foglalkozik vele és rendesen ellátja a baját. Mikor nyelvvel simogatják, mikor mélyen belényalnak, játszadoznak vele, mikor hosszú idő után először méhszájig hatolnak. Csak szívta magába az álló farkat és úgy éreztem, soha nem lesz neki elég. Minden egyes cseppet magáénak akart tudni és addig cicázni hol lassan, szenvedélyesen, hol vadul, őrülten áldozatával, míg abban szusz van. Két hónap alatt annyira elszokott mindezektől, hogy két menet után meghalt. Fájt, piros volt, égett. Nem érdekelt, most megkapod a magadét, te kis ribanc, ezt akartad, hát nesze.

Három napba telt, míg meggyógyult. Megint azt hittem, tanul belőle. Megint naiv voltam.


A bennfentes kommentekért és az extra tartalomért csatlakozz a Pinamisszióhoz a Facebook-on is! http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 1 | Reblog! 0 |

Ami jár neki

Címkék: Önfelfedezés, Erotika

Lilalány adja rendesen. Lesz itt minden: kis virágos bugyi, leszbiző kamaszlányok, 13 orgazmus az első éjszakán. Figyelem! A történet végén Nagy Igazság található!

Igen? Nem? Küldd el saját élményeidet a leabugyival@gmail.com -ra!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem tudom pontosan, hogy mikor és hol történt meg először, hogy valamit éreztem ott lent. Mostanra már olyan érzés, mintha kezdettől fogva tudatos kapcsolatban álltam volna a nemi szervemmel. Sosem éreztem magam deviánsnak, inkább az volt bennem, hogy tudok valamit, amit mások nem. Hogy képes vagyok valamire, amire mások nem. És főként olyasmire vagyok képes, amire amellett, hogy mások képtelenek, engem is képtelennek gondolnak. A cunim lüktetett, önálló életet élt. Az anyukámnak volt egy könyve, arról szólt. Hogyan szerezzünk egymásnak örömet. Képek. A kis virágos bugyim nedvesedett, szemérmetlenül és követelőzve. Követelt valamit, de nem tudtam, hogy mit. Kínzó, sajgó vágy volt, valami többre, valamire ami kitölti egész mivoltomat,valami ami felszámolja bennem azt a lüktetést, a nedvességet, a sóvárgást. Az ágy karfájához dörgölőztem, már szinte fájt az a leírhatatlan vágy, a puncim követelőzése, megmagyarázhatatlan sajgása. Nem sok idő telt el ilyen állapotban, talán egy örökkévalóság. Punci már gyerekként megtanulta követelni azt, ami jár neki.

Szomszéd kislány szobája, kb. 10 éves voltam: az emeletes ágy alsó részén feküdtünk hárman. Csak lányok, az ajtó zárva. A nagyobbik lány azt mondta, hogy ő észrevette,valami történik ott a cicije körül. Hogy olyan, mintha meg lennének duzzadva. Felemelte a blúzát, hogy megmutassa. És tényleg: neki már nem volt lapos, mint nekünk. Finom volt és puha, pajkosan rózsaszín, feszes. Megkérdeztem, hogy megérinthetem-e. Boldogság és izgalom furcsa elegye áradt szét bennem, amint ujjaim közé fogtam, simogattam, finoman játszadoztam vele. Őrület volt, kívántam, számba akartam venni, nyalogatni akartam. Szétáradt a kéj, és attól kezdve megbabonázva vártam, hogy nekem is nőni kezdjen a mellem.

Egyre többet foglalkoztam a testemmel, titokban, wc-be zárkózva, éjjel a paplan alatt. Volt egy kis füzetem, amibe meztelen nőket ábrázoló képeket gyűjtöttem, de leginkább a saját testem látványa csigázott fel. Gyakran elloptam anyukám kicsi fürdőszobai tükrét és egyre forrósodó combjaim közé illesztve csodáltam azt a rózsaszín tüneményt, melynek látványával, illatával nem bírtam betelni. Kényeztettem kézzel, a párnámmal, a paplannal, a bugyimmal. Minden érintés kéjözönt indított el, ami sosem teljesülhetett ki, mindig csak a vágy maradt.

Nyári szünet, nagyiéknál. A helyszín egy ottani szomszédasszony lakása. Kb. 11 éves voltam. Ketten voltunk, egyidősek, mindketten kislányok. Ő is vakációzott, ugyancsak a nagyijánál. Senki nem volt a lakásban rajtunk kívül. A váltás nagyon élesen történt, nem emlékszem, hogyan. Hirtelen azon kaptuk magunkat,hogy félmeztelenek vagyunk és nézzük egymást. A világ legtermészetesebb érzése volt. Egymással szemben álltunk, simogattuk magunkat és közben egymást, egyre hevesebben kapkodtunk levegő után, kezeink gátlástalanul és szemtelenül kutattak fel mindent, ami női. Ujja csillogott a nedvességtől, amely mindkettőnké volt. Csókolóztunk, nyelvünkkel kényeztettük egymást, közben egyre hangosabban sóhajtoztunk. Beszéltünk. Utasítottuk egymást, követelőztünk, és újra meg újra megerősítettük egymást abban a hitben, hogy amit csinálunk, teljesen természetes. Azzal erősítettük ezt meg, ahogyan csináltuk. Fesztelenül, boldogan, játékosan. A vágy most sem számolódott fel, csak az izgalom, a feszültség, a kéj volt. Azt sem tudom, hogyan lett vége, de arra még emlékszem,hogy utána végignéztem ahogy pisikál.

Idővel megtanultam maszturbálni. Naponta többször, egyre inkább rájöttem, mit kíván a testem, milyen mozdulatok vezetnek el az orgazmusig. Lassan felszámolódott az örökös feszültség, megtanultam kielégülni. Mostanra már a fiúk izgattak. Az első barátom szemüveges volt és kicsit duci, de vastag ajkaiba egyből beleszerettem. Nem feküdtünk le. A mellemre tette a kezét és elélvezett. Nekem tiszta víz lett a bugyim és egész este zsibogott a fejem, és az egész testem.

És akkor jött az én hősöm, aki végre feloldotta bennem az összes feszültséget, leszakította azt a bizonyos virágot és megtanított élvezni a testem és a férfitestet. Megerősítette bennem azt, amit azelőtt sok évig csak rejtve, titokban mertem gondolni és űzni. Amikor először nyögtem szex közben, a folyóparton, akkor ünnepeltünk. Ő volt a fiú, aki egy éjszaka alatt 13 orgazmussal ajándékozott meg. Ő volt a fiú,aki minden hónapban megünnepelte velem az első hangos orgazmusomat.

Utána jöttek mások, volt rengeteg kéjben fuldokló éjszaka, merev hímtagok, kéjtagok, nedvesség. Ahány férfi, annyi világ, rengeteg helyszín és rengeteg pozíció. Mindez mindig saját döntésem volt, csak akkor mentem ágyba, ha én akartam. Szerettem azokat a férfiakat, akikkel lefeküdtem, a behatolás pillanatában mindbe beleszerettem. De egyiküket sem szerethettem volna, egyikük sem ajándékozhatott volna nekem őrült orgazmusokat, hogyha magamba, a testembe, Punciba nem lennék szerelmes, a nap minden egyes órájában és annak minden percében. Puncira figyelni kell, és nem szabad megtagadni tőle azt, ami jár neki: gyöngédség, türelem, nedvesség, kéj és orgazmus.



Még több bugyi, még több lány, még több orgazmus: http://www.facebook.com/leabugyival

Komment 4 | Reblog! 0 |

PINAMISSZIÓ

Beszélni fogunk, mert a lényeg a bugyi mögött van. Nem akarunk többet feszengeni a pinánk miatt. Nem akarjuk keresni a szavakat, ha „arról” van szó. Nem akarunk szégyent érezni, és legfőképpen nem akarunk többé gyerekesnek, sem pedig feministának tűnni azért, mert nekünk pinánk van. Még hozzá olyan, amilyen senki másnak. Nők vagyunk, egyedi történetekkel, sajátos élményekkel és egy pinával. Milyennel? Mondd meg te:

leabugyival@gmail.com

Hirdetés

A BUGYIBÓL JELENTIK

FACEBOOK

RSS