leabugyival

Milyen lenne életed legjobb önkielégítése klipben? Lányok, egészen elképesztő videóval készültünk.

Alain Bashung - Variations sur Marilou 

Ha tetszett a bejegyzés, írj nekünk te is: lebugyival@gmail.com
És szeress bennünket a Facebook-on: http://www.facebook.com/leabugyival

A férfiaknak is van lelke. WXYZ története állítása ellenére fontos tanulságot tartalmaz: egy punci is lehet hülye fasz. 

Te is szolgálhatsz egy tanulságos esettel? Haladéktalanul küldd el nekünk a  lebugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Talán néhányan kíváncsiak lennének egy farok történetére és egy makrancos punci
viselkedésére a férfi szemszögéből. Ezért megosztanám életem egyik viharos félévét, amiben nagy
szerepet kapott a farkam és egy punci, sokáig azt hittem, hogy A PUNCI! A történet szubjektív, de
igaz. Mindenki azt von le tanulságnak, amit akar.
Az első néhány randin kiderült, hogy a kémia eszméletlenül működik közöttünk, a lány
gyönyörű volt (még most is az), a stílusa pedig határozott. Kicsit talán túl direkt, de brutálisan szexis.
Csókig jutottunk csak 1 hétig, de történtek érdekes dolgok. A punci nem túl burkoltan közölte velem
a lányon keresztül, hogy ha ő nem kapja meg amire szüksége van (és készüljek fel, hogy szó szerint
kőkemény igényei vannak), akkor bizony ez a kapcsolat halálra lesz ítélve, ahogy az előző 1 hónap
alatt elvérző próbálkozó is hamvába holt. Majd kiszólt a gazdája punci mögül:
-A legutóbbi komolyabb farok punci életében hatalmas volt és imádta, bár kis híján pinává baszta szét, de ne aggódj, mert hiába volt a srác még kigyúrt is mellé, egy elviselhetetlen fasz volt, így annak meg nem punci hanem én vetettem véget. -mondta.
Nyilván lerövidítve, leegyszerűsítve és lefordítva mondom el, de még az ennél lényegesen finomabb változat után is kb. azt gondoltam: „AZTAKURVA!”
Ami most jön, azután már szürreálissá válik a sztori, de ettől még szóról szóra igaz. Egy másik
beszélgetés alkalmával, amikor még mindig csak a csóknál tartottunk, bár a szó gyakran terelődött a szexre… Mit a szexre? Konkrétan a puncira és a farokra! Szóval rákérdezett, hogy popsival való játszadozásról mi a véleményem, mert azzal a bizonyos „nagy farokkal” annyira sokat csinálták, hogy már kellett valami új. Az a bizonyos „nagy farok” nem fért be oda (elmondása alapján még puncinak is okozott sérüléseket nem kevésszer), de ha közben bevették a játékba, popsi segített puncinak gyorsan, sokat és nagyokat élvezni…
A mai napig fejet hajtok az egóm előtt. Egyrészt hogy ezt lenyelte „NAHÚZZAPICSÁBA!” felkiáltás nélkül, másrészt hogy mindezek ellenére farokkal egyetértésben úgy gondolták elbírnak puncival és popsival!
A kapcsolatunk eleinte nagyon jól alakult! Rengeteget voltunk együtt és már kínzóan
kívántuk egymást. Az esték általában maszturbálással értek véget, amit aztán telefonon elmeséltünk egymásnak. Megbeszéltük, hogy lassan fogunk haladni mintha szűz tinédzserek lennénk és punci a farokkal nem találkozhat 1 hónapon belül. Addig ki kell húznunk csókokkal, simogatásokkal, nyalakodásokkal. Közben felejthetetlen pillanatokat éltünk át, például első alkalommal úgy láthattam puncit, hogy miután kérleltem a lányt hadd nézzem meg, megegyeztünk megmutatja ő is puncit, ha láthatja a farkat. Mint a kisgyerekek az óvoda udvarán.
Aztán 2 hét után egy ilyen nyalakodós élvezés után éreztem, hogy a punci beszél a lányból és közli
velem, hogy elege volt a nyelvemből ő a farkat akarja most azonnal. Próbáltam hatni rá, hogy
megbeszéltük és a kapcsolatunk érdekében feszítsük még a húrt egy kicsit, de punci elővette az
aduászt és megkérdezte, idézem: „Nézd milyen duzzadt, nedves és rózsaszín vagyok, nem kívánsz?”
A farkam már üvöltötte a fejemben, hogy ő ott bent akar lenni mindenáron és bár nem szeretem ha
irányít, úgy gondoltam ezúttal engedek neki. Kénytelen voltam, egó is bizonyítani akart. Széthúztam
kicsit az ajkait és lassan bedugtam a farok fejét. Punci halk cuppanó hangot adva sóhajtotta,
hogy „lassan-lassan”. Olyan kis feszes, gyámoltalan és törékeny punci volt valójában. Kívánta a
farkat, de nehezen tudta beengedni. Lüktetett, szorított, hihetetlenül selymes és forró volt. Mintha
szívta volna a farkam befelé. Folyamatosan remegett, minden mozdulatomra hangos elcsukló
nyögéssel válaszolt. Egyre erősebben lüktetett és 2 perc múlva hatalmasat élvezett. Majd újra és
újra elélvezett hátulról és lovagolva is, egyre jobban szorítva-masszírozva a farkat. Itt már voltak
arra utaló jelek, hogy punci nagyokat tud élvezni, de kielégülni képtelen. A farok jól bírta a dolgot,
az egó folyamatosan ostorozta őt, nehogy pár perc alatt teleokádja a puncit, majd ha bizonyított,
akkor jöhet az élvezet. Miután punci elfáradt, a gazdája a szájába vette a farkam. Érezhető volt ahogy
szívta keményen, hogy nem csak teljesíteni akar, hanem punci még mindig hajtja-űzi őt. Vettem a
lapot, nyaltam csókoltam közben én is. Ekkor hátranyúlt és feldugta a popsiba az egyik ujját, jelezve, hogy a punci már fáradt, kell hogy popsi besegítsen. Bevettük őt is a játékba, kényeztettem, nyaltam, ujjaztam popsit is és így együtt tudtunk elélvezni. A farok is megkapta, ami kellett neki és az egó is elégedett volt. Megcsináltuk, gondolta! Itt volt ez a nagy farok előttünk, de mi az ő árnyékában is hoztuk a kötelezőt.
Minden nap, néha naponta többször szeretkeztünk. Mit szeretkeztünk? Dugtunk, keféltünk, basztunk! Nem szeretkeztünk egyszer sem, punci azt szerette, ha a farok jól megdöngette, úgy hogy levegőt se kapjon utána.

1-2 hónapig ment ez így. Egyre jobban összehangolódott punci a farokkal, és lassan popsi is állandó
szereplője lett a műsornak. Sőt, idővel már puncival egyenrangú bánásmódot követelt magának.
Ha punci nyelvet kap, ő is kapjon, ha valami játékszert, akkor ő is érezni akarja magában. Egyedül
farokkal gyűlt meg a baja, akarta kívánta hívogatta, de mikor megkapta leblokkolt, nem tudott
mit kezdeni vele annyira kitöltötte, igaz ettől punci néha nagyot élvezett. A farok úgy érezte elbír
mindkettőjükkel, az egó is jól érezte magát, és nagyon szerettük egymást a lánnyal.
Aztán idővel, ahogy minden kapcsolatban jöttek a hétköznapok. Előfordult hogy 1-1 nap kimaradt,
de máskor hétvégi napokon punci már kegyelemért könyörgött a maratoni kefélések után. Farok
ilyenkor büszke volt, egó pedig annyira elégedett, hogy lassan háttérbe húzódott.
Ekkor jött a pofon!
Nagyjából 3 hónap után egy veszekedés közben, ami már személyeskedéssé fajult úgy éreztem
puncival veszekszem. Nem is tévedtem, de én nem tudtam veszekedni vele, hiszen az farok dolga
lett volna, de szarban hagyott. Szó szerint! Nem is értette az egészet. Ők puncival jól megvannak,
mi köze neki ehhez? Punci viszont nem hagyta annyiban. Közölte velem, hogy nem szeretkezünk,
kefélünk eleget és hogy ő nem érzi így jól magát. Egó azonban közbelépett és próbálta kimenteni a
farkat hiszen ha ő elégedett a teljesítményével akkor baj nem lehet. Visszagondolt, eszébe jutottak
a szombat esti és a vasárnap egész napi maratoni szexcsaták amiket meg is említett, de punci azzal
vágott vissza, hogy már szerda van és 2-3 nap szünetet ő nem visel el. Ekkor magamra maradtam. Egó és farok nélkül álltam punci előtt. Ésszerűtlennek találtam, hogy a férfiasságom megkérdőjelezésre kerüljön 2 szexmentes nap után, amit ájulásig tartó dugások előztek meg, de vissza akartam szerezni farok becsületét és egó támogatását. Letepertem. Szemtől szemben akartam állni puncival, de ő csak farokkal állt szóba. Odaadtam neki keményen, könyörtelenül, ahogy szereti. Ez kell? -kérdezte tőle egó- Akkor megkapod!
Rácsaptam egy nagyot a fenekére. Felnyögött, éreztem, hogy durvulni akar. Többször, egyre
keményebben ütöttem, közben keményen keféltem. Elélvezett, és én felálltam. A meredező
kielégületlen farokkal és a sértett egóval együtt kisétáltam a szobából, mint egy gép. Bementem
a fürdőbe és néztem magam a tükörben. Nem hittem el, hogy a büszkeségemért, a farkam
becsületéért szexeltem a saját barátnőmmel. Ekkor eltört valami. Farok és egó egysége megszakadt,
már nem élvezett farok olyan támogatást, mint azelőtt és így fordulhatott elő hogy farok egyszer csak
cserben hagyott minket. Egót, engem, saját magát. Nem működött rendesen, képtelen volt. Vagy nem állt fel teljesen, vagy képtelen volt elélvezni. Az előbbi csak 1-2 alkalommal fordult elő, és akkor a lány puncival egyetértésben megértő volt és beérte nyalással, de a másik esetben farok megkapta, hogy punci nem elég jó neki, én pedig hogy nem szeretem a gazdáját eléggé. Szép lassan aztán egó újra egy hullámhosszra került a farokkal. Rájött, hogy támogatnia kell, különben saját maga alatt vágja a fát, így kisebb nagyobb viharokkal, de jól megvoltunk már 5 hónapja. 
Ekkor egy veszekedés újra személyeskedéssé fajult és megint a felbőszült puncival találtam szembe
magam. Kiszolgáltatottan, egyedül. A korábbi, adott pillanatban olyan megértően kezelt felsülést
emlegette fel, ezzel sárba tiporva egót.
Vége van! -gondoltam. Csak akkor még nem akartam elfogadni.
Megmondtam puncinak, hogy ha még egyszer az én lakásomban beleüvölti az éjszakába, hogy nem
áll fel a farkam akkor mennie kell. Tudomásul vette. Ezután dugtunk. Gépiesen, mintha kötelező
lenne. Nem tudtam elélvezni. Vége volt. Nincs tanulság, nincs konklúzió!

Nem éred be ennyivel? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

A második részben megismerkedhettek Amina jóvoltából egy új fogalommal, az erotikus állapotossággal. Aztán spicces orvos, undok segéd és a végén a mindent betöltő boldogság. 

Meséld el nekünk a te egyedi történeted! Címünk: lebugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 
Mazsola már a tanárom volt. Ez a kilenc hónap arról szólt, hogyan bízzak benne, magamban. Cukor, down gyanú, nem fejlődés. A tudat, hogy a tágulás fáj, és a vágy, hogy egyedül maradjunk, sötét legyen és csend. Sosem felejtem el, a várakozás harmadik napján  kínzó vággyal az ölemben ébredtem. Délután volt, szürke felhők gyülekeztek az égen. Beálltam a zuhany alá és behunytam a szemem, az álom hatására gyors, erős orgazmusom volt, ám a méh ritmikus összehúzódása nem múlt el: a gyönyör szépen átment fájdalomba és én elfogadtam ezt a hullámzó kínt, elképzelve az életet, ahogy minden fájással közelebb jut, mert meg akarom fogni, mert kint már nagyobb biztonságban lesz. 

Önmagam felé nyíltam meg, azt hiszem. Jó lett volna, ha hagynak a saját ritmusomban, de mire lekerültem a szülőszobára, kaptam egy sárkányt és egy spicces orvost, aki úgy gondolta, hogy ledirigálja a szülést és egy óra múlva hazamehet. Biztos vagyok benne, hogy ha békén hagynak, gyorsabban megy minden. Egy darabig figyeltem az instrukciókat, aztán rájöttem, hogy így nem megy. Rámordultam a sárkányra, hogy hagyjon békén és amikor sértődötten kivonult, újra egyedül maradtam, a fiam, a fájás meg én. Soha szebbet, soha nehezebbet...

A tolásnál a sárkány begorombult és csak azért is bordát repesztett: "Picsábamár, én szüljek maga helyett?" - sziszegte a fülembe, micsoda asszonyi összetartás, egek... Mazsola bevérzett szemmel, mindenféle testnedvbe érkezett, szerencsés kölyök lesz.

Nevettem és hol volt már a szemérmesség, hisz asszony lettem, most igazán, kifeszítve, össze vissza repedve, csapzottan, soha boldogabban. Hajnalban a takarítónő lemosdatott. Az ablakban gyertyák égtek, nem kapcsolt lámpát, csak hordta a szobába a langyos vizet kancsóban és locsolt, ez jól esik, ugye kedves? - kérdezte. Amikor mellém fektették Mazsolát,  még órákig nem tudtam elaludni, sírtam és nevettem egyszerre, reggelre pedig leesett az első hó.

Vannak nők, akik nem akarnak szülni. Én nem tartozom közéjük. Magamba fogadni és utat engedni az életnek, amit az ölem kínál, hajjaj, de jó dolog. Büszke vagyok rá és hálás, hogy nőnek születtem. Egy ideje szégyellős se vagyok. No és vajon mi volt a gátseb kezelése közben kilehelt kívánság? Jöhet a következő.:)

Tetszett a bejegyzés? Szeress bennünket Facebook-on is! 

Amina két felvonásban mesél a gyermekáldásról. Figyelem! Egyedülálló harmincas hölgyek! Az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt, kérem, kapcsolják ki biológiai órájukat.

Jöhet a következő: küldd el nekünk őszinte vallomásodat a leabugyival@gmail.com címre! 
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Életünk legmegrázóbb élményeit kétség kívül a pinánknak köszönhetjük, engedjétek hát, hogy megosszam veletek szüléseim történetet /is/.

Szégyenlős vagyok. Nem, nem a pina esetleges asszimmetriája, a lábam, vagy a fenekem formája miatt, hanem úgy általában. Ha figyelnek, szemérmesen tudom takarni a bokám ívét, a könyököm hajlatát is, elpirulok, ha a hajam göndörségét ecsetelik. 

Az ultrahang a szondával az első trimeszterben egyenesen leizzaszt. - Ne, doki. Majd én bedugom, ne nézz oda. - kérem az orvost és ő drukkol, hogy szülésig lerakjam valahova ezt a fura mániámat, és bátran tárjam szét a kaput, ahonnan majd egy sok hajú, négy kilós kisfiú tör utat magának.

Kilenc hónap viszonylag nagy idő. Bőven elég arra, hogy az ember lánya megtanuljon vakon puncit borotválni, vécén aludni hajnalban, és kizárólag kutya pózban élvezni, arra viszont nem elég, hogy megtanuljon bízni. Bízni az izmaiban, a tudásában, a gyerekében, a Jóistenben. 

Az első szülésem tehát arról szólt, hogy miközben azt hittem, pikk-pakk kitolom a bébit /mert mindent elolvastam, mindent meghallgattam és széles a csípőm/, jól pofára estem. Hat óra ordítás után úgy néztem az orvosra, mint az egyedüli megmentőmre és könyörögtem, hogy váltson meg, vagy lőjenek agyon, nem érdekelt a légzés, a tágulás, az együttműködés, egyszerűen összezártam a combom és ha van ilyen, hát én nem tágultam, hanem zárultam.
Kilenc óra vajúdás után lassan elfelejtettem, hogy ez nem kínvallatás, hanem az élet velejárója, aminek a végén megszületik a gyerekünk és halleluja. Csapzottan, már már beleájulva a fájdalomba vártam, hogy majd a doki, a doki csinál valamit, táguljon ő helyettem, nekem már elegem van, meghalok. Az érzéstelenítő a gerincembe olyan volt, mint a megváltás, hirtelen kitisztult a tudatom és teljes átéléssel fogadtam Gombócot. 

Minden bizonnyal /és pátosz nélkül/ ez az a kép, amit az ember élete végéig nem felejt el, ahogy kiemelik, felsír, ahogy elrohannak vele és kapnék utána, de lefogják a kezem, majd visszahozzák lepedőbe bugyolálva és patakzik a könnyem: szia fiam, az első üdvözlet.

Egy darabig kérdés volt, vajon kudarc-e a szülni nem tudás, mert ahogy mondani szokták, ez lehet trauma, a gyerek nem küzdötte végig magát, blablabla. Nem, nem kudarc. Amíg az ember bele nem hal, sosem kudarc. Felállsz, mész tovább. Én is, Gombóc is. Nagy, okos harcos lesz, ebben biztos vagyok. Hogy mit tanultam belőle? Hát azt mindenképp, hogy máshogy kell.

Mire a doki összevarrt és kajánul megkérdezte, hogy érzem magam, azt feleltem: jöhet a következő.

A bejegyzés második részéig további tartalmakat találsz a Facebook oldalunkon, csatlakozz hozzánk! 

"A pusztító vágyról, a várakozó csendről, amikor mindketten iszonyatosan akarják és mégsem történik semmi. Milyen furcsa, amikor egymásra várunk, mikor ott vagyunk egymásnak... Biztosan le lehetne írni sokkal prózaibban is, de egyszerűen így jött. És nekem a vágy is pont ilyen. Ha van az írásban impresszionizmus, akkor ez az." - Aki szereti a műfajt, annál tarolni fog Elilian álomkép szerű vallomása.

Ki lesz a következő? Írj nekünk a leabugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az a rothadó alma... Ott feketéllett már egy ideje a lábai közt és ahogy betömte a szájába, agyonütött engem a gyönyör. Kétségbeesettem túrtam ujjaim a földbe, hátha megragadnak valami fogódzót. Sztahanovista volt ő, bár ez nála csak fejben játszódott le, külső szemlélő mit sem sejtett az ő elfoglaltságaiból.
Játszadozott a gondolataival, a fénnyel és a sötéttel, rakosgatta őket egymás elé, mögé. Beágyazódtam a földbe, néztem a szája széléről lecsorgó fekete savat. Langyos szél enyhén odébb fújta az arcán a cseppeket, lassan, bele a hajába, a hajáról a könyökéig csorgott, onnan az én számba. Mint a méz olyan volt. Egy villanásnyira egymásba botlott a tekintetünk. Itt kezdődött el valami, ami abban a pillanatba meg is halt. Ahogy a föld lassan átázott, gőzölgő megfeszített testem a föld felett le és fel.

Puha rothadó alma édes nedve csorog le a torkomon, a magány koronája hatalmasodik fejem fölé, fogaimat csikorgatja a vágy. Nézem görcsös kezeit. 
Azt akarom, hogy az arcom érintse, tapogassa, kezeivel oda nyúljon, markoljon. Az illata, ahogy párállik és duzzad két combja közt. Egy ér dagadt ki a homlokán, hűvösségétől mégis megfagyottan bámultam a lombok közül a szúrós fénybe. Megneszeltem pillantását, észrevette. Most, lágy nyelve, nézd, nézd!

Nedves, verejtékes gyönyört, hogy profanizálja a valóság. Szemembe szúrja tömeggyilkos tekintetét, ledöf vele és nem ereszt. Most fogok megsemmisülni, most fogok meghalni. Remegek, most megállt az idő, mikor indul újra már várom, de érzékletes ez a mozdulatlanság, ahogy esendő hitványságunkban mártózva, pimasz gátlástalanságával fosztogatja testem.
Elfogyok.
Már egy vagyok a földdel, tekintgetek kifelé a fehéren szűrődő égboltra, pislákol csak bennem az élet. Meghaltam.

Ki lép? Sóhajtok csak úgy bele a világba, csak kering a levegőben, rá a szájára. Vétkekre vágyom, apró kínokra, hogy a végén beteljesüljön egy utolsó petit mort.

Milyen gyönyörű, így halottan, tudom, egy alig megtörténő érintéssel újra életet adnék, de nem teszem. Átjár a fölényes gonoszság édes íze.

Továbbá: http://www.facebook.com/leabugyival 

Noni Nuni szexualitásába kétszer hozott csavart a pornó: először, amikor a párja lecserélte őt a színésznőkre, másodszor amikor rájött, hogy emiatt nem tudja őt teljes erőből elítélni. Jó vagy rossz? Megcsalás, vagy sem? 

Neked is van egy titkod? Meséld el nekünk, akár név nélkül a leabugyival@gmail.com címen!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Új Felfedezések!

Időnként sok mindenre rájövök. Főleg, amikor itthon vagyok.
Nincs a lelkem jó állapotban, most olvastam egy bejegyzést, miszerint a nők ott hibáznak hogy nem kezdeményeznek szexet, illetve elutasítóak.
Na, akkor én most elmesélnék egy lélekbe és nuniba tipró történetet.
Négy éve élek a párommal, az utóbbi időkben azt vettem észre, hogy többet néz pornót és maszturbál is.
Reggel a csapba, este zuhanyzás közben. Van olyan, hogy 3 hétig sem szexelünk, pedig én szeretném.
Jön a kifogás: Jaj most ne, fáradt vagyok, jaj most nem kívánom a szexet.
Pedig kívánja, de csak saját magától.
Volt olyan, hogy ült a gép előtt zuhanyzás után. Bejöttem én is a fürdőből és ledobtam magamról a törülközőt, majd elkezdtem a kemény mellbimbómmal a füle tövét simogatni.
Elzavart, hogy Ő most dolgozik, hagyjam békén.
Na, ennyit arról, hogy egy nő kezdeményez.
Borzalmas szinteket járok meg időnként, mert már kezdeményezni sem merek. Kitárom a szívem-lelkem, szó szerint levetkőzöm meztelenre. És ellöknek.
De néha jó is a szex. Bár mostanában azért nincs orgazmus, mert egyfolytában csak arra tudok gondolni, hogy a pornós lányokra jobban szereti verni.
És vajon most az én nunimra gondol, vagy más nőre?
Már arra is gondoltam, hogy fel kéne pezsdíteni a szexet, új pózok, rávezetni, hogy többet kényeztesse a behatolás előtt a nunit. Nem sok sikerem van.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy külföldön élünk két hónapot és otthon két hetet. Azt mondja, hogy itt azért nem tud szexelni, mert itt van a szomszéd szobában a kolléga.
De a fürdő is a kolléga szomszéd szobája és simán tudja magát kényeztetni
Sőt, volt olyan is, hogy otthon míg lementem a sarki boltba, vagy míg megmostam a hajam, Ő önkielégített.
A nunim nem érzi magát jól, a lelkem meg... a nőiességemmel együtt...
Egészen a mai napig, kaptam egy kis önbizalmat.
Itthon ültem a gép előtt, olvasom a híreket, aztán a bulvár híreket, és ahogy mentem beljebb és beljebb, valahogy egy szexoldalon találtam magam.
Bevallom, hajtott a kíváncsiság, hogy mit esznek ezen a pornón úgy a pasik.
Elkezdődött a film: a lány nyalogatta a férfi szerszámát. Na, mondom oké, eddig olyan ez, mint ha velünk történne.
Aztán elkezdte a pasi is kényeztetni cirógatni a csaj nuniját, aki életszerűen sóhajtozott. Majd a nyelvével is kényeztette. Végül alig várta, hogy a duzzadó kemény farok meglátogassa nunit.
Beleült a lány a farokba és úgy mozgott, mint ahogy én szoktam álmaimban. Hirtelen felkiáltott a nunim: ezt én is én is különben nagyon ideges leszek. Mire levettem a bugyim már nuni tocsogott az izgalomtól és alig várta, hogy hozzáérjek, simogassam. Végül annyira megujjaztam magam, hogy háromszor is elélveztem. Ez állati klassz volt. Ilyet még nem csináltam így. És jobb volt a testemnek és lelkemnek is, mint a párommal.
Szörnyű érzés, hogy nem bízunk egymásban, külön élünk nemi életet. Nekem az otthontól távol sem okoz gondot a szex, sőt, izgis, hogy új hely, új ágy. Mintha két havonta szállodában szexelnél. 
De Ő viszont otthon az utóbbi 4 hónapban jobban teljesít. Legutóljára csak velem volt, a kezével nem.
De én viszont szeretném ha csak velem lenne, mert úgy érzem, mintha megcsalna. Pedig nem, de mégis olyan érzés. Mert ez nekem amolyan bizalom kör kérdés.
Tény viszont, hogy most én is szégyellem magam azért, amit tettem. Főleg amiatt, hogy jobb volt. Lehet, hogy elromlott a nunim?
Na ne, most lüktetett egyet, hogy ilyet hallani sem akar.

Ismerkedj meg velünk a Facebook-on is, kattints és like-olj bennünket:  http://www.facebook.com/leabugyival

Anita kilencsorosával durrantjuk a csütörtököt, ami műfaját tekintve újdonság a blogon. 

A nők 90%-a a Pinablogot ajánlja. Küldd el nekünk te is személyes történeted a  leabugyival@gmail.com címre!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az vagyok, akinek gondolsz.
Zavarban nem leszek soha.
 
Élek és élvezek, naná.
Nyílegyenes út vezet: oda.
 
Persze marad majd némi titok.
Inkább sejtés, mint unalom legyen.
Nem kertelek: a pinám én vagyok.
Áttetsző a vágy selyme, de ott:
Mohón, mit adsz, biztos elnyelem.


Csatlakozz hozzánk a Facebook-on,
hogy még többen elmondhassuk: rajongunk,
ollé: Le a bugyival! 

A talán Csáóként bemutatkozó írónk körül nem a neve az egyetlen talány. Azt sem sikerült kiderítenünk, hogy egy női szerepbe bújt férfi fantáziáját, vagy egy valós egyéjszakás kalandot örökített meg. Mindenesetre ez semmit nem von le a helyenként németes pontosággal megírt erotikus novellából. 

Kövesd a jó példát, és oszd meg velünk te is a pinához fűződő viszonyodat! Címünk:  leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Csevegve fogyasztottuk rendelésünket. A zongorista egy tangóba kezdett. Éreztem, valaki
néz. Felnézve, a barátnőm mögötti asztalnál ülő férfi tekintete mélyedt az enyémbe, majd
kérdőn felvonta szemöldökét. Igenlően pillantottam.
Felállt, begombolta zakóját, és asztalunkhoz jött.
- Szabad lesz? – kérdezte.
- Igen – válaszoltam, és elindultam a táncparkett felé.
- Csaba vagyok, tegnap óta szalma – mondta, miközben jobb karjával átölelt, erős kezével megtámasztva gerincem a lapockáim alatt.
- Zelma, szingli – feleltem.
Bal kezemmel átkarolva, jobbomat a baljába téve belelendültünk.
Néhány ütem után jobb térdével a térdeim belső oldalát érintgette. Kissé széttártam lábaim,
hagyva, hogy belépjen, majd izmos jobb combját az enyémek közé szorítva suhantunk, forogtunk a zene ritmusára.
Rövidesen a kisöccsét éreztem mocorogni a szemérmem táján, aztán rohamosan nyújtózkodni
alhasam fölött, végül a köldökömben pihent meg a feje. Ígéretes husángjától kellemes
izgalom fogott el, hasam hozzá simult, és csípőmet finoman ringatva dörzsölgettem. Így
lejtettünk, pörögtünk tovább.
A szám vége előtt Csaba megszólalt:
- Egy óra múlva találkozunk a Blahán, a 7-es megállójában.
- Ott leszek – feleltem.
Az asztalhoz kísért, a széket alám tolta, biccentett a barátnőmnek és a helyére ment. Hamarosan hívta a pincért, rendezte számláját és távozott.
- Jó táncos, belevaló pasi – jegyezte meg Vanda.
- Igen - feleltem közömbösen.
Nemsokára mi is fizettünk és mentünk. A vendéglő előtt fáradtságra hivatkozva elbúcsúztam.
Volt még időm egy patikában esemény utáni tablettát venni.
Csaba már várt a Blahán.
- Hozzád megyünk, hozzám vagy panzióba? – kérdezte.
- Hozzád – feleltem.bu
A taxiban végig csókolóztunk, folytatva a lakásán is, egymás vetkőztetése közben. Akkor
ölbe vett, a franciaágyon hanyatt fektetett és fölém ereszkedett. Magamhoz húztam, domború
mellkasához szorítva cickóim. Lábfejeim az ágyon megtámasztva csípőit térdeim közé fogtam, és lágyékom megemelve pancsimat odaillesztettem vakfiújához. Nem rontott be ajtóstól.
Apró csípőmozgásokkal addig csúsztatgatta buksiját egyre lucskosabb csiklóm és kitárult
nagyajkaim között, míg kisajkaim közé nem juttatta. Akkor éreztem, hogy daliája fájdalmatlanul – mert fitymája kisajkaimat bélelve megvédte őket a betűrődéstől, miközben ő átsiklott közöttük – rugalmas bemeneti gyűrűmet jól kitágítva belém hatol, aztán visszavonul. Ezt ismételgette, észbontóan pattogatva bunkójával torkosom, miközben egyre mélyebbre nyomult, teljesen kisimítva pixisem hosszanti és haránt redőit. Amikor elérte méhszájam, Csaba összehúzta gátizmait, még nagyobbra és keményebbre duzzasztva nagykövetét. Én medence izmaim megfeszítésével válaszoltam, így torkászva vendégem. A tágítások és szorongatások tartama egyre hosszabbodott. Éreztem, mind jobban zsong hüvelyem, méhem alhasam. A ritmusunk is gyorsult, míg végül kéjes sikoly tört fel belőlem. Teljes erőmből magamhoz szorítottam Csabát, aztán elfolytam a gyönyörtől a karjai közt.
- Pazar voltál – mondtam, amikor magamhoz tértem.
- Mit iszol, bort, vermutot, töményet? – kérdezte, és csókolgatott.
- Pinot noire-t, ha van – feleltem. 
- Az esténkre! – koccintott.

Lassan kortyolgatva élveztük az italt, miközben kezeim felfedezőútra indultak csábítóan
szőrös, férfias combjain. Ő is gyengéden ölelt, simogatott, csókolta mindenem. Lassan hasra
fordított, mögém térdelt, csípőm megmarkolva lágyékához emelte tomporom, és újra megacélosodott ekéjével mélyszántani kezdte vágyperzselte kertem. Jól megforgatva visszahúzta, a bejáratát pamacsolta lágyan, aztán keményen beakasztotta jó párszor. Utána jobb ajkaim dörzsölgette, majd a bal oldaliakat, gyakori kemény köpülésekkel váltogatva. Amikor már teljesen kitágított, visszakozott, hogy csiklómon szánkázva döfje belém tövig. Mindezt addig, míg ismét el nem mentem. Ekkor se kegyelmezett: rám ereszkedve lenyomott az ágyra, lábait az enyéim közé helyezte, alám nyúlt, mókusom simogatva-markolászva kissé megbillentette medencémet és tovább kalapált, míg ő is elélvezett.
Teljesen letaglózva bújtam hozzá, amikor mellém hanyatlott, és elszenderültünk.
Derűsen ébredtem, jobb mellemmel a mellkasán, lágyékomat medencéje jobb oldalához
nyomva, jobb lábát az enyéim közé véve. Lágyan csókolgatni kezdtem a fülét, nyakát, mellét,
kezemmel kis vitézét simogattam. Rövidesen az ő kezei is megindultak rajtam. A tarkómat
markolva átölelt és magához szorított, kezeit az oldalaimon lecsúsztatta a derekamra,
csípőimre, és magára húzott. A popsimat morzsolgatta, aztán combjaim közé nyúlva széttárta
őket az övéi két oldalán. Akkor már ismét éreztem lándzsáját: töve keményen préselte
csiklómat, teste a szeméremdombom, feje meg a köldököm. Kezeit melleimre téve felültetett,
aztán medencémet megemelte és belehúzott. Fenekem megmarkolva előre-hátra, meg körbe
mozgatott benne. Éreztem, köldököm kiszúrja, úgy nyársal, ezért feltérdeltem és áradozva
habzsoltam pompás dákóját. Medencémet kezeivel megfogva irányította köröző, bólintó,
ringó mozgásaim, néha megemelve, hogy hüvelybemenetemmel hegyezzem karóját, máskor
belehúzva annyira, hogy szeméremcsontja szúrta a Vénusz-dombom. Aztán pallósa hátán tolt
a lábai felé, míg csiklóm szikrázott a kéjtől, utána az élén húzogatva a hegyével masszírozta
azt, meg izgalomtól duzzadt, párnás ajkaim, gátam. Végül alulról combtöveim közé nyúlva
alkarjaira vett, ujjaival széttárta cuppogómat és elkezdte tömni. Ritmusosan, teljesen kihúzva,
majd a golyóiig belém nyomulva, váltogatva csiklóm, illetve gátam kitartó bökdösésével, míg
egész testemben remegve, méhem és hüvelyem görcsös rángatózása közepette elaléltam.
Reggel ébredtem. Csaba a jobbomon feküdt felém fordulva, bal karjával a fejem alatt, a
másikkal a bal mellemen, jobb lábával az enyéim közt. Izgató férfi illatára bizsergés fogott el.
Gyönyörködtem arányos testében, férfias szőrzetében. Cirógattam lankadt zászlóját, petyhüdt
zacskóját, puha golyóit. Lassan ő is ébredezett: mellbimbóim bügyörgette míg ágaskodni nem
kezdtek, didiim markolászta, köldököm csiklandozta, vágyakozó Vénusz-dombom simogatta.
Amikor végül szemét is ki tudta nyitni, megkérdezte:
- Te nem éheztél meg? Én mindjárt leszédülök az ágyról. Mit szólnál egy sajtos, tojásos
sonkához, savanyúsággal, borral megöntözve?
- Föláldozom magam.
Az apró amerikai konyhában sonkát szeletelt egy serpenyőbe, hagyta olvadozni, majd tojást
ütött rájuk, gusztusosan megborsozta-paprikázta, én meg az egészre sajtot reszeltem.
Farkasétvággyal estünk neki, közben kortyolgatva is.
Mikor éhünk csillapodott, lábaival megkereste lábfejeim és simogatni kezdte őket, bokáimon
matatott lábujjaival, talpaimat ingerelte. Én is elindultam jobb lábammal a családfája irányába, és boldogan felnevettem, érezve, hogy áll a zászló.
Elszedtük hamar az asztalt, leterítette a paplan egyik felével, a másik felét párnának összetekerve. Csókolgatva ráfektetett, fejem a tekercsre helyezve. Lábfejeim arcához emelve lábhátaim és talpaim csókolgatta, nyelve hegyével benyúlt lábujjaim közé, sarkaimat szopogatta, ajkaival bokáimat, vádliimat, combjaimat harapdálta, nem feledkezve meg szétnyílt kagylómról sem. Aztán továbbhaladva kupolámat csiklandozta, köldökömbe bekíváncsiskodott nyelvével, mellbimbóim szopogatta. Ahogy előbb az ajkaival, aztán a fejével, végül a törzsével lábaim közé került, én egyre szélesebbre terpesztettem, végül a dereka köré fontam őket. Amikor ajkaink összeforrtak, fütyköse berontott harcsaszájúmba. Alulról megfogta vállaim, és úgy húzott lüktető dugattyújába, közben egyre csókolva, izmos melleit az enyéimhez dörzsölve, szőrzetével a hasam csiklandozva.

Aztán felegyenesedett, megragadta derekamat és úgy nyomult belém, élvezve ahogy izgat a
látvány.
Minden döfésére megemelkedett alhasam a köldökömig. Világos, ritka csalitomat mindannyiszor elnyomta közévegyülő, sűrű, fekete bozótja. Csiklóm kíváncsian kandikált kisajkaim közül, melyek élénk rózsaszínje minden behatoláskor elhalványult, de visszatért, amikor az ostromló kihátrált. Nagyajkaim minden rohamozás alkalmával háromszor is pufókokká duzzadtak: amikor buzogányát bevágta, amikor fenyőként vastagodó töve kipeckelte őket, végül amikor makkja ismét előbukkant. De az ostromot élvezettel állták: kezdeti zártságukból egyre jobban kinyíltak, mohón nyelték a méretes betevő falatot, ügyelve, hogy szőrvágást ne ejtsenek, kéjesen végignyalva őt minden hátráláskor, cuppanós csókkal és tátott szájjal csábítva vissza. Ő meg egyre pirosabb lett a küzdelemben. Mind nedvesebben csillogott, végül már úgy őt, mint rózsámat fehér tajték lepte el, mely összetapadásaik során fanszőrzeteinkre is rákenődött, összetapasztva és lelapítva azokat.
Vonója tátott ajkaim között néha nem be, hanem felfelé siklott, végig a csiklómon, s míg
csillogó vége köldököm fölött lüktetve torpant meg, felstimmolt lík-őröm sikongott a gyönyörtől.
Máskor Csaba - tövig bennem – cövekjét nem ki-be, hanem oldal irányba vagy le-fel mozgatta. A hegye ilyenkor nagyétkűm felső részét tágította, behatolva hüvelyboltozatomba, körbemasszírozva méhnyakam, mely ettől annyira felizgult, hogy azt hittem kiugrik. A töve viszont hol a csiklóm, hol ajkaim, hol gátam gyúrta, melyek szintén olvadoztak a gyönyörtől.
Dorongja simogatásai, nyalogatásai fokozatosan hosszújáratokba mentek át: fáradhatatlanul
tódult belém, és vonult vissza. Én minden öklelését és visszakozását csípőm emelésével,
illetve süllyesztésével nyugtáztam.
Lágyékaink hullámzása egyre gyorsult, derekamat mind keményebben markolta, én pedig a
fenekét megragadva tapadtam rá, minden löketekor élvezve szorgos farizmai keménységét.
Egyszerre jutottunk a csúcsra, szorosan összetapadva. Akkor a kampójába húzva felemelt, az
ágyra tett és rám feküdt.
- Maradjunk így egyesülve, nem akarlak többé kiereszteni! – mondtam.
Hosszú nyelves csókkal tapasztotta be a szám, aztán lefordult rólam, hogy levegőt kapjak.
Magához szorítva apró csókokkal cirógatott, majd azt mondta:
- Köszönöm, hogy megtáncoltathattalak!
- Szívesen máskor is!

Jó hírünk van: a buli tovább pörög a Facebook-on. Le a bugyival!

Minden kislány arról álmodik, hogy egy napon megjelenik az ajtóban a szőke herceg fehér lovon. Enikővel is kicsit hasonlóan történt, kicsit hasonlóan.

Pennára fel! Küldd el nekünk te is önazonos történeted a leabugyival@gmail.com-ra!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
15 évesen már nagyon jókat vitatkoztam Puncusommal!  Nagyon sóvárgós fajta Puncus volt, de (talán neveltetésem miatt) csak sokára ismerkedett meg a fütyivel!

Bár jókat hancúroztunk sokat dédelgettem Puncust, neki mindig is a fütykösön járt az esze!

Mikor néha fütykös közelbe kerültünk, és esetlenül simogattam, akkor ujjongott, majd követelőzött! –

„Én is kérem, add már oda nekem is” -egyre csak ezt szajkózta, de én nem engedtem fütyköst puncusom közelébe! Ilyenkor dühöngött

-„Hülye k….va!” -kiabálta! Még az sem volt elég mikor a fütykös gazdija kényeztette ajkaival, kezével!

-„Fütyköst akarok, FÜTYKÖST” -szinte már ordibált!!!

Aztán jött Ő! A NAGY Ő! Imádtuk mindketten! Én és puncusom is! Ő volt az első nekünk! Jó volt nekünk! Puncus áradozott, hogy milyen csuda jó amikor kitölti Őt fütykös, milyen szuper is ez a játék! Hálásak voltunk Ő-nek! Én a sóhajaimmal, puncus szoros ritmusos öleléseivel ajándékozta meg Őt és fütykösét! Megbékéltünk puncussal!  

3 évig tartott, akkor kiderült, hogy fütyköse más utakon is jár!

Kidobtam!

Puncusom őrjöngött!

- „Hülye k…va!”- mondta!

- „Most megint azzal az idióta vízsugárral akarsz lecsillapítani? Én fütyköst akarok!!!!”

Sokat sírtam!

Egy emelettel lejjebb lakott egy pár évvel idősebb lány! Egyik nap leszólított a lépcsőházban, megkérdezte hol van Ő?! Nem tudtam megszólalni! Könnyeim hullani kezdtek, mint a záporeső! Bevitt a lakására, ahol elmeséltem történetem töviről hegyire! Éjszakába nyúlóan beszélgettünk! Megnyugodtam! Másnap munka után becsöngetett ismét! „Ne szomorkodj egyedül, gyere le, ha van kedved” -mondta!

Lementem!

Sokat beszélgettünk, meg boroztunk, aztán nem tudom már, hogy hogyan, de szorosan közel ült mellém! Melleink összeértek, kezével megérintette ajkaim, mondván, van valami morzsa rajta! Aztán se szó, se beszéd megcsókolt! El akartam húzódni Tőle, de nem engedett! Keze mellemre csúszott! Furcsa volt érezni egy nő érintését, csókját magamon! Jólesett! Puncusom félszegen ébredezett! Aztán átszakadt bennem a gát! Visszacsókoltam! Aznap megismertem a női szerelmet!

Jó volt!

Puncusnak is tetszett az a másik punci! Ettől a naptól kezdve összejártunk! Mindig valami új dolgot tanultunk Puncussal! Puncus legjobban azt élvezte, mikor teljesen magatehetetlenül kikötözve fekszem az ágyon, szememen kendővel bekötve, fülemen fülhallgatóval, mely a korábbi szeretkezésünk erotikus hangjait sugározza és így kényezteti a másik punci!

- „Most én irányítok, nem TE” -ujjongott Puncusom! !!!!

Aztán egyre több feladatot kaptunk! Ha nem teljesítettük a feladatot, akkor 1 hétig nem találkozhattak puncusaink egymással! Ilyenkor Puncus, aki kezdett megbékélni a „mesterséges fütykössel és számtalan eddig nem is látott, tapasztalt kényeztetővel” kikelt magából!

-„Hülye k…va! Én akarom, azt akarom, hogy az a másik gyöngyöző Puncus felfaljon, hogy azaz izé, melynek két vége van döfködjön hajnalig - így siránkozott!

Ekkor feladtam!

- Teljesítem Edit kérését - hódoltam be Puncusnak!

Egy szál bugyiban leosontam hozzá és becsöngettem (hiszen ez volt a feladat)! Hosszú percekig várakoztatott!

–Talán nincs is itthon? -villant fel bennem a rémület?

-De hisz hallom bent motoszkál!

És ekkor beütött a krach!

Kinyílt a szomszédos ajtó  és egy jóképű srác jelent meg az ajtóban! Igen elcsodálkozott a látványon! Szerencsére lekapcsolódott a villany!

-Kérlek, ne kapcsold fel!-kértem!

-Persze,persze- köhintett egyet! Segíthetek valamit?

-„IGEN! „- kiabálta Puncusom, akit nagyon felvillanyozott egy valódi fütykös közelsége!

-„Döngessen meg a fütykösöd engem, meg ezt a hülye k…vát!” -ordította az én neveletlen Puncusom!

-Nem, köszönöm, csak kizártam magam és Editnél van a kulcs- mentettem a menthetőt.

Ekkor nyílott az ajtó és megjelent az említett nőnemű egyed!

-Gyere be mondta!

Mikor becsukódott mögöttünk az ajtó azonnal benyúlt a bugyimba, mely jócskán nedves volt már, hiszem Puncus mindenféle szégyenérzet nélkül csorgatta a nyálát az elképzelt fütykös után!

-Szóval így állunk –kérdezte Edit!

Aznap este egész erotikus játszadozásunk alatt a szomszéd srác járt az eszemben! Kb egy hét múlva egy csomag várt otthon! Kibontottam és egy rózsaszín bilincs volt benne egy levéllel!

-Fél tízkor legyél az ajtóm előtt, hátrabilincselt kézzel, meztelenül!

Hezitálva vártam az időpontot! Furcsa gondolatok keringtek bennem!

-Nem megyek!

-„De lemész és engem is leviszel”-kontrázott Puncus!

- De meglátnak, nem megyek!

-„De lemész Te hülye k…va!

-Talán lemegyek!

Aztán eljött az idő és én lementem! Ügyetlenül hátrabilincseltem Edit ajtaja előtt a kezem, aztán az orrommal megnyomtam a gombot! Kérlek, nyisd ki, nyisd ki, nyisd ki mielőtt valaki meglát! Pánikoltam! Szerencsére hamar kinyílott az ajtó! Gyorsan beosontam és azonnal körbenéztem! Semmi extra, kezdtem megnyugodni!

-Gyere drágám-mondta az én Úrnőm!

Lekötözte kezeim lábaim a dohányzó asztalra, megkaptam az én szemfedőm és a jól ismert fülhallgatóm! Puncusom már tudta a dolgát! Nedvesen várta a reánk váró gyönyört! Valami mégis furcsa volt! Finom ajkai, kezei sokkal tovább kényeztettek, mint szoktak! Aztán nagyon furcsát éreztem! Parfümszagot! Úristen! De hisz ez egy férfié! Olyan ismerősnek tűnt ez az illat! Majd megéreztem azt a valamit ott lent! Gyengéden, ámde mégis határozottan tolakodott az én Puncusomba!

-NE!

-NENENE!

-EDIT-Sikítottam! Kérlek ne!

Edit simogatott, talán mondott is valamit, de az erotikus zenés sóhajoktól a fülemben nem hallottam!  Puncusom teljesen beindult!

Fütykös, fütykös!!!!- harsogta!

-Gyere már, gyere már!

Aztán belém hatolt! Furcsa érzés volt! Tiltakoztam, de ugyanakkor akartam is! Kiszolgáltatott helyzetemben nem is tehettem mást!!!

-Edit!-zokogtam! Kérlek segíts!

De Edit sehol sem volt! Kezeim lábaim béklyóban! Eszeveszetten rángatóztam, hogy kiszabadítsam magam, de nem sikerült! A fejhallgatóm is lecsúszott!

…és ekkor köhintett egyet!

De hiszen ezt a köhintést már hallottam!-villant át az agyamon! Igen! Akkor egy szál bugyiban a lépcsőházban! De hiszen ez az a jóképű srác a szomszédból! Feloldódott minden görcs bennem!

Még, még, még!

Folytasd! Lüktetett a vérem!

Aztán vége lett! Majd mintha ott sem lett volna eltűnt, miközben Puncus és én ott pihegtünk kielégülten az asztalon! Edit jött be és eloldozott! Ekkor amennyire elgémberedett kezem engedte, egy hatalmas pofont kevertem le neki, majd haza szaladtam!

Másnap 3 nap szabit kértem a munkahelyemen! Egész álló nap csak otthon gubbasztottam! Mitévő legyek! Elsüllyedek szégyenemben!

-Menj le hozzá-mondta Puncus!

- Na és minek menjek Edithez?-kérdeztem.

-Te hülye k…va! A fütyköshöz! Micsoda egy kitartó fütykös is az! Ahogy döfköd azzal az édes fejével! Menj le hozzá most!!!!!

-Nem, nem és nem!!!!!

Végül aztán lementem, becsöngettem! Mikor ajtót nyitott elkerekedett a szeme, ami nem is csoda, mert a rózsaszín bilincset pörgetve álltam az ajtóban!

-Ismerős-kérdeztem!

-Igen!-mosolyodott el Ő!

-Na akkor most közelebbről is megismered!

Más nem lévén az előszobája radiátorához kötöztem! Lekaptam magamról a kendőm bekötöttem a szemét és most én irányítottam a dolgokat! Ott az előszobában állva! Puncusom mikor jóllakott a fütykösével, csak ennyit mondott mosolyogva:

- „Micsoda egy k…va vagy Te!

Ez már egy éve történt! Együtt vagyunk azóta is!

Tegnap megkérte a kezem!!!!!!

Szép az Élet!

További tartalmak, hírek és képek a Facebook oldalunkon. Kattints és csatlakozz a Pinamisszióhoz! 

Neil Gaiman nem csak regényeiről, de szenzációs feleségéről is híres. Magyarázat:

És a tiéd mit ábrázolna?

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: http://www.facebook.com/leabugyival
És küldd el nekünk személyes történeted ide: leabugyival@gmail.com

Ezt hívják megrontásnak. Csak így tovább, kedves Lelkes Olvasó! 

Kellemes írást kívánunk a leabugyival@gmail.com címre! 
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Van egy téma, amivel még nem találkoztam az oldalon. Igaz, hogy Pinablog a cím, de ez is a bugyi mögött van. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért nincs jelen. Nem szeretjük és csak a puncinkat magasztaljuk az egekig? Pedig a popsiszex is lehet ugyanolyan élvezetes, felemelő és érzéki akárcsak a punciszex.

Sokakat megbotránkoztat. Nem azért találták ki, gusztustalan, nagy a fertőzésveszély, fájdalmas és még lehetne sorolni, kinek miért nem szimpatikus. Két nyomós okom van, hogy odáig meg vissza legyek érte.
1. Terhesség elkerülése.
2. Fájdalom igénye.
Fél éve veszítettem el a szüzességemet ilyen téren. Nem bántam meg. Kecskével sokáig beszélgettünk róla, ő szerette volna nagyon én kíváncsi voltam, de féltem tőle. Olvastam róla fórumokon, beszélni nem tudtam senkivel, mert kevesen vannak akik az anált preferálják és a környezetemben csak olyanok élnek akik élből nemet mondanak rá. Nem tudtam dönteni, egyrészről hajtott a vágy, végre valami új, ismeretlen dolog, de a mérleg másik felén ott volt, hogy gusztustalan, és elégszer hallottam poénként (elrettentő példaként??), hogy a lányzó kukoricát vacsorázott előző este. Agyaltam a dolgon, és arra jutottam, lesz ami lesz. Ha Kecske szeretné, belemegyek, sanszos, hogy ő is tisztában van a következményekkel, és ha akarom bármikor leállíthatom. Nem került sor ilyenre, sőt, azóta várom az alkalmat, mikor nem a puncimba hatol be. Leírhatatlan. Az elején fájdalmas, markolom a matracot, fejemet a párnába nyomom aztán egyszer csak az ellenkezőjére változik. Már-már orgazmus előtti pillanatokat élek át, érzéki gyönyört, imádom, ahogy vonaglik felettem, markolja a hátamat és alig tudja visszafogni magát majd hangos nyögések között elélvez. A fenekembe. Érzem, ahogy lüktet bennem és rám nehezedik minden súlyával, mert mintha minden erejét kilövellte volna férfiasságából, pár percig egymásba olvadva fekszünk, nem beszélünk csak pihegünk, mosolygunk, egy pillantásból megértjük, hogy mindkettőnken fantasztikus volt és alig várjuk a következőt. Csak azt sajnálom az egészben, hogy egyre rövidebb ideig tart a fájdalom.

További tartalmak, képek, beszélgetések itt: http://www.facebook.com/leabugyival

ICCT Hedral egy kevésbé közismert szexuális segédeszközt mutat be nekünk használat közben. Tudósítás az erotika illegális bugyraiból. 

Lenne mit mesélned? Tedd meg a leabugyival@gmail.com címen!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Gyere, itt van, amit ígértem múltkor.
- Jól van kicsim, de ugye nem fogok elájulni tőle vagy habzó szájjal fetrengeni a földön?
- Ne beszélj már hülyeségeket. Ez ellazít és vidám leszel tőle.
- Hm, rendben. Szóval mit is kell tudnom erről?

Előhúzott egy apró kis zacskót, benne egy szárított levélszerűséggel. Úgy nézett ki, mint egy aszott
brokkoli. Vagy egy hamvas zöld gombolyag. Kinyitotta a tasakot, és megcsapott az édeskés növényi
illat.

- Cicám, ez a Sativa. Cannabis Sativa. Itthon illegális, de én ezt pont leszarom jelenleg. Nekem az
élmény a lényeg. Mert különleges este lesz, azt ugye tudod?
- Sejtek valamit.

Lecsippentett egy kis gombócot, és módszeresen megőrölte az erre alkalmas eszközzel. Közben én
téptem egy hosszú darabot a dohánypapírból – szépen precízen megtöltötte a papírt az őrleménnyel
és rászórta a dohányt egy szál cigarettából. Megtekerte, megnyalta, és kész is volt.

- Tudnod kell, hogy két fajta marihuána létezik. Ez, a Sativa, kreatívvá és vidámmá teszi az embereket.
Az Indica az orvosi fű; csillapítja a fájdalmat és eufórikus hangulatot okoz. Hab a tortán, hogy a
cannabis hatóanyaga, a THC hatással van az alapvető funkciókra: az étvágyra, a szomjúságérzetre és a
nemi vágyra.
- Értem már. Ahogy elnézem a meredező farkadat, én is izgalomba jövök. És akkor ez a cigi még rá is
fog tenni erre egy lapáttal. Tetszik!
- Olyan szexuális élményben lesz részed, cicusom, mint még soha. Ezt garantálni tudom.

Ekkor meggyújtotta a jointot. Szívott belőle, aztán a kezembe nyomta. A fejemben átsuhantak Sub
Bass Monster 4 Ütem című számának sorai: „Gyújt, szív, lenn tart, kipufog.” Nagyot szívtam a cigiből
és megpróbáltam minél mélyebbre tolni a mellkasomban. Amikor kifújtam, a totális ellazulás lett úrrá
rajtam. Éreztem, ahogy a lábujjamtól a szemhéjamig megkönnyebbülök – mennyei dolog volt.

Ahogy fogyott a joint, úgy kezdtük magunkat egyre felszabadultabbnak érezni. Vidáman
nevetgéltünk, őszintén beszélgettünk, közben megittunk másfél liter teát. Én végig a párom ágaskodó
hímtagjára tudtam gondolni – nagyon szerettem volna, ha már belém hatol. Gondolom, feltűnt neki
a vágyakozásom iránta, mivel egyszer csak felrakott az ágyra és elkezdett csókolgatni. Soha nem
éreztem még ennyire intenzívnek az ajkai érintését a testemen. Végre kiengedhettem a hangomat,
nyögdécseltem is rendesen, miközben a puncimat nyalta… Vagyis falta inkább, de olyan izgatóan,
hogy sikerült spontán elélveznem. Közben megujjazott, próbálta megkeresni a misztikus G-pontot,
de voltam annyira türelmetlen, hogy egy hirtelen mozdulattal magamra rántottam az úriembert, és a
farkával kezdtem el izgatni a puncimat.

- Tetszik nekem ez. Kár, hogy tiltott szer. Nem is értem, miért. Az emberek boldogok lesznek tőle,
nyugodtabbak, megfontoltabbak. Bezzeg az alkohol az legális – nem véletlen a sok agresszió,
verekedés, nemi erőszak. Ez egy nagy butaság. Egy paradoxon.
- Cicám, nem éri meg a nagy embereknek odafent, hogy legalizálják a füvet. Pont abból jön a sok
pénz, hogy tiltva van és így kurva drága.

Filozofálgatásom közepette egy gyors mozdulattal belém hatolt. Felsikoltottam. Annyira jó volt,
hogy tudomást sem véve magamról, csak a puncimra tudtam koncentrálni. Beletúrtam a hajába,

intenzíven éreztem a testének illatát – egyszerűen kitágult a világ, az egész Univerzum ott volt
abban a kicsi szobában, ahol szeretkeztünk. Kinyitottam a szemem, és nem érzékeltem a helyiség
falait vagy a plafont. Helyette egy elmosódott tér volt, amit a szeretet szőtt át. Már csak az
érzéseket, érzelmeket láttam. Gyönyörű színekben pompázott az egész tér, mi pedig csak tettük a
legbensőségesebb dolgot, amit két szerelmes megtehet ebben a Világegyetemben.

Ekkor visszaszívott a valóság, újra a szobát láttam és az Ő arcát. Becsuktam a szemem, hogy újra át
tudjam adni magam ennek a fenséges élvezetnek. Mikor megint kinyitottam, már összeszűkült ez a
nagy tér, de azt a picike szobát még mindig egy loft lakásként érzékeltem. Nagyon különleges volt.

Édes magányomat az Ő hangja törte meg:

- Jaj, cicám, már majd’ 3 órája hajtalak… Kétszer el is mentem, Te pedig szerintem folyamatosan, de
négyszer biztosan. Kurvára elfáradtam…

Hirtelen rádöbbentem, hogy mennyire fáradt vagyok én is, és hogy csupa nedvesség a lepedő.
Bágyadtan elterültünk egymás mellett. Azt hiszem, kiszállt már belőlünk a joint hatása, de még
mindig mosolyogtunk. Pár perc pihenés múlva kicseréltük az elázott lepedőnket, és újat raktunk fel
helyette. Mellém feküdt és gyengéden simogatni kezdte az arcomat. Boldogok voltunk.

- Nagyon jól éreztem magam.
- Elhiheted, hogy én is.
- Szeretnék még ilyen alkalmakat. Persze nem rendszeresen, csak néha-néha.
- Benne vagyok, kicsim.

Lágyan betakargatott és egy nagy jóéjt-puszit nyomott a homlokomra.

- Cicám, jövő héten mást is szeretnék kipróbálni. Készülj fel rá, hogy az egy nagyon intenzív trip lesz…

Klikkelésre folytatjuk: http://www.facebook.com/leabugyival

(A képen Elsa Billgren, bővebben: http://elsa.elle.se) 

Az önbizalom növelésére három dolgot tanácsolunk: randizz, sportolj, vagy látogass (többnyire) gyönyörű plus size nőket bemutató blogokat. 

Ha megrögzötten monogám vagy, és az edzőcipődet éppen elnyelte a lustaság, akkor ajánljuk szeretettel az alábbi két tumbli néhol erotikus, de többnyire nagyon jóleső képsorait.

Vigyázat! Önmagad Megszeretése Veszély!
http://curveappeal.tumblr.com/
http://thethickness.tumblr.com/

Képek, jó arcok, plusz tartalom:http://www.facebook.com/leabugyival
Vallomás, sztori, gyónás: leabugyival@gmail.com

Vikit elnyomta az anyja, molesztálta a nagybátyja és megalázta az első szerelme. Története a törékeny, de elpusztíthatatlan nőiességről szól. Sok vidámságot kívánunk neki, és azt, hogy ne csak ti, de ő is okuljon a lentiekből. 

Oszd meg velünk őszinte vallomásodat te is! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Én nem tudok a nemiszerveröl egyes szám harmadik személyben beszélni. Ha olvasom a blogot akkor is rendkivül zavaró néha, ha valaki megszemélyesiti a pináját. Mintha egy skizoid személy lenne. Ha stilusosan akarnék fogalmazni akkor azt mondanám: Én és a pinám egy vagyunk. Ami nekem jó, az jó a testemnek, igy jó a puncimnak is. De olyan nincs, hogy csak a puncimnak jó, de nekem nem. Vagy lehet mégis… Egy skizoid szexuális kapcsolatom azért nekem is volt. Ahol a szex valami eszméletlen finom volt, pedig igazából be se teljesedet soha, és csak egy orgazmust éltem át vele. Egyéb tekintetben vállalhatatlan volt a kapcsolat. Tudtuk nem passzolunk. Vagy csak azt hittük nem passzolunk? Soha nem fogom ezt megtudni. Ma már sajnálom, hogy nem vállaltam fel. Valahol meg lehet, hogy ez a szerencsém, meg neki is.

Rendkivül prüd környezetben nöttem fel. Nemhogy beszélni nem volt szabad arról ami szex, de még gondolni is bün volt rá. Nagyanyám szerint az a nö aki élvezi a szexet az kurva. Anyám meg bevallottan frigid volt. Söt büszke is volt rá, hogy az. Szegény apám meg nagyapám meg csajozott, és ivott persze ilyen nök mellett. Amiért persze a nagyanyám, meg az anyám megvetette öket. Ök voltak a disznó férfiak, akik csak AZT akarják… Legalábbis a nagyanyám, és az anyám szerint. Szerintem csak szerencsétlen férfiak voltak, akik rossz nöt választottak.

Mind anyámat, mind a nagyanyámat apácák nevelték. Nekem már apácák nem jutottak, csak ök ketten, de ök rendesen lefojtották bennem a vágyat. Igy kimaradt az életemböl sok-sok dolog, amin mások már tinédzserként átestek. Kamaszlányként rádaásul kövérkés, és pattanásos is voltam. Meg szemüveges. Aztán 23 éves koromra kivirágoztam. Akkor szereztem az elsö diplomámat. Lefogytam, eltüntek a pattanások, és kontaklencsét hordtam. Ekkor jött az elsö szerelem. Mert szerelmes voltam ebbe a fiúba, akiröl a történet szól. Életemben elöször voltam szerelmes. Úgy, hogy sokáig be se vallottam magamnak. Neki pedig soha nem vallottam meg.

Gyengéd, kedves fiú volt. Egyik éjjel 5 órán keresztül csókolt. Különös volt, mert addig soha nem csókoloztam. Elsö csók volt. Nem éreztem nemi vágyat, nem nedvesedtem, hanem csak hagytam, hogy csókoljon, és simogasson. Nem erotikusan volt izgató az egész, hanem érzelmileg volt nagyon jó. Éreztem, hogy ez a fiú szeret engem. Ilyet eddig nem éreztem. Filmet néztünk a kollégiumban, majd beszélgettünk. Hajnali kettö körül lehetett. Aztán fáradt lettem, és mondtam megyek aludni. De csak nem akarozott öt otthagyni. Ültünk egymás mellett, és már elötte órákon keresztül azon gondolkodtam, hogy szeretném, ha megcsókolna. Persze mondani nem mondtam. Ezt az érzést egyébként egy évekig tartó mély barátság és tisztelet elözte meg. Évek óta ismertük egymást, beszélgettünk sokat. Mondhatni barátok voltunk.

De a fiú nem csókolt meg. Gyönyörü lánynak tartott, és az is voltam. Azzá váltam. Már nem voltam husi, hanem nyulánk, hosszúlábú. Magas vagyok. Nöies. Mosolygós. Sötétszöke hosszú haj, zöld szemek, szép arc. A fiú is magas volt, vállas, de csúnya. Nagyon csúnya. Nem mert kezdeményezni, de örült, hogy vele vagyok, és beszélgethetünk. Ültem még mellette pár percet, majd felé fordultam és nem tudom hogyan is történt, de elkezdtünk csókolózni. Én kezdeményeztem. Persze azonnal büntudatom lett. Abban a pillanatban. Szomorú voltam. Belemenekültem a csókolozásba. Nem tudtam abbahagyni a csókolózást, olyan jól csókolt. Az ölébe ültem, a lábaimat átfontam a csipöje körül, és ö pedig félénken simogatta hol a hátam, hol a fenekem, hol a hajam. Aztán megforditott, és elém térdelt. Nagyon magas, majdnem 2 méteres. Elöttem térdelt a széttárt lábaim között, miközben én egy fotelben ültem és úgy csókolt. Hosszas csókolozás után, amikor egymásba gabalyodva ott ültünk a társalgóban, a fülébe súgtam, hogy ez lehet, hogy hiba amit most teszünk, de szeretném, ha feljönne velem a szobámba, de nem fogok lefeküdni vele. Most még nem. Feljött. Hajnali kettö volt, és mi reggel hétig csókoltuk, öleltük egymást. Néha belealudtam, aztán ö felébresztett a csókjaival. Nem vetköztünk le. Nem vette le rólam még a bluzt sem, hanem csak meglazitotta és alányult. Kikapcsolta a melltartót és levette a blúzom alól. De a blúz rajtam maradt. Imádtam amikor a melleimet simogatta gyengéden a ruha alatt.

Három hónapig játszottuk ezt. Soha nem voltunk meztelenek teljesen, illetve ö két alkalommal, de én soha. Soha nem szeretkeztünk, ahogy a felnöttek csinálják, csak simogattuk és csókoltuk egymást. Ö azt mondta, hogy játszunk egymással, mint a gyerekek. Egyszer mondtam neki, hogy azt hiszem lekevernék egy pofont a lányomnak, ha igy játszadozna. Nevetett. Néha, ha szoknyában voltam, akkor levette rólam a bugyimat és simogatott ott lent. De soha nem akart kielégiteni. Tudta, szüz vagyok. Csak finoman simogatott. Meg nézegette a puncimat. Azt mondta, gyönyörü. Én mindig csúnyának találtam. Zavarban voltam ilyenkor. De láttam ö élvezi a szemlélödést, és hagytam hagy tegye. Néha csókolt ott lent. De csak bugyin keresztül. Azt hiszem, nem merte levenni rólam. Félt tölem. Azt mondta, ilyen szép lánnyal még soha nem volt dolga. Meg félt az elözményeim miatt.

Amikor 12 éves voltam, akkor szexuálisan kihasznált a nagybátyám. Ezt elmeséltem neki. Meg azt is, hogy a nagybátyám nem eröszakolt meg, mert félt, hogy lebukik, de vagy a kezemmel, vagy a számmal kellett kielégitenem, vagy ö vetköztetett és a szemem elött maszturbált. Gusztustalannak találtam a szexet. Föleg az orális szexet. Ezt el is mondtam. Ö tehát, ez a gyengéd fiú, csak finoman simogatott és csókolt. Mintha arra várt volna, majd én egyszer megkérem, lépjen tovább. S igy is történt. Egyszer azt hittem, odaadom magam neki teljesen. De sajnos nem lett jó vége. Egyszer egy ilyen simogatós petting alkalmával annyira megkivántam öt, hogy kértem, hagy legyek az övé egészen. Akartam öt. Azt mondta, le kell mennie óvszerért a saját szobájába. Mire visszajött megtört a varázs. Nem is tudom, miért. Szégyeltem magam. Már nem akartam mégsem. Ö sirt. Én meg szégyeltem magam. Szerettem öt, de nem vállaltam fel. Gyáva voltam. Akkor szakitottunk kb. egy hétre. Ha lehet szakitásnak mondani. Egy hét múlva újrakezdtük persze az erotikus játékokat. Mindig beszélgetésként indult. Többnyire ö jött hozzám a szobámba, néha én mentem hozzá. A szakitás után kerültük ezt, de a társalgóban megint ott ragadtunk a tévé elött egyik este. S egyikünknek se volt kedve felmenni, addig, mig egyedül nem maradtunk. Elkezdtünk beszélgetni akkor. Megint. Majd kettesben elindultunk a lift felé. Elkisért a szobám ajtajáig, kézenfogtam és behúztam. Onnan nem volt visszaút. Ö is akarta. Vagyis többet is akart volna, de örült, hogy ennyit is kapott. Nagyon szerelmes volt belém. Én is belé, csak még nem vallottam be magamnak se.

Senki nem tudta biztosan, de egy páran sejtették, mi folyik köztünk. Kifelé mi nem jártunk, hanem csak barátok voltunk. De a barátság az abból állt, hogy csókolozásba süritett szeretkezéseket folytattunk, ha kettesben maradtunk. Soha nem hatolt belém, soha nem csókolt lent pucéron, soha nem vette le teljesen a ruháimat. Azonban ö sokszor kielégült a ”játszadozásink” közben. Elsö alkalommal láttam rajta, hogy valahogy azt várta, hogy undorodni fogok. Kutató szemekkel nézett rám, miközben törölgette magát, meg a kezeimet, amire a sperma ment. De nem undorodtam. Nem volt zavaró. Kiváncsivá tett ezzel. Félig felöltözve ahogy feküdtem a karjai között, és éreztem, hogy neki megváltozik a légzése, és a kezem a nadrágjába húzza. Letolta a nadrágját. Élveztem öt simogatni addig, ameddig el nem élvezett. Segitett és mutatta mi jó neki. Valahogy öröm volt nekem, hogy jó neki. De nem erotikus örömöt jelentett. Mintha az erotikus részem el lett volna nyomva, miközben nyilvánvalóan erotikus dolgokat müvelek egy ellenkezö nemü személlyel. Igazi skrizofén érzés volt.

Egyetlen egy orgazmust nem éltem át vele. Nedvesedni se nedvesedtem mindig. Volt, hogy igen, volt, hogy nem. Ö ezt tudta. Hogy miért csináltam hát. Mert ö örömét lelte benne, és valami különös módon az ö öröme nekem is kielégülés volt. Ha nem is erotikus értelemben, de lelkileg, érzelmileg. Néha gondolkodtam közben, hogy lehet, frigid vagyok, mint az anyám, és a nagyanyám. Tudtam, titkos játékainknál ez a fiú sokkal többre vágyott. Néha gondolkodtam is azon mi lenne a belemennék ebbe a többe. Öt is valahogy megrémitette, hogy a 23 éves lány, akit szeret, azt mondta a szex undoritó, és a lány bár hagyja a játékokat, és rész is veszt benne, szereti a csókolózást, meg a simogatásokat, de szégyenlös, és sokszor elpirul. Zavarban van. Titkos szerelmem 27 éves volt akkor. Elmondása szerint 4 éve nem volt növel. Ezen nem csodálkoztam. Mint már mondottam is nem ö volt a lányok álma. Okos volt és magas. Meg csúnya. Olyan csúnya, hogy Frankeinsteint maszk nélkül játszhatta volna. Ezt ö állitotta magáról. S sajnos igaza volt. De valami csodálatosan csókolt. Azóta se találkoztam olyan férfival, aki ilyen sokszinüen, gyengéden, néha, ha kértem, eröszakosan tudott volna csókolni. Imádtam az izét. Kértem tanitson csókolni. Megtette.

Kérte egyszer, hogy adjam oda a számat. Csókoljam lent öt. Elmondta, hogyha kérem, visszacsókol addig, ameddig nagyon jó nem lesz nekem. Nem tettem meg. Szégyeltem magam. Csalódott volt, de elfogadta. Mondtam neki, hogy azt érzem, hogy az orális szex bün, és soha nem tudnám megtenni senkivel se. Undoritónak találtam a gondolatot. Ma már nem találom annak. De az a tapasztalatlan lány, aki én akkor ott 23 évesen voltam,  nem tudta még mi ebben a jó. Késöbb, mással megértettem ezt, de vele nem sikerült sajnos. Pedig tudtam, mert mondta is, hogy nem tudja elképzelni a boldogságot olyan növel, aki nem akarja az orális szexet. Én pedig nem akartam. A nagybátyám miatt nem. Megalázónak tartottam a nöre nézve. Azt is ha adja, és azt is ha kapja. De leginkább az elöbbit.

Aztán vége lett az iskolának. Lediplomáztunk. Én kiválóra, ö pedig sokkal gyengébben, mint várható volt, pedig okos férfi. Két külön városba költöztünk. Két külön városban dolgoztunk. Vége lett az erotikus játékoknak, de néha irtunk levelet egymásnak, és kétszer-háromszor még találkoztunk. Mikor már nem volt velem, beleszerettem. Hiányzott. Egyszer meglátogattam. Eleinte csak beszélgettünk. Valahogy mindketten tudatában voltunk, hogy nekünk nincs közös jövönk. Nem passzoltunk. Ö sem akart már. Mások vagyunk. Erröl beszélgettünk. Kicsit fájt mikor azt mondta, nem akar már, de tisztel és kedvel. Nem tudtam, hogy hazudik. Pedig hazudott. Ahogy én is. Aztán valahogy megint egymás mellett ültünk, és ö elkezdte babrálni a hajam. Megnött, mondta, és játszott vele. Megkivántam öt ott és akkor, úgy mint addig soha. Egymás szemébe néztünk és csókoloztunk. Ismét. Pedig közben elmúlt pár hónap, majdnem fél év, hogy csak leveleztünk, és telefonáltunk. Azt is csak néha. Mégis ott akkor azt éreztem, belehalok, ha nem csókol meg. Megcsókolt. Simogatott. Ahogy szokta. Ruhán keresztül. Én is simogattam öt. Ott lent is. Elkezdtem kibontani a himvesszöjét a nadrágjából. Vetköztettem. Imádtam vetköztetni. Egyébként csodaszép farka volt. A legszebb, amivel találkoztam. Ö pedig a farmeron kereszül simogatott és csókolt a lábam között. Elélveztem. Egy pillanat volt az egész. Biztos észrevette rajtam. Csókoltam, simogattam tovább. Ismét a kezembe élvezett. Majd elsirtam magam. Most mondta, hogy nem kellek neki, én meg itt beleszerettem. Már késö. Ez volt a gondolatom. Nem mondtam ki, hanem ehelyett sirni kezdtem. Egy hülye liba voltam. Nem értette, miért sirok. Próbált vigasztalni. Aztán kimerülten feküdünk egymás mellett. Szótlanul. Én teljesen felöltözve ö pedig letolt nadrággal. Szótlanul elmentem onnan.

Még két alkalommal találkoztam vele. Egyszer egy félév múlva, amikor közölte, hogy már nem szeret, söt, közömbös. Akkor meg akart alázni. Bosszút akart állni rajtam. Sikerült neki. Elsirtam magam. Aztán már megbánta, hogy ezt mondta. Láttam rajta, hogy ö is megrendült. Ott álltunk egy buszmegállóban, és én egy távolsági buszra vártam. Sirtam, mint egy gyerek, és nem érdekelt ki lát közben. Kértem, hogy menjen el. Ha közönyös, akkor menjen. Nem ment el. Ott állt, és várt amig felszálltam a buszra. Ott állt végig, ameddig el nem indult a busz, és fájdalommal a szemében nézett utánam. Csak néztük egymást. Integetett, mikor elindult a busz. Én is visszaintegettem. Végigsirtam a 3 órás buszutat hazafelé. Egyszer meg véletlenül összefuttam vele. Csak pár szót váltottunk. Többé nem találkoztunk. Néha beszélgetünk telefonon. Megnösült. Felesége sokkal idösebb nála. Nem lett gyerekük emiatt. Az asszony már 40 fölött volt jóval, amikor összejöttek. Boldog ember lett. Ennek örülök. Sajnos én nem tudtam öt boldoggá tenni. Hogy milyen is a jó szex, azt is csak 6-7 év múlva tanultam meg valaki mással.

Néha gondolkodom azon, mi lenne, ha elmondanám neki, hogy én szerettem öt akkor és ott, csak gyáva voltam és tapasztalatlan. De mindig elvetem a gondolatot, mert nem szeretnék sebeket feltépni benne. Ö most boldog a feleségével. Ha akkor nem tudtam ezt elmondani neki, akkor most már késö. Viszem magammal a sirba ezt, mint sok mást…

A végén következzen a folytatás: csatlakozz hozzánk a Facebook-on! 

Tudtátok, hogy a csiklóban másfél-kétszer annyi idegvégződés található, mint a péniszben? Ez, és még többek között az is kiderül a filmből, hogy a pénisz olyan, mint az egylövetű puska, míg a csikló a gépfegyverhez hasonlít.

A cím ellenére a Spektrum gyártásában készült darab tudományos alapossággal mutatja be a nők erotikához fűződő viszonyát, miközben olyan szórakoztató történeteket hallhatunk, mint a századfordulón praktizáló leleményes doktor, aki krém felírásával ösztönözte maszturbálásra a fiatal lányokat.

Nézzétek meg itt: http://www.youtube.com/watch?v=B5DbEajoO5o

Facebook: http://www.facebook.com/leabugyival
Levél: leabugyival@gmail.com

Most már komolyan fel kell tenni a kérdést: lehet Igazi az, akivel nem jó a szex? Noni Nuni beküldőnk neve nem csak !, de beszédes is. 

Árnyald te is a nők önmagukról alkotott képét, küldd el nekünk őszinte vallomásod a  leabugyival@gmail.com címre!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nagyon régóta, óvoda óta tudja a puncim, hogy mi a jó és mit akar minél többször.
Éppen ezért hét éve párkapcsolatban élek.
Hét évvel ezelőtt egy kamasz szerelem mindent vitt.
Imádta punci. Egyesesen mindennap, szinte magába szippantotta az ex farkát.
Simogatta, szívta magába a duzzadó, lüktető kemény fejét.
Végül odáig fajultam, hogy a szex érdekében mindent megbocsájtottam Neki.
Aztán úgy döntöttem, otthagyom, mert megcsalt az osztálytárssal.
Így punci is, és én is megundorodtam tőle.
Négy éve most is kapcsolatban élek, de a puncim egyszerűen nem hagy élni.
Amikor összejöttünk már akkor sem volt oda annyira punci a mostani a farokért.
Méretbéli gondok is vannak. De akkor legalább többször megkapta a magáét.
Kicsikét kérdéssel is fordulnék hozzátok.
Normális az, hogy négy év után punci alig kap faszt és állandóan ideges, meg hisztizik.
Ha én akarom boldoggá tenni, az nem elég neki. Néha már letörik a kezem, mire csendben marad két napig.
Egyszóval punci nem szereti az én nagy Ő-met.
Mert előjátékot is nagyon ritkán kap, de persze a fasz mindig kényeztetve és nyalogatva van előtte.
Néha már tocsog és izzik, hogy belé hatoljanak, de mire belelendülne az orgazmusba,  elélveznek.
Mára már nagyon ideges punci, szinte a földhöz vágja magát egy igazi szexért, ahol ki is nyalják, mert évek óta férfinyelvet nem látott.
Utálja punci ezt az életet. Lassan már elkalandozna más faszokra is. De én nem akarom megcsalni a barátom mert nagyon szeretem.
De ezt sem bírom sokáig.
És hogy mondják a pasik, hogy imádják a szexet.
Én itt vagyok, csinálnám akár mindennap. Punci napi többször is igényli.
De iszonyúan terrorizál, hogy nem kapja meg azt, amit kér.
Szexelni akar, mégpedig azonnal, több menetben és többször, mint két hetente egyszer.

Két bejegyzés között itt is megtalálsz bennünket: http://www.facebook.com/leabugyival!  

ICCT Hedral tündérmeséjének tanulságát leginkább a Harcosok klubja emblematikus idézetével  foglalnánk össze: "Csússz!"

Neki már bejött az élet. Küldd el nekünk te is történeted, hogy karmikus energiáinkkal téged is boldoggá tehessünk. Chímünk: leabugyival@gmail.com.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Úgy döntöttem, hogy a saját kezembe veszem az irányítást.

A legutóbbi levelemet visszaolvasva rájöttem, hogy bár az érzések helytállóak, viszont a vonzalmam
tárgya korrigálásra szorul. Megpróbáltam lemondani a férfiról, aki iránt oly heves érzelmeket
tápláltam és olyan sokat nyúltam magamhoz, miközben őróla fantáziáltam. Mindezt azért igyekeztem
megtenni, mert a kedves hímnemű kissé kiszámíthatatlan, szétszórt és link. De legfőképpen az volt a
problémám, hogy hiába akart megdugni, lószart nem tett az ügy érdekében. És ezt meguntam.

Nézelődtem potenciális partnerek után; még a házinyulas szabályt is megszegtem volna, de ekkor
kiábrándultam a fiúkból, mert a szomszéd jól fejlett németjuhásza is előbb cselekedett volna szex-
ügyben, mint akármelyik srác a látómezőmben – pedig egyáltalán nem vagyok egy bányarém. És a
perifériás látásom is átlagon felüli…

És ekkor úgy éreztem, hogy na jó… inkább leszarom az egészet, és nem görcsölök rá a témára.
Az eredménye a dolgoknak hamar meg is lett. BUMM! Hatalmas robbanás rázott fel ebből a
hibernált, „szextelen” állapotból. Történt ugyanis, hogy hirtelen felindulásból elkövetett alkalmi
munkámra való jelentkezés közben az ügyintéző hölgy közölte, hogy nincsenek meg a papírjaim,
álljak félre a sorban. Ide a fal mellé – szólt rám jó hangosan. Aztán a Sors keze belepiszkált a
dolgokba, ugyanis az utánam következő fiatalembernek sem voltak rendben a papírjai, ezért Őt is a
falhoz parancsolta a hölgyemény. Pontosan mellém. Amikor odaért, felém fordult és egy aranyosat
kuncogott. „Mennyire nem szeretek várakozni” – valahogy így hangzott az első mondata. 3 órán
keresztül vártunk még. Ezalatt kibeszéltük a családjainkat, az életünket, a problémáinkat, zenei
ízlésünket, és lényegében mindent. Olyan volt, mintha ezer éve ismernénk egymást.

A harmadik órában újra az ügyintéző nőszemély hangja zavart meg – hazaküldtek minket munka
és pénz nélkül. Mi meg elmentünk egy kis kocsmába, ami azóta a törzshelyünk lett. És még sokat
beszélgettünk… nagyon sokat.

Aztán úgy éreztük, hogy több hetes folyamatos verbális izgatás után ideje a tárgyra térnünk. Én már
útközben olyan nedves lettem, hogy a buszút helyett simán az ülepemen csúszhattam volna végig A-
ból a B pontba. Nem estünk rögtön egymásnak, ugyanis mindkettőnk még picikét halogatni akarta a
dolgot. Mert még korai, meg akkor voltam náluk először stb. Aztán lehúzta a bugyimat.

Sosem vágtam még forró késsel a vajat, de valahogy így passzoltunk össze rögtön elsőre.
Meglepődött a hely szűkössége miatt, de láttam, hogy iszonyatosan jólesik neki. És nekem is
rendkívüli élmény volt. Tudjátok, az az igazi élménydús, érzéki, mocskos szex. Amikor a testnedvek
megállíthatatlanul csordogálnak össze-vissza, az érzékek pedig eggyé forrnak – egymásban fürdünk.
Szerintem ezt igazán az értheti meg, aki már adta oda a teljes lényét a szexualitás élményének,
annak, hogy mennyire felemelő az, amikor azon ember karjaiban lelsz teljes nyugalomra, akihez
annyira vonzódsz. Én ezt az embert megkedveltem, aztán megszerettem.

Jelentem, itt állok szerelmesen, nem is gondoltam volna. Mennyit változik az ember pár hónap alatt…
Nem tudok betelni az arca formájával, a teste látványával, a bőre érintésével, na meg azzal az isteni
finom farokkal, ami életem eddigi legteljesebb gyönyöreit okozza nekem. Őszintén látom rajta, hogy
Ő is ugyanígy érez irántam; teljesen feloldódik mellettem, és látom az arcán szeretkezés közben, hogy
mennyire élvezi ezt az egészet. (Amúgy meg egy perverz kis dög. De nekem sincs okom panaszra:
még nem tudtuk eldönteni, hogy melyikünk a perverzebb.)

Szóval oly sok bugyiizzasztó keresgélés után végül rám talált a Férfi. Önmagától. Kérnem sem kellett,
utalgatnom meg pláne. Egyszerűen csak cselekedett.

(Fiúk, férfiak: legyetek szívesek tettre készebbek lenni. Tudom, hogy a nőkben is sok a hiba, és sokan
kelletik magukat, de ha ott van a közeletekben az úgymond „Igazi”, akkor ne halogassátok a dolgot,
menjetek oda hozzájuk és nyúljatok a bugyijukba – szép szavakkal.:) )

Azt hiszem, épp itt az ideje cselekedni. Mindjárt befejezem az írást, illetve lerakom a cigarettát. Még
az éjjel kezembe veszem azt a csodás hímtagot.

Jó, mi? Még több jóért lájkolj bennünket a Facebook-on!  

"Előre leszögezem, hogy még nem teljesen olvastam végig Jelto Drenth A világ eredete című könyvét, de már csak két fejezet van vissza." - Cat nem csak egy könyvkritikával kedveskedik most nektek, de a blog rendeltetésszerű használatát is kiválóan példázza. 

Tessék követni őt, és mindenféle írásokat küldeni nekünk ide: leabugyival@gmail.com.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Már nem is tudom, hogy hol olvastam ennek a könyvnek a létezéséről, de egyből elhatároztam, hogy megveszem. Jelto Drenth szexuálpszichológus, ennek megfelelően kiterjedt ismeretei vannak a szexuális problémákról. A könyv azonban ennél jóval több témát ölel fel. Alcíme: Tények és mítoszok a vagináról. Drenth nagyon élvezetes stílust használ, így a több mint négyszáz oldalas könyv nem okozhat nehézséget azok számára sem, akik nem szeretnek olvasni.
Én azt hittem, férfi nem mondhat nekem újat a témakörben, de tévedtem. És nem csak újdonságokat tudtam meg, de sokszor felröhögtem magamban, hogy nahát. tényleg. Mindjárt az első fejezet harmadik oldalán magamra ismertem: „Ezzel magyarázhatjuk tehát, hogy a nők, közösüljenek bár minél többször, csak annál több közösülésre vágynak. A méhszájnál ugyanis kolerikus és sós gőzök gyűlnek össze, s így az egyes közösülések csak újabb és újabb viszketegséghez vezetnek.” A gőzös részt mondjuk, nem igazán érzem a magaménak, de a többit igen.
A könyvben részletesen olvashatunk a női nemi szervek működéséről, a női nemiségről, a szüzességről, és különösen izgalmas volt számomra, hogy más kultúrák szexuális szokásairól is átfogó képet kaphatunk. Megismerhetjük a vibrátor hiteles történetét, én például meglepetten olvastam, hogy kezdetben orvosi célokra használták, nevezetesen a nők hisztériás kirohanásainak kezelésére.
Vannak kevésbé érdekes fejezetek, a nőknek például nem hinném, hogy a női nemi szervek részletes bemutatása újdonsággal szolgálhat, de érdemes azokat is elolvasni, mert a stílus meglehetősen sztorizgatós, sok-sok idézettel a témába vágó más könyvekből, tanulmányokból, életrajzi írásokból.
Olvashatunk szexuális diszfunkciókról, és örülhetünk, ha velünk nincs ilyen probléma, ugyanis én szintén innen tudtam meg, hogy milyen apró dolgok képesek hatalmas galibát okozni a későbbiekben. A könyv végigvezeti olvasóját a gyerekkori tudattalan maszturbációs kísérletektől az apaválasztás ösztönösségéig, és a kultúrák különböző „szülési szokásaiig,” olyan kitérőkkel, mint a korábban már emlegetett vibrátor, a clitoridectomia, vagy a női nemi szervek imádata a művészetekben. 
Ha volna hasonlóan átfogó könyv a férfiakról, biztos, hogy az elsők között venném meg. Ezért is volt furcsa számomra, hogy az a kevés hímnemű egyed, akiknek meséltem már a szerzeményemről, idegenkedve fogadták, és értetlenkedtek, hogy mégis miért kellene nekik elolvasni. Hát azért, mert érdekes, basszus, meg mert, ha a nők tanulnak belőle, akkor talán ők is.

A Facebook-on rendszeresen idézünk a könyvből, ha érdekel, nyomj egy like-ot ránk itt: http://www.facebook.com/leabugyival! 

Amikor a vágyainkat helyezzük előtérbe, abból mindig valami izgalmas sül ki. Jeanette Belle új történetében a P mégis átveszi az irányítást, a főhősnő idegeinek legnagyobb bánatára. De azért nagyon cuki.  

Mutasd meg magad te is! Név nélkül, vagy akár saját blogcímeddel is elküldheted nekünk személyes vallomásod. És küldd is! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Egy tükörben találkozott a tekintetünk. Meglepődtem, nevettem és azt gondoltam, hogy úristen de meg tudna baszni. De azt nem lehet. Alaposan megmostam a kezem, szép lassan szárazra töröltem. Gondoltam addig elmegy. Kiléptem a mosdóból, nem láttam. Megkönnyebbültem. Elindultam a kijárat felé, amikor egyszer csak mellém lépett. Vicces volt, ugye? - kérdezte mosolyogva. Igen, mosolyogtam vissza. Nem iszunk meg egy italt?

Megittunk egy italt, aztán még egyet. Nehéz itt, igen a politika, elvesztettem a munkámat, pedig jól
ment, de mindegy, majd talpra állok. A nőmmel is szakítottam, ez egy kemény év. Hát igen, most
sokan, mások is. Olvastad? Ühüm. Szerinted is Barry White a soul királya?

Mindegy volt mit mond. Nem igaz, hogy meg sem hallottam. Hallottam, válaszoltam, igyekeztem
intelligens benyomást tenni. De minek, miközben semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra,
hogy le akarok vele feküdni, de nem szabad. Fel kéne állnom és haza kéne mennem. Főzni.
Felállok, kimegyek a mosdóba. Belenyúlok a bugyimba. Tocsog a puncim. Sikítani tudnék, annyira
élvezem. Ezer éve, ezer éve nem volt ilyen. Fülig ér a szám, mindenem él, édes a szám, csak a
gyomrom csomóban. Veszek egy nagy levegőt, mindenem beleremeg. Nem fogok tudni hazamenni.
Egy ribanc vagyok.

− Vegyünk egy üveg pezsgőt?
− Egy üveg pezsgőt? És hol innánk meg?
− Nem tudom. Hol laksz?
Hozzám nem mehetünk. Meg amúgy is, udvaroljanak, hódítsanak meg. Áldozat akarok lenni, nem
ribanc. Mellém ül és végigcsókolja a bal arcom, fel a szemöldökömig. Megcsókol. Lehunyom
a szemem, és tudom, hogy végem. Fel fogok menni hozzá. Baszni fogunk, kefélni, szeretkezni.
Valamelyiket vagy mindet, de fel fogok menni.

− Vegyük meg azt a pezsgőt.
Pezsgő, óvszer, cigi. Taxi. Hideg a lakás. Nem az enyém. Feltekeri a fűtést, fürdővizet enged.
Együtt pisilünk, együtt vetkőzünk, együtt mászunk be a kádba. Forró a víz, hideg a bőrünk, egy
pohár pezsgő. Szép a mellem. Nézem és nem hiszem el, hogy itt vagyok. Imádom, hogy itt vagyok.
Megcsókol, megfogja a mellem, megbasz a kezével. Leszopom, kefélünk, csattog a víz, pezsgőt
iszunk. Én ezt nem így képzeltem. Azt hittem találok egy valakit, akivel jó élni, jó a szex, együtt
kelünk, együtt fekszünk, együtt élünk.
Kihűl a víz, jön az ágy. Kezdjük elölről vagy folytatjuk. Nézőpont kérdése. Elfogy az óvszer.
Elalszunk.

Jól aludtál? És már fordul rám, de nincs óvszer. Ő anélkül csinálná, naná, de nem lehet. Nem lehet,
mert pasim van. Majd ő lesz a pasim. Nem, nem, mindegy, kell az óvszer. Nálam van még egy. De
nem elég, kimos egy óvszert. Aztán a többit sorjában.

Délután 6 óra van. Csörög a telefonom. Mit csinálsz? Teszek-veszek. Jól van, kicsit kések. Nem
baj.

Mennie kell, mennem kell. Mi lenne, ha összejárnánk kefélni? Megtanítanálak kefélni, úgy
kefélnél mint kevesen a városban. És a segged is megdugnám. Finoman, hogy ne fájjon, de élvezd.
Megadom a számom.

Állunk a kapuban. Azt mondja, majd felhív. Jeanette Winterson mondja: „Az ember játszik. Nyer,
veszít, játszik.” Vajon felhív?

Folyamatosan frissülő, a blogon meg nem jelenő új tartalmakért szeress bennünket a Facebook-on is!  

Kiki története látszólag szerelme elvesztéséről szól, de inkább azoknak lehet érdekes, akik hajlamosak a saját vágyaikat feláldozni. Biztos, hogy az önzetlenség a legfontosabb egy párkapcsolatban?

Neked is van egy jó sztorid? Oszd meg velünk a leabugyival@gmail.com  -on!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Akartam valami izgalmasat írni. Valamit, ami tanulsággal szolgálhatna. De nem tudok. Ez az igazság. Egyszerűen magamat sem ismerem. Vagyis a Puncimat. Szomorú, de így van. Tudom mi a jó. Tudom, hogy mit próbálnék ki, mi az amire kíváncsi vagyok. De ennyi.

Punci (mert a pina számomra olyan idegen) mindig kíváncsi volt. És én is. Talán túl hamar, nem a megfelelő személlyel kezdtük el a dolgot. A szexet. De ez nem indok. Egyre jobban kiégtem. Először egy pasi sem tudott minket kielégíteni. Volt, hogy lelkileg jól éreztem magam, mert a jelenlegi barátomnak jó volt. De Puncinak nem (és így az én boldogságom sem volt teljes). Aztán jött a nagy áttörés, a pasi, aki a farkával olyan jó volt, hogy Punci volt a legboldogabb a világon és együtt élvezett az ő Kedvesével. És én boldog voltam, míg nem jött más aki elragadta a szívem. Egy forró szexre emlékszem, az utolsó találkozásunkról. Jöttek mások, jöttek akik a nyelvükkel, a kezükkel érték el azt, amit ez a pasi a farkával. Volt aki feladta és azt mondta nem bírja tovább a nyelve, keze. Persze pont a kritikus pontnál és Punci mindig őrjöngött, mert ő nem szerette azokat a farkakat. Néha jó volt, de legtöbbször nem.
Én szerelmes lehettem, ha Punci nem volt boldog. És én még ma is azt vallom: a szex igenis fontos egy kapcsolatban. Ha az nem működik, ha egyiknek nem jó, nem lesz a kapcsolat sem teljes. 
És itt jön az, aminek jönnie kell, mert le kell írnom, mert Punci is és én is sírok a fájdalomtól. 
Jött Ő. Isteni pasi. Pont, amilyen kell. Eléggé szőrös, eléggé pasi és eléggé... eléggé nagy. Pont jó.
Szerelmesek lettünk. Borzalmasan. Csak hogy az évek során (szám szerint 7 és fél év, amiből fél év volt teljes élvezetben) kialakult a remek színjátszás, hogy igen, köszi nagyon jó volt. Merev lettem, nem mertem már élvezni sem, mert "jaj mit szólna", meg "neki legyen jó én úgysem számítok" és a többi magyarázat, hogy miért nem ment. 
Őt viszont érdekelte. Nagyon is. Neki azt számított, hogy jó legyen. És mindenhogy jó volt, csak épp, nem élveztem el. Mindig begörcsöltem az előtt a bizonyos csúcs előtt és gyorsan felültem az ágyban, pózt váltottam, persze nagyon lassan, hogy lehiggadjak. Bennem volt az összes felgyülemlett év és féltem.
Aztán három hónap alatt eljutottam oda, hogy kis játékot csináltam egyik éjjel, hogy feloldódjak és minden rendben menjen. Úgy is volt, viszont Ő előbb elélvezett és hát vége lett. Na nem azért, mert nem érdekelte a dolog, csak így alakult (3óra alvás után 10óra munka, hosszú éjszaka, már hajnal kettő volt. szerintem megérthető). Punci és én izgatottan, mindemellett szomorúan bújtunk ágyba. Azóta semmi nem volt, mert csúnyán összevesztünk. A szex miatt. Mivel Punci követelt és én szomorú voltam. Azóta mindketten szomorúak vagyunk. 
Én az elvesztett szerelmem miatt, ő az elvesztett Kedvese miatt. Mindketten vesztettünk és újabb hét és fél év várakozás után már nem hiszem, hogy ilyen könnyű lenne a felengedés, mint most. (már ha sikerülne.)

További tartalomért kattints Facebook oldalunkra és like-old a Le a bugyival! -t! 

P. kidobja Mérit. A válóok a Pina, egyszerre kettő. 

Várjuk továbbra is a vallomásaitokat a leabugyival@gmail.com címen. Egyetlen kérésünk, hogy legyen őszinte.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Igen, jó nedves a pinája, tessék. - szólt P. végső érve. Az első komoly kapcsolatunk, persze mindketten szereztünk már előtte némi tapasztalatot, így a szívem mélyén pontosan tudtam, mit kell kérdeznem ahhoz, hogy P. vérig sérthessen.

3 fiúval volt dolgom korábban. Tinibonyodalmak, semmi különös, kicsit maszatoltunk egymáson, aztán 1 hónapig rólunk beszélt az egész iskola. Kevés hosszú távú következtetést lehet leszűrni egy ennyi idős fiútól, gyakorlatilag ráfújsz a farkára, és eldurran. Mégsem kellett az egyértelmű visszaigazolása ahhoz, hogy érezzem, valami nem oké. Van orgazmusom, a testem papírforma szerint működik, igazából elképzelésem sincs, honnan vettem, hogy nincs velem minden rendben...

Mindenesetre amire P. kidobott, addigra volt egy erős sejtésem. A szakítás egy hosszú, fájdalmas út végét jelentette. Így visszagondolva, valamennyi klasszikus hibát elkövettük, de hát ilyenek az első "komoly kapcsolatok", nem? Sokáig vajúdnak, aztán az egyik felszívja magát és kiteszi a másikat. A másik meg, mégha össze is áll a fejében, megpróbál visszamenni. Én. Másnap egyszerűen megjelentem a lakásán. Soha nem felejtem el P. hasonlatát:
- Olyan ez, mint amikor nagy nehezen végre összepakolod és kiszórod a gyerekkori kacatjaidat. Fogsz egy dobozt, és beleteszed a kis műtyűröket, mert már nem férsz el, szükséged van a helyre, és ezért meg kell válnod ezektől az emlékektől, nincs más választásod. Aztán leviszed a kukába, ejtesz egy könnycseppet, lezárod magadban. És amikor felérsz a lakásba, mindent ugyanúgy találsz.
Veszekedni kezdtünk. Bármi áron, de hallani akartam, mi az oka. Kiderült, hogy van valakije.
- És?! Mit tud az a nő, amit én nem?!! Mitől jobb? Hmm?! Gyerünk, mondd meg!
Aztán kibökte, hogy a nőnek "jó nedves a pinája".
- Én meg olyan vagyok, mint egy kiszáradt túrós táska...
Végülis, erre vártam. Hatalmas megkönnyebbülés volt végre mástól is hallani, amit régóta gyanítottam, hogy nekem nem lesz "olyan jó nedves".

Ne érd be ennyivel! Like-old oldalunkat a Facebook-on!

Lucita mézeshetét megkeseríti az átkozott nemi baj, miközben már állapotos a fiával. Nagy ölelés!

Meséld el nekünk te is vicces, szomorú, vagy tanulságos történeted! Címünk: leabugyival@gmail.com!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Emlékszel, amikor a Notre Dame mellett a nyilvános wc-ben gombát kaptam? Már akkor tudtad, hogy baj lesz, amikor megérezted, hogy felfröccsent a lé, szép kis nászút, káromkodtál a fülkében és vadul törölgettél, lehet, hogy azzal cseszted el, volt helyük megtelepedni a kis rohadtaknak. A német autópályán úgy nyomtad hazafelé, mint a meszes, de még két nap volt, mire orvoshoz tudtál vinni, a lift nem működött, és te sírtál, mire felértél a negyedikre, úgy fájtam és viszkettem. Persze fogalmad nincs, én mit éltem át. Az orvos arca velem volt egy magasságban, amikor azt mondta, kár, hogy nincs nála a fényképezőgépe, mert ez olyan, amit még nem látott, tankönyvben a helye. Erre te összezártad a lábad. Pedig ilyen figyelmet azóta se nagyon kaptam. Ilyen gyengéd és kedves törődést, mint attól az idős orvostól, aki akkor irrigált, és bekente többszörösére dagadt, fájó ajkaimat, hogy legalább haza tudjál vinni. Az a szag és az a váladék. Te jó ég! Emlékszel, frankón zöld volt.

Te persze azon aggódtál, hogy az öt hónapos magzatod ne kapjon semmi fertőzést, de hát nem kapott, a nyákdugó jó kis találmány. Én meg azon paráztam, hogy soha többé nem leszek olyan halovány rózsaszín, mint a pillecukor, és nem lesz férfi, aki csókolózna velem, ez a szag nem múlhat el nyomtalanul.

Szerencsére tévedtem, a váladékozás már két nappal később elmúlt, vele a bűz is, de hát én csak egyy pina vagyok, szabad nekem tévedni.

Azóta persze jobban vigyázol rám, bár voltak baleseteim. Jó, tudom, arról a borostás dologról nem te tehetsz, hanem az, akin a borosta volt. Szerinted találkozom még vele?

Ha tetszett a sztori, várunk a Facebook-on is!

                                            
Mindig furcsa érzéssel tölt el bennünket, ha egy történetben egyszerre szerepel a punci, a farok és a gazdi szó. Na mindegy.

Usagi kamaszosan szétszórt vallomásának egészen különleges tanulsága van: a pina néha jobban tudja, mint mi.

Te is tudsz valamit? Meséld el nekünk a Pinablogon!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Úgy döntöttünk, Punci és én, hogy kiírjuk magunkból az elmúlt időszak eseményeit, amelyek régen kezdődtek és mostanra végre lecsendesedtek. Az egész ott kezdődik, hogy Punci és én nagyon jóban voltunk, megértettük egymást és tudtuk, hogy a másiknak mi a jó, Punci ekkor még nem találkozott egy farokkal sem, kicsit tartott tőlük, hogy bántják, hiába mondtam neki, hogy nem fogja egyik sem és különben sem engedek a közelébe egyetlen rosszvágású farkat sem. Punci hajthatatlan volt, végül ráhagytam a dolgot, nem foglalkoztunk a farok kérdéskörrel.

Egy ideig ez sikerült, aztán egy ismerőssel összehozott a sors, először csak ismerkedés szintjén, végül egy pár lettünk, de Punci nem engedett és nem akarta még csak látni sem a farkát. Nem tudtam megértetni vele, hogy úgy érzem szeret az a férfi és ezért neki, Puncinak is szeretnie kell. Ez kétszeres hiba volt. 1. a férfi minden állítása ellenére nem szeretett. 2. Puncinak nem KELL szeretnie senkit azért, mert én azt mondom.

A gondok itt kezdődtek. Punci nem akarta, hogy a farok bekerüljön. Az pedig csak bekerült, Punci sírt, hisztizett, nem így képzelte el, a férfi nem foglalkozott se Puncival, sem velem. Punci ezt könnyezve hányta a szememre, amikor a férfi végzett és mi ott maradtunk teljesen megsemmisülve, nem így képzelte azt, amikor az első farokkal találkozik, nem lányregényt várt rózsaszirmokkal, csak figyelmet. Azt mondta, hazudtam neki, mert igenis fájdalmat okozott és innentől kezdve nem hajlandó még csak ránézni sem a másikra. Ennek ellenére, néhány együttlétre rákényszerítettem. Sírt és aztán én is vele együtt sírtam. Punci és én éreztük azt, hogy nem vagyunk fontosak. Így a kapcsolat szexuális és minden más dologban mérhető hanyatlása a végéhez közeledett, végül kis átmenettel megszűnt.

A nagy változást Puncinak köszönhetem. Egy régi és jó baráttal sokat találkoztam, Punci pedig minden találkozáskor örömujjongott: "Igen,igen őt akarom érted Gazdi, ŐT akarom, magamban és MOST!" Követelőzött, tocsogott, én pedig nem tudtam mitévő legyek. Ezt már akkor is elkezdte, amikor az ex még megvolt, nem kis fejtörést okozva nekem. Végül az lett amit Punci akart, a kedves ex replikázott, hisztizett nem értette a dolgot, ő miért nem és a másik miért igen, miért nem adtam neki esélyt. Megadtam az esélyt, és ezért az esélyért még Puncit is bántottam. Ilyen önfeláldozást viszont nem érdemelt.

Punci boldog és a Gazdi is. Punci életének második farka maga a csoda, ezt nem győzi elégszer a tudomásomra hozni, én pedig nem bírom elégszer elmondani, hogy a farokhoz tartozó többi rész is egy csodával ér fel. Én ilyenkor mosolygok, ha Punci tudna ő is biztos azt tenné.

Így leírva az egész nem tűnik nagy tragédiának, de akkor, amikor megéltük... maga volt a pokol. Punci utálta, hogy kihasználják és most is meglepetésként éri, hogy ő van az előtérben és igenis kényeztetik, foglalkoznak vele, Gazdi azóta is hallgatja, hogy hülye volt, és bizony ha Punci nem talál ilyen jó farkat, akinek a "sallang" része tetszik, akkor még most is pityeregnénk mindketten. Ez van, Punci határozott személyiséggé nőtte ki magát, legalább kettőnk közül valakinek legyen vér a pucájában:D

Majdnem 400-an várjuk a 400. csapattagot! Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: http://facebook.com/leabugyival!

Nevét nem vállaló beküldőnk kronológiát készített a pinájáról. Az írás egyelőre az 5 és 18 éves kora közötti eseményeket dolgozza fel, szenzációs stílusban. A folytatás bíztatásra szorul, ezért én most elkezdem visszatapsolni. Folytassa, Anonymus!

Örökélet, cheat a Mortal Kombatba, P a nagy betűs életbe: leabugyival@gmail.com. Küldd el nekünk vallomásodat!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
~5.-6. év
Első emlékem a pinámmal kapcsolatban, amikor Anyukám rámszólt, hogy óvatosan szálljak ki a kocsiból, nehogy valaki meglássa a csupasz fenekem. Aznap valamiért bugyi nélkül mentem haza az óvodából. Körültekintően léptem ki a hátsó ülésről. Kurta szoknyácskámat esetlenül lapogattam combomra, nehogy véletlenül kivvilanjon, aminek nem szabad.

Máig fel tudom idézni azt a furcsa, izgatott szégyent.

~16. év
A Bátyám már nem él otthon. A szüleim a konyhában élik estéiket. Lemegyek hozzájuk, és a tőlem telhető legnagyobb természetességgel próbálom oldani a közelgő téma feszültségét.

Máris kimondom.

Beszéljünk a szexről!

Magamra erőltetek egy kis zavart, hogy segítsek nekik. Hebegnek-habognak, bájosnak találom. Édesanyám a sarokba szorított állatok kétségbeesett dühével tiltakozik. Összeveszünk.

Kaptatok fel a lépcsőn, még elcsípem, ahogy Apukám azt mondja Anyukámnak: "Nem fogja megvárni, amíg te felnősz ehhez a beszélgetéshez."

Már nem vagyok szűz...

Az első.
Kisfelnőtt vagyok, a gimnázium derekán. A szüleim szigorúan fognak. Nem haragszom ezért, nem lehet könnyű egy diktátort nevelni. Tíz órára haza kell érnem, a fiúm, aki 200 km-re lakik, nem alhat nálunk.

Ártatlanságom nem érdekel. Minden bizonnyal hamarosan megtörténik.

A barátom egy nyári napon meglátogat. Vonata reggel érkezik, este megy. 19 éves, ő sem volt még nővel. A pinám borzasztóan kíváncsi.

Anyukám a kertben tesz-vesz, szereti gondozni a növényeket, pláne mindezt bikiniben, hogy simogassa a bőrét a napsütés.

Közben beleülök a fiúm ölébe.

14.-18. év
Az osztályteremben az ablak mellett, a bal oszlop harmadik padja az enyém. Időnként csatlakozik mellém valaki, gyakran mégis egyedül ülök. Mellettem egy radiátor, amire módszeresen felvezetjük az előttem helyet foglaló barátnőimmel, hogy ki kivel feküdt le.

Az én listám a leghosszabb. Büszkeség tölt el, ha rápillantok. Ennek oka nem a mennyiségi fölény, hanem a tény, hogy a másik két lányhoz képest én előnytelenebb külsővel rendelkezem.

Az életben való sikert ennek a felismerésnek köszönhetem.

18. év
Minden nő életében van egy férfi, akit az anyja lánygyermekének szán. Ez a férfi általában nem az a férfi, akit a lány is magának szán. :)

B. politikai nézetei megegyeztek a szüleimével, és ellenkeztek az enyémmel. B. zenei ízlése közel állt Apuéhoz, én viszont csömört kaptam Miles Davistől. B. undorral gondolt a találkozásunkat megelőző időszakra, és előszerettel hangoztatta a család, az emberi értékek és a hűség fontosságát. Szemben nyilvánvalóan az én erkölcstelen múltammal.

B. néhány hónappal később könnyek között bevallotta, hogy kapcsolatunk elején megcsókolta az exnőjét. Ha-ha-ha.

Sajnos ez az érzelmi vihar sem mentette meg a pinámat az ásítozástól. Kezdetét vette a párkapcsolatok rám azóta is gyakorolt szimptómája: a szex iránti sóvárgás megszűnése.

B. persze számonkérte rajtam a lotyót. B.-t felvilágosítottam, hogy 1 éve van abban, hogy kitekerjem a nyakát. Neki is.

Mielőtt totálisan szedálta volna a pinámat, megpattantam.

Talán folytatom.

Addig is csatlakozz hozzánk a Facebook-on!

Van egy olyan kategóriánk is, amiben a közérdekű információkat osztjuk meg, esetleg beszámolunk valamilyen témába vágó kulturális programról, érdekes reklámról. Ezeket - a Pinablog összes többi bejegyzésével ellentétben - mi írjuk, reméljük, szeretni fogjátok őket.

Rövid kitekintés következik, jelentés A bugyin túlról.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A "TALLAS", azaz "méretek" nevet viselő kiállítás a női testet érő támadások ellen kíván fellépni. Elsősorban a milliók fejében élő "egyetlen tökéletes" ideálképpel szemben, amit a média és a gazdaság generál, és amely mára társadalmi problémává nőtte ki magát.

(A linkért köszönet Mirának.)


A "TALLAS" egy fiktív üzletbe invitál, ahol a látogatók belebújhatnak idegen nők testébe. Izgalmas, mi? Az installációk olyan nyers, photoshoppal nem feljavított egész alakos képek, melyek különböző életkorú, bőrszínű és testi adottságokkal rendelkező nőket ábrázolnak.


A kiállítás dacolni szeretne a trenddel, hogy a nőket árucikként kezeljék. (56, maradhat?) Fontos kérdéseket akar feltenni, amik olyan sarkallatos pontok körül forognak, mint hogy milyen is a valódi szépség.

Azokra a furcsán szerethető hibákra és egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet, aminek egyedi külsőnket köszönhetjük. Bíztat, gondolkozzunk másként ezekről: a ráncok életünk emlékei, a pigmentfoltok napsütéses nyaralásokról mesélnek, a hegek kamaszkori csibészségekről. Miért takargatjuk és szégyelljük őket?
A "TALLAS" a maga provokatív és ironikus formájában szeretné közölni, hogy mindannyian különleges és megismételhetetlen alkotásai vagyunk a természetnek.

A testet viszont a szellem tölti meg egyediséggel. A szellem, ami azért a mozdulatért felelős, hogy a kezek finom ételek, hozzá illő ruhák és különleges könyvek után nyúljanak. Aki ezek után azért sír, mert áruként kezelik, az talán meg is érdemli.

Tetszik? Fúj? Na és?

Mondd el a kommentboxban, vagy csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
De ne érd be ennyivel, küldd el neki a te történeted is, nagyon várjuk a leabugyival@gmail.com címre! 

Minden drága olvasónknak élményekben, nekünk pedig bejegyzésekben gazdag új évet kívánunk!

Következő írónk, Ildikó leltározza élete szexuális partnereit, hogy aztán a végén feltegye a kérdést, amit minden valamire való nő feltett már.

Nem kell hozzá a szavak emberének lenned, hogy megoszd velünk a te emlékeid, vágyaid, érzéseid. Küldd el nekünk őszinte vallomásodat a leabugyival@gmail.com postafiókba!  
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A puncimat mindig is szerettem, és azt hiszem ő is engem. De valamiért féltem örömet okozni neki. Próbált rá célozgatni, hogy mi lenne a jó neki, de én ellenálltam az akaratának. Aztán hirtelen egy csapásra minden megváltozott. Azóta a puncim lett a legjobb barátom, és az életem egyik legfontosabb része. Imádjuk egymást, de néha vannak nézeteltéréseink.  Mikor még nem is tudtam, mit is jelent pontosan a szex, már akkor is elképzeltem, hogy hogyan fogom csinálni.
Mivel elég finnyás vagyok, azt gondoltam, hogy soha életemben nem fogom engedni egy pasinak, hogy szájon pusziljon, a nyelves csók gondolatától még a hideg is kirázott.
Aztán megismertem valakit. Gyűlöltük egymást, de el kellett viselnünk egymás közelségét. Aztán hirtelen valami megváltozott. A gyűlöletből barátság lett, majd később még valami.  Szerettem a közelében lenni. Hiányzott. Aztán egyik este úgy alakult, hogy közösen kellett elmennünk valahova. Útközben eltévedtünk, aztán egy sorompónál pirosat kaptunk. Itt kaptam meg életem első csókját. Ami furcsa volt, hogy én is akartam, és nem volt gusztustalan, ahogy elképzeltem. Másnap este már vetkőztettük egymást, valahogy ösztönösen éreztem, mit kell csinálnom. A puncim is tette szépen a dolgát. Nedvesedett rendesen. És ő a kezembe adta az álló faszát. Kicsit megijedtem, mert olyan hatalmasnak tűnt. Megsimogattam, és jól szemügyre vettem. Beleegyeztem, hogy betegye a puncimba. A puncim tudta, hogy nincs semmi baj, de én féltem kicsit. Azt hallottam, nagyon fáj. És tényleg fájt, de csak egy kicsit. Utána viszont nagyon jó érzés volt. Mintha rájöttem volna, hogy miért érdemes élni. Abban a pillanatban tudtam, hogy nekem és a puncimnak szükségünk van a faszra. A félelmeim, és rossz érzéseim örökre elszálltak. Ez a csodás pénisz, az első az életemben, fél éven át okozott nekem boldog órákat. Megtanultam, mit is jelent az a szex, és minden mást is, habár az az igazság, hogy valahol a lelkem legmélyén már mindig is tudtam, hogy mit is kell tennem, hogy örömet okozzak a puncimnak, és a fasznak is.
Fél év után a barátság megszakadt, de a mai napig hálás vagyok neki, amiért tanított és megmutatta, milyen jó a szex.
A puncim viszont ezek után sem nyugodott meg. Fasz kellett neki.
A következő "áldozatunk" szintén egy régi ismerős volt, akivel eleinte nem jöttünk ki túl jól. Itt is villámcsapásszerűen változott meg minden. Ez a kapcsolat másfél évig tartott. Ezek után úgy éreztük puncival, hogy a világ összes fasza sem lenne elég nekünk. Kipróbáltunk sok-sok faszt, de valahogy egy sem volt az igazi. Volt, hogy egyszerre három fasszal csináltuk, de az sem volt elég.
Aztán találkoztam egy tehetséges fasszal. Vele jó volt a szex, de semmi más nem működött. Punci ragaszkodott hozzá egy ideig, de utána ő is belátta, hogy létezik más fasz is a világon. 2 év után szakítottunk. Ez nemrég történt. Most itt vagyunk egyedül, ketten puncival. Próbáljuk vigasztalni egymást, de ez mégsem az igazi. Nekünk fasz kell. Kaphatnánk is ezret. A pasik imádnak minket, azt mondják szépek és jók vagyunk.
A probléma csak az, hogy megismertem egy pasit, aki csodálatos. Ő nem csak egy fasz, benne több van. Ő igazi férfi. Mikor először láttam életemben, úgy éreztem, kell nekem. És punci is. Életem legnagyobb csalódása volt, mikor kiderült, hogy ő lesz a főnököm. És most még jobban úgy érzem, hogy akarom, de közben visszatart az, hogy a főnököm. Mikor hozzám ér belebizsergek. Kedves, törődik velem, megölel, megpuszilgat, ebédet hoz, hozzám bújik. Egyszer pettingeltünk is. Fantasztikus volt. Utána hozzám bújt, és úgy aludtunk el. Azóta viszont semmi nem történt, csak ölelés, puszi, szeretgetés. Most pedig várok, hátha történik valami. De a puncim egyre türelmetlenebb. Egyszer már sikerült felülkerekednie. Szexeltem egy pasival. Nem volt nagy élmény, de jobb mint a semmi. A probléma, hogy ez csak 3 napra nyugtatta meg a puncimat. Mostmár megint nagyon ideges. Én nem vagyok neki elég, sem a vibrátor. Neki fasz kell. Én viszont nem tudom. Minden nap kapok egy kis búcsúpuszit a számra. Meg néha ölelgetést, meg szeretgetést. Azt hiszem, fél egy kicsit, hogy mit gondolnának rólunk. Ha tehetném felmondanék, de imádom a munkámat, és nem akarom itt hagyni őt egyedül, mert nem bírná a sok munkát. Mikor ittunk egy kicsit (nah jó annyira mégsem kicsit), akkor történt az a bizonyos petting. Azért csak ennyi, mert a puncim éppen nehéz időszakban volt, és nem szeretem a véres dolgokat. De a fasza csodálatos volt. Akkor azt mondta nagyon kíván, és tetszek neki, de nem mert lépni, mert félt, hogy mit szólok. De azóta sem történt semmi, a puncim pedig nem egy türelmes fajta. Neki kell a fasz, most azonnal. Tudom, hogy félénk a pasi, de a puncim türelmetlen, és nem tudom meddig vagyok képes küzdeni vele. Legszívesebben ebben a pillanatban letépném róla a ruhát, rádönteném az íróasztalra és beleülnék a faszába. Szerintem a puncim is díjazná. Még soha nem kívántunk ennyire senkit, mint őt.
A nagy kérdés: várjunk az igazi férfira, vagy adjam meg magam a puncimnak, és érjem be egy egyszerű fasszal, amit azonnal megkaphatok?

Éppen a 400 rajongóra gyúrunk, ezért ha tetszett a poszt, nyomj ránk egy like-ot itt: http://www.facebook.com/leabugyival