
Mindig furcsa érzéssel tölt el bennünket, ha egy történetben egyszerre szerepel a punci, a farok és a gazdi szó. Na mindegy.
Usagi kamaszosan szétszórt vallomásának egészen különleges tanulsága van: a pina néha jobban tudja, mint mi.
Te is tudsz valamit? Meséld el nekünk a Pinablogon!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Úgy döntöttünk, Punci és én, hogy kiírjuk magunkból az elmúlt időszak eseményeit, amelyek régen kezdődtek és mostanra végre lecsendesedtek. Az egész ott kezdődik, hogy Punci és én nagyon jóban voltunk, megértettük egymást és tudtuk, hogy a másiknak mi a jó, Punci ekkor még nem találkozott egy farokkal sem, kicsit tartott tőlük, hogy bántják, hiába mondtam neki, hogy nem fogja egyik sem és különben sem engedek a közelébe egyetlen rosszvágású farkat sem. Punci hajthatatlan volt, végül ráhagytam a dolgot, nem foglalkoztunk a farok kérdéskörrel.
Egy ideig ez sikerült, aztán egy ismerőssel összehozott a sors, először csak ismerkedés szintjén, végül egy pár lettünk, de Punci nem engedett és nem akarta még csak látni sem a farkát. Nem tudtam megértetni vele, hogy úgy érzem szeret az a férfi és ezért neki, Puncinak is szeretnie kell. Ez kétszeres hiba volt. 1. a férfi minden állítása ellenére nem szeretett. 2. Puncinak nem KELL szeretnie senkit azért, mert én azt mondom.
A gondok itt kezdődtek. Punci nem akarta, hogy a farok bekerüljön. Az pedig csak bekerült, Punci sírt, hisztizett, nem így képzelte el, a férfi nem foglalkozott se Puncival, sem velem. Punci ezt könnyezve hányta a szememre, amikor a férfi végzett és mi ott maradtunk teljesen megsemmisülve, nem így képzelte azt, amikor az első farokkal találkozik, nem lányregényt várt rózsaszirmokkal, csak figyelmet. Azt mondta, hazudtam neki, mert igenis fájdalmat okozott és innentől kezdve nem hajlandó még csak ránézni sem a másikra. Ennek ellenére, néhány együttlétre rákényszerítettem. Sírt és aztán én is vele együtt sírtam. Punci és én éreztük azt, hogy nem vagyunk fontosak. Így a kapcsolat szexuális és minden más dologban mérhető hanyatlása a végéhez közeledett, végül kis átmenettel megszűnt.
A nagy változást Puncinak köszönhetem. Egy régi és jó baráttal sokat találkoztam, Punci pedig minden találkozáskor örömujjongott: "Igen,igen őt akarom érted Gazdi, ŐT akarom, magamban és MOST!" Követelőzött, tocsogott, én pedig nem tudtam mitévő legyek. Ezt már akkor is elkezdte, amikor az ex még megvolt, nem kis fejtörést okozva nekem. Végül az lett amit Punci akart, a kedves ex replikázott, hisztizett nem értette a dolgot, ő miért nem és a másik miért igen, miért nem adtam neki esélyt. Megadtam az esélyt, és ezért az esélyért még Puncit is bántottam. Ilyen önfeláldozást viszont nem érdemelt.
Punci boldog és a Gazdi is. Punci életének második farka maga a csoda, ezt nem győzi elégszer a tudomásomra hozni, én pedig nem bírom elégszer elmondani, hogy a farokhoz tartozó többi rész is egy csodával ér fel. Én ilyenkor mosolygok, ha Punci tudna ő is biztos azt tenné.
Így leírva az egész nem tűnik nagy tragédiának, de akkor, amikor megéltük... maga volt a pokol. Punci utálta, hogy kihasználják és most is meglepetésként éri, hogy ő van az előtérben és igenis kényeztetik, foglalkoznak vele, Gazdi azóta is hallgatja, hogy hülye volt, és bizony ha Punci nem talál ilyen jó farkat, akinek a "sallang" része tetszik, akkor még most is pityeregnénk mindketten. Ez van, Punci határozott személyiséggé nőtte ki magát, legalább kettőnk közül valakinek legyen vér a pucájában:D
Majdnem 400-an várjuk a 400. csapattagot! Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: http://facebook.com/leabugyival!







